Szászhúszezer forint. Ennyit akart felszámolni az észak-dunántúli zöldhatóság fénymásolási díjként azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a Nyergesújfalura tervezett cementgyár egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjából másolatot kértek. Az Alkotmány szerint, mindenkinek joga van arra, hogy a „közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze." (Alkotmány 61.§ (1) bek.).

Népszavazás Pusztazámoron, váratlan fordulat Inotán, a valaha volt legnagyobb magyarországi égetõellenes tüntetés Szentgotthárdon. Súlyos csapások érték a magyarországi égetõs ipart, de egy új minisztériumi tanulmány olvastán kiderül: új harcok várnak az égetõ-ellenzõkre.

Összefoglaló a hulladék keretiránelvrõl szóló február 13-i európai parlamenti szavazás eredményérõl. A szavazás sok tekintetben a zöldek álláspontját erõsítette, vannak azonban olyan elfogadott módosító javaslatok is, amelyek aggodalomra adnak okot. Fontos tudni, hogy ez a szavazás az Európai Parlament véleményét tükrözi az ún. elsõ olvasat során. Összeállításunkból meg lehet ismerni a magyar képvielõk szavazatait is.

„(...) a nyolcvanas évek óta kaotikus állapotok uralkodnak egy Pest környéki településen, ahol illegális fémhulladék tárolás és kezelés, valamint kábelégetés folyik. Ezt a tevékenységet a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala nem képes megszüntetni.(...)”

Idén szeptember 6-ra esett az Égetőellenes Világnap. A jeles napon ezúttal 30 ország 105 szervezete rendezett valamiféle megmozdulást, hogy felhívja a figyelmet az égetők veszélyeire és a lehetséges alternatívákra.

A települési hulladékok égetése az egyik legpazarlóbb és legszennyezőbb hulladékkezelési mód. A kommunális hulladékégetők megépítése hosszú távra konzerválja a jelenlegi pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hiszen a hulladékégetés nem ösztönöz a hulladéktermelés csökkentésére.  Több, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására törekvő ország - tanulva az eddigi gyakorlat hibáiból - igyekszik a kommunális égetők építését elkerülni, és a gazdaságot kevesebb hulladék termelésére ösztönözni.

A KukaBúvár hasábjain volt már szó a Techcon Kft. gumihulladék-hasznosítási terveiről. Eleinte Tiszavasváriba tervezték a beruházást, akkor még nem energetikai célú hasznosítással, hanem kriogén technológiával, mely a gumit és a fémet adta volna vissza a körforgásba. Ez drágának bizonyult! Utána jött az égetés, mint megoldás. Az égetőmű alapköveit letették, a beruházás révbe ért.

Hónapok óta várjuk az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) felülvizsgálatát, de sehol semmi. Van viszont települési szilárd hulladék (TSZH) fejlesztési stratégia, amit persze mi csak a végleges változatban kaptuk meg, az igazi társadalmi egyez­tetés megint elmaradt. Szép dolog, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) megkapta (Sürgős! Két nap múlva ki kell küldeni Brüsszelbe!), és az is nagy örömünkre szolgált, hogy amikor kezdeményeztük, a szakfőosztály munkatársai a HuMuSz képviselőit kedvesen fogadták a Minisztérium épületében, de társadalmi egyeztetésnek ezt talán ne nevezzük.

Üdvözlök mindenkit, aki ijedtében nem lapozott gyorsan tovább, és túljutott a címen. Nem könnyű cikket írni a KukaBúvárba a hulladékokról szóló keretirányelvről. Ez a szókapcsolat ugyanis elsőre rettentő rémisztően hat, de ami még ennél is rosszabb, kifejezetten unalmasan hangzik. Sőt, nem csak elsőre. Mi sem foglalkoznánk vele, ha nem lenne muszáj. De hát mit tegyünk, ha valóban sok múlik azon, hogy ebben a demokratikusnak nevezett, ám igen bonyolult felülvizsgálati folyamatban, milyen irányba terelik az elkövetkező évek hulladékgazdálkodását.