Illegális szemétlerakó felszámolás és sajtótájékoztató

5logo_400

Meghívó

A Takarítási Világnap alkalmából tartandó illegális hulladéklerakó felszámolási akcióra és a kapcsolódó sajtótájékoztató.

 

Meghívó

A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) a Takarítási Világnap alkalmából tartandó illegális hulladéklerakó felszámolási akciójára és a kapcsolódó sajtótájékoztatóra.

· Időpont: 2006. szeptember 16. , szombat 10 órától

· Helyszín: Budapest XV. kerület, Szentmihályi út – Páskomliget kiserdő (térkép lent)

Program:

10:00 Az illegális hulladéklerakó felszámolása a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. jóvoltából. A HuMuSz és más civil szervezetek aktivistái a lerakón található székekből, asztalokból, szőnyegekből összeállítják a sajtótájékoztató bútorzatát és díszletét.

11:00 Sajtótájékoztató

14:00 A felszámolás vége, konténerszállítás

A sajtótájékoztató résztvevői:

  • Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter
  • Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke
  • Hartay Mihály, az ÖKO-Pack Kht. ügyvezető igazgatója
  • Siklósi Mihály, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. hulladékkezelési főosztályvezetője, a Köztisztasági Egyesülés képviseletében
  • Perneczky László programvezető, Hulladék Munkaszövetség

tajseb_terkepKapcsolat:

Perneczky László - 20 / 39 00 566 - [email protected]

 

 

A helyszín a 75, 130, 96, 96, 173 os buszok Szentmihályi úti buszvégállomástól pár percre, az út másik oldalán található. A hulladék jelentős része az erdőben van szétszórva, érdemes körbesétálni. Aktivistákat is várunk az eseményre, akik a sétálás mellett az FKF által biztosított konténerekhez segítenek kigyűjteni a szemetet. Az illegális lerakók nem fedett helyen keletkeznek: mi takarítunk és szerveződünk, ha esik, ha fúj.

Részletes háttéranyag

Az illegális hulladéklerakás Magyarországon – tények, becslések, számadatok

A Magyarországon évente 23 millió m3 (4,6 millió tonna) települési szilárd hulladék keletkezik, amelynek 83 %-át lerakják, 15 %-át elégetik (a rákospalotai hulladékégetőben, ide kerül Budapest hulladékának jelentős része), míg az anyagában történő hasznosítás aránya alig éri el a 2-3 százalékot. A települési szilárd hulladék mintegy 2/3-a lakossági eredetű.

A HuMuSz szerény becslése szerint, ha Magyarország mind a 3150 településéhez mindössze 5 db, egyenként mindössze egy kis konténernyi (4 m3) szemétkupacot rendelünk átlagosan, máris több mint tizenötezer kisebb-nagyobb illegális lerakóról beszélhetünk. 30000 kilométernyi közút, 7700 km vasút, bő 10000 km turista és földút… és eldobált szemét szinte végig.

A teljes mennyiséghez képest a 60-120 ezer köbméternyi szétszórt hulladék – összes kommunális hulladék 0.4 - 0.8 százaléka - nem tűnik soknak. Az illegális hulladéklerakás mégis Magyarország egyik legszembeötlőbb problémája. Sitt, lom, bútorok, autóroncsok, háztartási és nem ritkán veszélyes hulladékok borítják az autóutak szegélyét, árkokat, erdőket, mezőket, turistaútvonalakat. Tegyük hozzá, köztisztasági szempontból pedig már egy cigarettacsikk elpöccintése vagy a hátrahagyott kutyapiszok is tekinthető illegális hulladéklerakásnak. Mint a városokban tapasztalhatjuk: sok kicsi sokra megy.

Összefogás az illegális hulladéklerakás ellen

A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) egy olyan országos koordináló és megvalósító együttműködést kezdeményezett, amely minden szükséges kompetenciát fel tud mutatni a szemetelés és illegális lerakás ellen:

- Széles társadalmi bázison alapul, széles kört tud megszólítani és befolyásolni;

- a hulladékgazdálkodási, kormányzati, hatósági, civil és média kompetenciák összeadódnak;

- felvilágosító, jogi és konkrét felszámolási-rehabilitációs feladatokat egyaránt ellát;

- "szalonképes" a politika felé, komoly lobbi-erőt képvisel;

- hiteles az adományozók felé, nagyságrendekkel több forrást tud megmozdítani;

- képes kormányzati, EU és magán támogatásokat elnyerni és megfelelően felhasználni;

- képes akár állami feladatokat, akár forrás-elosztást is átvállalni.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), a kommunális szolgáltatókat képviselő Köztisztasági Egyesülés és az Öko-Pack Kht. alapítóként, a Magyar Turizmus Zrt., a Közterület-felügyelők Országos Szövetsége és több helyi kezdeményezés együttműködő partnerként kíván részt venni a közös programokban. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter úr 2006. szeptember 8-án személyesen is megerősítette a KVVM csatlakozási szándékát.

A kezdeményezők mellett olyan fontos partnerszervezetek bevonását is tervezzük, mint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. A Hulladék Munkaszövetség már 2006. szeptember 16-án, a Takarítási Világnapon szerette volna aláírni a konkrét vállalásokat tartalmazó megállapodást. Az idő rövidségére való tekintettel nem sikerült minden partnerrel megegyeznünk, ezért az együttműködési szándék fenntartása mellett a megállapodás aláírását elhalasztjuk.

Takarítási Világnap

A szemetelés jelensége nem csak hazánkban gond. A pozitív példaként felhozató Németországban és Hollandiában is komoly hulladékgazdálkodási erőfeszítéseket igényel, a szeptember harmadik szombatjára eső Takarítási Világnap hagyománya pedig Ausztráliában kezdődött.

Ian Kiernan ausztrál hajóskapitány és hajóépítő mester 1987-ben a BOC Challenge verseny keretében körülvitorlázta a Földet. Eljutott többek között a romantikus zöld szigeteiről, homokos-pálmás tengerpartjairól (az utóbbi időkben hollywoodi kalózairól) híres Karib-tengerre is.

„El sem tudom mondani, micsoda csalódás volt számomra, hogy a varázslatos vizeket és mitikus szigetvilágot valósággal elborította a szenny. Évekig vártam, hogy láthassam a Sargasso tenger legendás hosszú, aranyszínű moszat-erdeit – e helyett nejlonzacskók, pelenkák, italos-dobozok, tubusok hevertek és úsztak mindenfelé.” – nyilatkozta Kiernan a verseny után. Az „élmény” hatására elhatározta, hogy legalább saját lakóhelyén rendet tesz.

Az első „Tisztítsuk meg a Sydney Öblöt” akciónap 1989-ben, több mint 40.000 (!) önkéntes részvételével valósult meg. Egy évvel később az első Ausztrál Takarítási Napon már 300.000 aktivista mozdult meg. 1993-ban már az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) is hirdette a Takarítási Világnapot, 2004-ben pedig 121 országból 600 szervezet regisztrált valamilyen takarítási akciók szeptember harmadik szombatjára – és még többen nem regisztráltak, csak takarítottak. A nemzetközi „Clean up the world” kampány honlapja, ahol a magyar akciót is regisztráltuk: www.cleanuptheworld.org

Szemetelés: a háború megnyerhető

A szemetelés tehát nem csak hazánkban, de a sokszor példaként hozott nyugaton is akut problémának tűnik. Pedig az illegális szemétlerakás elleni fellépés a „még megnyerhető” zöld ügyek egyike.

Az energia-függőség, a fogyasztói szemlélet vagy a motorizáció olyan zsákutcák, amelyekben a rövid távú gazdasági és szociális érdekek rendre fontosabbnak bizonyulnak a környezeti érdekeknél. A döntéshozók csak keresgélik a ki- vagy visszautat, de félő, hogy a szükséges paradigmaváltásra nem kerül sor.

A szemetelés azonban nem ilyen ügy. A társadalom, a gazdaság, a kormányzat és a média egyaránt összefoghat a szemetelés ellen, ugyanis senkinek sem érdeke a szemétkupacok fennmaradása. Senki sem „akar” szemetelni, senki sem „szeret” szemétdombon élni.

A HuMuSz bízik abban, hogy a szemetelés jelensége, az a fajta nemtörődömség és igénytelenség, amellyel elpöccintik a cigaretta-csikkeket, hátrahagyják a kutyapiszkot, az autók ablakán kihajítják az üres sörösdobozt, lassacskán kihal. Az illegális hulladéklerakók felszámolásával és a területek utógondozásával, tisztántartásával és funkcióváltásával, következetes és szigorú jogérvényesítéssel, illetve kitartó tájékoztatással, környezeti érzékenyítéssel és neveléssel – e téren van remény a javulásra.

Gyermekeink talán már nem lesznek lusták megtenni pár lépést az elérhető közelségben rendelkezésre álló (szelektív) szemétgyűjtőkig. Idővel a rendezett, tisztántartott területeken nem termelődnek újra a szemétkupacok. A fenntarthatóság aligha valósul meg mi életünkben, de azt még megérhetjük, hogy a közterültek jelentése az lesz, hogy „mindenkié, tehát az enyém is” – a „senkié, tehát ide szemetelhetek” hozzáállás idővel kikopik.

Szemétszedők

Az önkormányzatok, köztisztasági szolgáltató vállalatok és a természetvédelmi területek fenntartói a maguk eszközeivel hivatalból is folyamatosan harcolnak a szemetelés ellen, de az elmúlt években számos társadalmi kezdeményezés is indult.

A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) 2001-ben kezdett Tájsebészet kampánya alatt 628 csoport összesen 3397 kisebb-nagyobb szemétkupacot – közte több mint 120 nagy illegális méretű lerakót – térképezett fel és jelentett be. A többnyire fiatal környezetvédőkből, helyi aktivistákból és iskolásokból álló csapatok 959 szemétkupacot számoltak fel önerőből, több területet pedig az Öko-Pack Kht, támogatásval, gépi erővel számoltak fel.

A Magyar Geocatching Egyesület honlapján 350 illegális szemétkupac pontos koordinátái találhatók. A Környezetvédelmi Minisztérium 2004 óta több média-kampányt bonyolított le, amelyek közül a Magyar Turizmus Rt.-vel közösen indított "Tiszta Magyarországért!"program fut napjainkban is. A média-kezdeményezések közül a TV2 Napló "Fogadj örökbe egy szemétdombot!" című riport és akciósorozata hívta fel legjobban a figyelmet a problémára. Több városban alakultak hulladék-kommandók, a legsikeresebb Nyíregyházán működik. Ezek mellett számos vállalati szemétszedő-napról és kisebb-nagyobb társadalmi kezdeményezésről van tudomásunk.

Az új összefogás célja nem az, hogy esernyőszervezetként egy szervezetbe kényszerítse az önálló arculattal rendelkező helyi kezdeményezéseket. Ellenkezőleg, a koordinációt, tapasztalatcsere és a sok helyi program felmutatásával, közös erővel több erőforrást – nem csak pénzügyi, de emberi erőforrást – teremteni a tiszta környezet érdekében.

További információk, kapcsolat:

Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) www.humusz.hu

Perneczky László - 20 / 39 00 566 – [email protected]