Minek gyűjtsem szelektíven a szemetet, ha utána úgyis összeöntik?

Amikor a szelektív hulladékgyűjtés elkezdődött hazánkban, és az első szelektív szigeteket telepítették (a fõvárosban 2003 decemberében jelent meg az elsõ 100 szelektív gyûjtõsziget), sokszor még valóban összeöntésre került a konténerekben gyűjtött hulladék. Ezen gyűjtési mód elfogadtatása a lakossággal, a begyűjtést koordináló szervezetek felállítása, a jogszabályi háttér kiépítése és a feldolgozóhálózat kiépülése párhuzamosan indult fejlődésnek.

A rendszer a gazdasági-környezetvédelmi környezetnek megfelelően azóta is folyamatosan alakul, változik (például a külföldi mintát követve mind több helyen vált elérhetővé az úgynevezett "házhoz menő" szelektív hulladékgyűjtési szolgáltatás, 2024. óta pedig már a biohulladék szelektív begyűjtése is elindult egyes helyszíneken a Mohu által), de alapját mindig a lakosság által tisztán, szennyeződésmentesen gyűjtött csomagolási hulladék képzi. Amennyiben az így gyűjtött hulladék nem kerülne feldolgozásra, anyagilag sem érné meg működtetni a hálózatot (a begyűjtőjáratok üzemeltetése, a szigetek telepítése, karbantartása jelentős költségekkel jár, melyek csak a hulladék másodnyersanyagként történő felhasználása esetén térül meg). Nem is gondolnánk, milyen sok hétköznapi tárgy (műanyag ruhafogas, kartonpapír, szigetelőanyag, stb.) készül ilyen másodnyersanyagokból! 

A konténerek tartalmának összeöntésével kapcsolatos félreértést az is okozhatja, hogy néhány helyen olyan osztott belső terű gyűjtőautók üzemelnek, melyek egyszerre több különböző típusú hulladék befogadására is alkalmasak - értelemszerűen kívülről úgy látszik, mintha összeborogatnák a különféle hulladékokat. Bátran gyűjtsünk tehát szelektíven továbbra is!