"(...)...a nyolcvanas évek óta kaotikus állapotok uralkodnak egy Pest környéki településen, ahol illegális fémhulladék tárolás és kezelés, valamint kábelégetés folyik. Ezt a tevékenységet a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala nem képes megszüntetni.(...)" Az MTI híre.
Itt van az ősz, itt van újra, s szép, mint mindig... bár meg kell hagyni, ezt a szépséget időről időre sűrűn gomolygó füstfelhő homályosítja el. A langyos szeptemberi-októberi napokon újra és újra megjelenik az évszakra oly jellemző bűzös mumus, a Lelkes Kerti Avarégetés.
"A tizenkét lakásos társasházban (...)... szokássá vált, hogy akinek valamiből többlete volt, kitette a folyosóra, és akinek szüksége volt rá, elvitte. Bár majdnem mindenki kertészdiplomával rendelkezett, nemcsak termékek, tárgyak, de tapasztalatok cseréje is teret kapott." A Szabad Föld komposztálásról szóló cikke, mely a diófalevél komposztálásának kérdését is érinti.
A szlovák környezetvédelmi miniszter visszautasította egy veszélyes hulladékégető építését Szlovákiában. A projektet kritizálta a szlovák Föld Barátai is, akik emellett segítették a helyiek szerveződését, tiltakozását. A projektből hiányoztak a szükséges biztonsági intézkedések – de több más hiányossága is volt. Habár a helyi önkormányzat támogatta (Kohéziós Alapból nyert támogatásból, tehát közpénzből akarták fedezni a költségeket), az égető magánvállalatok hulladékát égette volna.
Óriási a népsűrűség, rengeteg pénz és óriási fogyasztás, viszont nagyon kevés hely. High-tech hulladékgazdálkodás és más csővégi csodák: ez Japán.
2006. március 2-án, szerdán 14 órakor közmeghallgatást tartott Várpalotán a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Lévén munkanap, nem tűnt túl szerencsésnek az időpont megválasztása. Az előzményekről: 2002 körül sok településnek megoldást kellett keresni a lassan bezárandó szeméttelepek helyett. A hulladékégető csak egy lehetőség, de úgy tűnik, vezetőink mást nem is kerestek. Csatlakozott 169 település. Ők bárhol másutt szerették volna tudni az égetőt, mint a saját településükön.
A felújított és sárgára festett rákospalotai hulladékégetőben jártunk gyárlátogatáson, hetekkel a hivatalos átadás előtt. Sámson László főtechnológus fogadott és vezetett körül bennünket és mondott információkat a hulladékártalmatlanító műről.
Ki ne hallott volna a dorogi veszélyeshulladék-égetőről és ki gondolná, hogy attól alig nyolc kilométerre újabb hulladék „együttégető mű” épülhet? Nos, a Holcim Hungária Rt., a lábatlani cementgyár üzemeltetője éppen azt tervezi, hogy a dorogi égetőtől alig 8 kilométerre a táti és nyergesújfalui ivóvízbázisok hidrogeológiai védőidomán építené fel legújabb – a lábatlani cementgyárnál háromszor nagyobb – cementgyárát, ahol mellékesen 75.000 tonna hulladékot is égetne...
