Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 19 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A dorogi hulladékégetőt vélik az esztergomi vízszennyezés okozójának

  • 2005. augusztus 12.
  • humusz
"Valószínû, hogy a dorogi hulladékégetõbõl került ki a PCB-vel és dioxinnal szennyezett iszap a csapadékvíz-elvezetõ csatornába, de ezt csak a folyamatban lévõ rendõrségi nyomozás befejezésekor lehet megerõsíteni - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a tárcánál csütörtökön tartott sajtótájékoztatón."
"Elmondta: az esztergomi ivóvízbázis és ivóvíz tisztaságát viszont ez a szennyezés nem befolyásolta, az ÁNTSZ erre vonatkozó szakvéleményét a helyi környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőség mérései is igazolják.

A sajtótájékoztatón Illés Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője is megjelent, aki elmondta: értesülései szerint a rendőrségi vizsgálat bizonyította, hogy a magas PCB- és
dioxin-tartalmú iszap a dorogi hulladékégetőből került a csapadékvíz csatornába. Ezért a létesítmény vezetőjét lemondásra szólította fel. A fideszes politikus kijelentette: bízik abban, hogy a felelőst előzetes letartóztatásba veszik. A büntető törvénykönyv szerint az ilyen szennyezésért akár 3-5 éves büntetés is kiszabható - tette hozzá.

A képviselő bejelentette: olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely szerint a hasonló létesítményektől az élővizekbe vezető csatornáknál kötelező legyen automatikus mérőrendszert telepíteni. Sőt olyan automatát, amely határérték-túllépésnél tolózárral lezárja a csatornát.

Gerencsér Tivadar, a helyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség vezetője elmondta: a dorogi hulladékégetőben végzett legutóbbi vizsgálataik során a csapadékvízgyűjtő előtti előülepítő iszapjában kilogrammonként 20 milligramm PCB-t találtak, a határérték 100 mikrogramm. A dioxinból kilogrammonként 200-400 nanogrammot mértek, a határérték 5 nanogramm. A cég PCB-t tartalmazó olajokat is ártalmatlanít, így ez az anyag a tartályokból a tároló placcra kerülhet, amit mosás, tisztítás, vagy az esővíz az előülepítőbe juttathat. A technológai szerint az előülepítőből rendszeresen el kell szállítani ezt az iszapot, s a többi külső cégtől ide érkező anyaggal együtt kell ártalmatlanítani azt - mondta a felügyelőség vezetője.

Szólt arról is, hogy az ilyen szennyezett iszap az előülepítőből először a csapadékvíz-tározó aljára kerülhet, ahonnan csak a felette levő vizet emelik át a csapadék-elvezető csatornába. A tavalyi szennyezés óta az átemelés csak a felügyelőség engedélyével történhet. Amennyiben szennyezettnek minősítik a vizet, akkor nem a csapadékvíz csatornába, hanem a Richter Gedeon Gyógyszergyár telepe felé kell továbbítani azt a hulladékégetőnek. A gyógyszergyári telep szennyvíztisztítóján keresztül kerülhet ez a víz a Duna sodorvonalába. Ennek alapján tehát feltételezhető: az iszap úgy kerülhetett az esővíz-elvezető csatornába, hogy nem tartották be a technológiát, az előírásokat.

Persányi Miklós megjegyezte: a múlt évi szennyezés miatt a dorogi hulladékégetőre jogerősen 150 millió forintos bírságot
szabtak ki. A cég viszont ezt a kötelezettséget megtámadta a bíróságnál, jelenleg folyik a bírói eljárás. A miniszter szólt arról is, hogy a Richter Gedeon Gyógyszergyár tervezi, hogy a telepen összegyűlt csapadékvizet nem a csatornába, hanem közvetlenül a Duna sodorvonalába vezeti. A dorogi hulladékégető műnél is szóba került ez a lehetőség. Így a két cég a jövőben már eleve nem használná ezt a csatornát.

Arra a kérdésre, hogy miként rendelkezhet egy olyan cég ISO-minősítéssel, amelyik tavaly, s a feltételezések szerint az idén ismét semmibe vette a technológiai előírásokat, Rakics Róbert, a tárca helyettes államtitkára elmondta: már a múlt évben is nyilvánosságra kívánták hozni a dorogi cég számára ISO-tanúsítványt kiállító intézmény nevét, de az nem járult hozzá."



Forrás: KvVM