Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Erőforrásaink lángokban

  • 2005. szeptember 05.
  • humusz

eroforr_langokban.jpgAz iparosodott országokban a fölöslegessé vált tárgyak és az eldobott hulladékok mennyisége folyamatosan növekszik. A kiváltó okok között szerepel pl. a népességnövekedés1 a falvakból városokba irányuló vándorlás, a nyugati fogyasztási minták széleskörû elterjedése, valamint az egyszer használatos eldobható termékek és csomagolóanyagok egyre növekvõ mennyisége is. A hulladéklerakók fokozatosan megtelnek és egyre nehezebb területeket találni új hulladéklerakók létesítéséhez. A hulladékok ártalmatlanítását egyre több helyen igyekeznek hulladékégetéssel „megoldani” ahelyett, hogy a keletkezõ hulladékok mennyiségének csökkentésére koncentrálnának. A hulladékégetõknek azonban – bárhol is építsék õket – számos hátrányuk van.

 

 


1. A hulladékégetés az "eldobós-gondolkodásmódot" igazolja.

Azt a látszatot kelti, hogy a hulladék „eltűntethető” ill. gazdaságosan ártalmatlanítható, így tehát nem kell visszafognunk a hulladéktermelésünket, a fogyasztásunkat.

2. Az égetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el.

Az égetés során a potenciális nyersanyagoknak csak energiatartalma hasznosul, az anyag legyártásába vetett munka elvész. A hulladékok elégetésével több energiát semmisítünk meg, mint amennyit nyerünk.

3. Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakulegészségkárosító anyagokká.

Az égetés során egyáltalán nem szabadulunk meg hulladékunktól, hanem veszélyes hulladékokká és mérgező anyagokká alakítjuk őket.

4. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert.A hulladékégető tűzterében ellenőrizhetetlen kémiai folyamatok játszódnak le: az állandóan változó összetételű, nedvességtartalmú hulladékban lévő vegyi anyagok reakciója követhetetlen. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert, így a meglevő szűrőberendezésekkel sem tudják az égetőket maximálisan biztonságossá tenni.

5. A hulladékégetők nem munkaerő-igényes, hanem tőkeigényes beruházások.

Az USA-ban – ha a kezelt hulladék mennyiségét vesszük alapul – a válogatás és az újrahasznosítható anyagok feldolgozása 11-szer több munkahelyet teremt, mint az égetés.

6. Az égetés az egyik legköltségesebb hulladékkezelési megoldás.

Az égetés rendkívül bonyolult technológia, amely komoly tőkebefektetést igényel, és magas üzemeltetési költségekkel jár. A Világbank 2000-ben készült jelentése szerint egy égetőmű felépítése és üzemeltetése legalább kétszer annyiba kerül, mint egy hulladéklerakó. Az újrahasznosító és komposztáló berendezések még a lerakóknál is kevesebb pénzt igényelnek.

7. A hulladékégetők nem váltják ki a lerakókat.

Az égetés során keletkező szilárd veszélyes hulldékokat (pl. a salakot) veszélyeshulladék-lerakókon kell elhelyezni.

8. Az égetés központosított hulladékrendszert igényel.

A nagy kapacitású égetők működéséhez sok hulladékra van szükség, ezért távolabbi településekről is ide kell szállítani a szemetet. EZ növeli a szállítási költségeket és átrakóállomások építésére is szükség lehet.

9. Az égetés akadályozza az újrahasznosító ipar, az újrahasználati rendszerek, valamint a szelektív gyűjtés (ki)fejlődését.

Az égetők rendszerint felélik a kommunális hulladékok kezelésére szánt összegeket, így általában kevés pénz marad az átfogó újrahasznosítási és komposztáló programokra. Az égetés egyébként sem igényli a szelektív gyűjtés bevezetését.

10. Az égetők pénzügyi nehézségeiket sokszor a lakosokkal fizettetik meg.

Ha egy égetőműbe kevesebb hulladékot szállítanak, mint amekkora mennyiség feldolgozására tervezték, az a kapacitás kihasználatlanságához, azaz gazdaságtalan működéshez vezethet. A „kárt” sokszor a lakosokkal fizettetik meg.


10 ok, amiért ellenezzük a kommunális hulladékégetést


Mítoszok a hulladékégetőkről

 

További információ:

Tömöri Balázs, HuMuSz

Email: balazs@humusz.hu

HuMuSz: 386-26-48


GAIA

A negyedik évébe lépő nemzetközi kampányt a GAIA szervezi. A betűszó két név rövidítése is lehet: Global Alliance for Incinerator Alternatives (Hulladékégetés Alternatíváit Támogató Globális Szövetség) vagy Global Anti- Incinerator Alliance (Globális Szövetség Hulladékégetőművek Ellen). A GAIA közérdekű érdekcsoportok és egyének non-profit hálózata, amely együtt dolgozik a hulladékprobléma megoldásán. A GAIA 77 országban tevékenykedő több mint 500 non-profit szervezet és egyén világméretű szövetsége. A hálózat tagjai felismerték, hogy bolygónk véges erőforrásait, törékeny bioszféráját, továbbá az emberek és más élőlények egészségét veszélyeztetik a szennyező és rossz hatékonyságú termelési módok, és az egészségkárosító ártalmatlanítási módszerek. A GAIA, amely 2000. decemberében Dél-Afrikában kezdte meg működését, tagjai révén bekapcsolódik az égetőművek elleni helyi és regionális küzdelmekbe, és számos olyan projekten dolgozik, melyek célja, hogy a „Zero Waste” alapelveket és rendszereket a gyakorlatba átültessék. A GAIA-ról és munkájáról további információkat talál a www.no-burn.org honlapon.

1 Az ENSZ jelentése szerint a kevésbé iparosodott körzetekben a városi népesség az 1980-as 981 millióról 2000-re 1,9 milliárdra nőtt. Az ENSZ számításai szerint ez a szám 2030-ra ismét megduplázódik.