Állásfoglalás a hulladékégetés alternatíváinak támogatásáról
Jelenleg hazánkban egyetlen kommunális hulladékégetõ üzemel. Minden jel arra mutat azonban, hogy az uniós forrásokból több új kommunális égetõ is épül majd, miközben a hazai újrahasznosító háttéripar kiépülését nem segíti kiemelten a szaktárca, a Kormány.
A hulladékcsökkentő beruházásokat kiemelten kellene ösztönözni, hiszen enélkül - a piaci feltételek mellett - nem lesznek versenyképesek (a kezdeti fázisban). A kommunális hulladékégetők megépítése viszont hosszú távra konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hiszen a hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére.
Éppen ezért hulladékgazdálkodásunkat a hulladékégetés helyett a megelőzésre, az újrahasználatra, az anyaghasznosításra és a keletkezés helyén való komposztálásra kell alapozni.
Az újrahasznosítás több munkahelyet teremt, mint a hulladékégetés. Emellett hosszú távon versenyképesebb és fenntarthatóbb rendszer is, hiszen az anyagokat ismét nyersanyagként használja fel, így több energiát nyer vissza, mint amennyit a hulladékégetők produkálni tudnak. A hasznosítás olcsóbb, mint az égetés, mind a beruházás, mind az üzemeltetés tekintetében. Az újrafeldolgozás további előnye, hogy helyi szinten is megvalósítható, nem igényel nagy, központosított rendszereket, így csökkenthető a szállítás okozta környezeti terhelés. A klímaváltozás szempontjából az újrafeldolgozás jobb megoldás az égetésnél, mert összességében kevesebb üvegházgáz kibocsátással jár.
Több szakmai szervezet, közegészségügyi intézetben dolgozó orvoscsoport hívta fel a figyelmet az égetők káros egészségügyi hatására és az égetők környékén élő emberek körében gyakoribbá váló daganatos megbetegedésekre.
Az állam jelenleg kedvező áron veszi át az égetők által termelt áramot, noha a hulladékok NEM tekinthetők megújuló energiaforrásnak. Égetésük energetikai mérlege a legtöbb esetben negatív vagy igen csekély hozadékkal jár. Az ilyen alkalmazások és technológiák a fenti logika alapján a hazai szabályozás szerint nem részesülhetnek a megújuló energiatechnológiák preferált átvételi áras támogatásban. Annál is inkább, mert ez a hulladékgazdálkodási irányelvekkel, prioritással sem összeegyeztethető.
Az uniós hulladékgazdálkodási támogatások jelentős részét akarják égetők építésére fordítani. Ez nem szolgálja az ország érdekeit. Szentgotthárdon, Hajdúböszörményben, Várpalotán és más érintett településeken a tervezett hulladékégetők elleni tiltakozásban már eddig is több ezer ember vett részt.
Mindezeket figyelembe véve a csatlakozó szervezetek azt várják az illetékes állami szervektől, hogy a hulladékgazdálkodásra fordítható uniós források megpályáztatása során az újrahasznosításról, újrahasználatról, megelőzésről és komposztálásról szóló programok megszületését erőteljesen ösztönözzék.
2007. szeptember 11.
Hulladék Munkaszövetség
Csatlakozó szervezetek:
- Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport
- Békés Megyei Zöld Kör
- Bodrog Egyesület
- Csalán Környezetvédő Egyesület
- Domberdő Természetvédelmi Egyesület
- Dorogi Környezetvédelmi Egyesület
- Dráva Szövetség
- E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
- Esztergomi Környezetkultúra Egyesület
- Fauna Alapítvány
- GATE Zöld Klub Egyesület
- GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete
- HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Miskolc
- Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózat
- Középkertért Egyesület
- Lanius Természetvédelmi Egyesület
- Messzelátó Egyesület
- Nimfea Természetvédelmi Egyesület
- Ökológia Studió Alapítvány
- Pannon Szövetség
- Pécsi Zöld Kör
- Pipacs Egyesület
- Polaris Egyesület
- Reflex Környezetvédelmi Egyesület
- Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány
- S.O.S Innovációs Információs Egyesület
- SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület
- Tisza Klub
- Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány
- Védegylet
- Zöld Akció Egyesület
- Zöld Kapcsolat Egyesület
- Zöld Kör
- Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédő Egyesület
