Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 12 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bolygónk határai

  • 2009. szeptember 28.
  • szerk
A globális természeti válság helyzete és a lehetséges közeljövőbeli forgatókönyvek kerültek terítékre a Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa által összehívott szakmai beszélgetésen, amely neves tudósok részvételével zajlott Budapesten.
Az eszmecsere apropóját egy, a Nature brit tudományos folyóiratban megjelent, Planetary boundaries (Bolygónk határai) című cikk adta, amelyben a rangos szerzőgárda a földi bioszféra kémiai, fizikai, biológiai folyamatai által támasztott, az emberi civilizáció terjeszkedését behatároló korlátokat veszi számba. A cikk mindenekelőtt leszámol azzal a gyakran hangoztatott nézettel, miszerint a jelenlegi felmelegedés egy teljesen természetes, időről időre visszatérő periódus csupán a Föld életében, és ahhoz az emberi tevékenységnek nem vagy csak nagyon kis részben van köze - fejtette ki az értekezés tartalmát ismertető előadásában Zlinszky János, a zöld ombudsman stratégiai és tudományos főosztályának vezetője. A tanulmányban látható ábra félreérthetetlenül mutatja a középhőmérsékletnek az utóbbi évtizedekre eső függőleges kiugrását, amely jól láthatóan megtöri az évtízezredek során változatlan hőmérséklet-hullámzást. A cikk a problémás gócpontok közül a mezőgazdasággal foglalkozik először. A kutatók hangsúlyozzák, hogy folyamatosan nő a művelésbe bevont területek nagysága a természetes vegetáció rovására, ráadásul a legfrissebb adatok szerint a művelés alatt álló földeknek már 65 százalékán károsodott a talaj minősége. Eközben a mintegy egymilliárd embernek napi megélhetést biztosító halászterületeknek már 75 százaléka túlhalászott vagy éppen biológiai határán mozog. A természeti rendszerek határainak elérése, majd a szétesésbe való átbillenése a cikk központi témája. A kutatók érvelése szerint az egyes részrendszerek - mint például az Amazonas-esőerdő, a Jeges-tenger és Grönland jégsapkája, a tibeti gleccserek, a metánt rejtő szibériai tajga vagy az óceánok savassága - határaik elérésekor magukkal ránthatják a többi alrendszert is. Cikkükben rámutatnak, hogy a Jeges-tenger jégborításának olvadása már most átbillent a határon, az olvadás üteme kiszakadt a tudósok által jósolt sávból, és "szabadesésbe" ment át. A következő felboruló alrendszer várhatóan a tibeti gleccserek lesznek, amelyek olvadása veszélybe sodorhatja Délkelet-Ázsia vízellátását, hiszen a térség legjelentősebb folyói erről a területről erednek. A tibeti gleccsereket a grönlandi jégsapka, majd az Amazonas-menti esőerdők kényes ökológiai egyensúlyának visszafordíthatatlan felborulása követheti. Mint hangsúlyozzák, mindez nem csak szélsőséges forgatókönyvek esetén, hanem a ma már biztosnak tűnő, a nemzetközi tárgyalásokon elfogadott mértékűnek tekintett 2 Celsius fok körüli felmelegedés mellett is bekövetkezik. Ugyanakkor kiemelik, hogy számos olyan lépéssel lehetne javítani a helyzeten - például a szén-dioxid-kibocsátás visszafogásával -, amely nemhogy nem kerül semmibe, de még pénzt is hoz. Ilyen program például az épületek hőszigetelésének javítása. Nem pénzkérdésről van tehát szó, hanem politikai akaratról - húzzák alá a szerzők. Láng István akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) társelnöke, az Országos Környezetvédelmi Tanács tiszteletbeli elnöke a Magyarország előtti kihívásokról beszélt. Elmondta, hogy az NFFT nemrég elkészítette a fenntarthatósági jelentés első változatát, amelyet egy hónapon belül nyilvánosságra hoznak. A 100 oldalas dokumentum rövidített változata várhatóan még novemberben az Országgyűlés elé kerül, melytől azt várják, hogy rendelje el a részletes stratégia kidolgozását. A természeti válságról szólva a magát "humánszkeptikusnak" nevező akadémikus kifejtette, hogy a társadalom valójában nem érti, mi a helyzet, és a politikai elhatározás is hiányzik ahhoz, hogy a problémát súlyának megfelelően kezeljék. Kerekes Sándor közgazdászprofesszor, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke úgy vélte, hogy a környezeti válság fentről jövő kezelési kísérletei, a nemzetközi konferenciák rendre kudarcot vallottak, ehelyett lentről felfelé, életmódváltással, szemléletformálással lehet valós eredményeket elérni. Kiemelte, hogy az embereknek a megvásárolt javak mintegy 70 százalékára valójában nincsen szükségük, csak a reklámok szuggerálják beléjük, hogy kell nekik az adott termék. "Nem normális, hogy egy termék megvásárlásakor az ár akár 80 százalékát is elérheti a marketingköltség" - hangsúlyozta. Forrás: http://www.greenfo.hu