Ahogy az újrafeldolgozás fontossága egyre nyilvánvalóbbá válik, egyre több kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Megéri az erõfeszítést? Mennyire mûködik? Az újrahasznosításra szánt hulladék végül kínai lerakókon végzi? Íme néhány válasz a kérdésekre Lic. Paula Brufman (Greenpeace, Buenos Aires) tollából. (A The Economist nyomtatott kiadása alapján - 5 részben)

Mától három héten át olvasható a magyar környezetvédelmi tárca honlapján az osztrák Heiligenkreuzba tervezett szemétégetõ elõzetes környezeti tanulmánya. Magyarországnak vétójoga nincs az ügyben, de a magyar hatóságoknak és a környezetvédelmi szervezeteknek arra lehetõségük van, hogy a magyar határ közvetlen közelébe épülõ hulladékhasznosító terveit megismerjék, véleményezzék, majd álláspontjukat az osztrák döntéshozókkal megvitassák - tájékoztatta a Független Hírügynökséget szerdán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

A pécsi Lehet Más a Világ a Pécsi Zöld Körrel együtt csatlakozott a HuMusz hulladékégetés elleni kampányához. Minden héten szerdán délután kettõ és hat között kinn vagyunk a Széchenyi tér és a Király utca sarkán, a McDumálsszal szemben és infopultozunk, aláírásokat gyûjtünk.Az érdeklõdõk saját ökolábnyom számolót is vehetnek maguknak, és akár otthon is kiszámolhatják az ökológiai lábnyomukat. Pálfy András és Mezõ János pécsi tudósítása (átvéve a Lehet Más a Világ! Aktivistaklub, Pécs honlapjáról)

A szentgotthárdi civil összefogás, a Pro Natura Szentgotthárd, felszólítja a magyar lakosságot, hogy a Szentgotthárdot érõ - és a jövõben fenyegetõ - Ausztriából származó szennyezések miatt bojkottálja az osztrák termékeket, elsõsorban az osztrák sört, amely éppúgy habzik, mint Szentgotthárdnál a Rába. (Forrás: PRONAS)

- A cementgyári ügyben az ombudsman is állást foglalt.

 

Szászhúszezer forint. Ennyit akart felszámolni az észak-dunántúli zöldhatóság fénymásolási díjként azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a Nyergesújfalura tervezett cementgyár egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjából másolatot kértek. Az Alkotmány szerint, mindenkinek joga van arra, hogy a „közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze." (Alkotmány 61.§ (1) bek.). Szuhi Attila jegyzete

A szentgotthárd-heiligenkreuzi ipari park - amely átnyúlik az államhatáron - ma arról híres, hogy az ausztriai beruházó ott akarja felépíteni hulladékégetõ erõmûvét. Az ipari park osztrák-magyar közös vállalkozás - a magyar félnek azonban mindössze 9,1 százaléka van a cégben. (Népszabadság, Györe Zoltán - 2007. májuis 23.)

Száz euróra büntette az eisenstadti tartományi rendõr-fõkapitányság a Rába habzása és az új szemétégetõ ellen is küzdõ Pro Natura St.Gotthard civil egyesületet, mert két transzparenst bontottak ki egy petícióátadáson. A huszonhatezer forintos összeget hatvan órás elzárással is meg lehet váltani. (2007. május 11. - MN Online)

A Szentgotthárd közvetlen szomszédságába tervezett osztrák hulladékégetõ ellen széleskörû tiltakozó mozgalom bontakozott ki Magyarországon. Hegyi Gyula, az Európai Parlament magyar képviselõje ezzel kapcsolatban levélben kérte osztrák szocialista képviselõtársait, tegyenek meg mindent azért, hogy ne épülhessen meg a környezetre veszélyes beruházás a magyar határ mentén. [Forrás: OrientPress, május 8.]

A Rudersdorfban tartott tájékoztatón Bugán József hozzászólását a Begas AG szakemberei gúnyos megjegyzésekkel kísérték. Szentgotthárd alpolgálmestere elhagyta a termet. [Forrás: Metró-MTI], május 5.

Magyarországot felháborítja a Burgenlandban tervezett hulladékégetõmû, és bírálja Ausztriát a terv miatt - írta szerdán a Die Presse. A tekintélyes osztrák napilap beszámolt a burgenlandi Begas gázszolgáltató vállalat által Rábakeresztúron (Heiligenkreuz), a határ menti Szentgotthárdtól kõhajításnyira felépíteni tervezett létesítmény körüli viharról, amely "mérgezi a két ország közötti légkört". (MTI Eco)