 | Hibás az inotai hulladékégetõ környezethasználati engedélye - állítják civil szervezetek. A zöldek által felkért szakértõk szerint formailag és tartalmilag sem megfelelõ a dokumentum, hiányoznak az alapvetõ engedélykérõ azonosítók, a tanulmányozott alternatívák és a légszennyezõ anyagok összetevõi. A zöldek szerint a szakhatóságoknak már ezek alapján is el kell utasítaniuk a kérelmet. |
A Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség most kiadott határozatában zöld utat adott a hajdúböszörménybe tervezett égetõnek, határozatba foglalta a környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedély benyújtását. Ugyanakkor a jogszabályban elõírtakon túl több mint húsz további kérdést is vizsgálnia kell a beruházónak. A hajdúböszörményi Zöld Kör és az égetõ ellen fellépõ többi civil szervezet együttesen kívánják megfellebbezni a Felügyelõség határozatát, annak szakmai hiányosságai miatt. 
Környezetvédelmi szervezetek arra szólítják fel az EU környezetvédelmi minisztereit, hogy vessék el azt a tervet, amely szerint az égetést az ártalmatlanítás kategóriájából a hasznosítás kategóriájába kívánják sorolni. Ez a lépés a környezetkárosító égetést támogatná, erre pedig semmi szükség. Sajtóközlemény.
Ahogy az újrafeldolgozás fontossága egyre nyilvánvalóbbá válik, egyre több kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Megéri az erõfeszítést? Mennyire mûködik? Az újrahasznosításra szánt hulladék végül kínai lerakókon végzi? Íme néhány válasz a kérdésekre Lic. Paula Brufman (Greenpeace, Buenos Aires) tollából. (A The Economist nyomtatott kiadása alapján - 5 részben)
