A felújított és sárgára festett rákospalotai hulladékégetőben jártunk gyárlátogatáson, hetekkel a hivatalos átadás előtt. Sámson László főtechnológus fogadott és vezetett körül bennünket és mondott információkat a hulladékártalmatlanító műről.
Ki ne hallott volna a dorogi veszélyeshulladék-égetőről és ki gondolná, hogy attól alig nyolc kilométerre újabb hulladék „együttégető mű” épülhet? Nos, a Holcim Hungária Rt., a lábatlani cementgyár üzemeltetője éppen azt tervezi, hogy a dorogi égetőtől alig 8 kilométerre a táti és nyergesújfalui ivóvízbázisok hidrogeológiai védőidomán építené fel legújabb – a lábatlani cementgyárnál háromszor nagyobb – cementgyárát, ahol mellékesen 75.000 tonna hulladékot is égetne...
A világ 51 országában több, mint 150 civil szövetség és csoport a szeptember 7-én együtt szervezte meg a „Hulladékégetés elleni globális akciónapot”. Idén első alkalommal a Hulladék Munkaszövetség és más civil szervezetek is csatlakoztak az akciónaphoz. A HuMuSz Budapesten, a Zöld Akció Miskolcon, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Nyergesújfalun, az Egészséges Palotáért Egyesület Várpalotán hívta fel a figyelmet a hulladékégetés egészségügyi, környezetvédelmi és gazdasági problémáira.
Hiába no, nem vagyunk elég modernek! És persze versenyképesek sem! Be kell látnunk, hogy ebben a maradi magyar hazában rettenetes módon még mindig meghatározó hulladékkezelési megoldás a hulladéklerakás! Talán a hulladékforradalom jegyében, ördög tudja, Persányi miniszter urunk ezen mindenképpen változtatni szeretne és égetőket létesítene a Kárpát-medencében.
Az alábbiakban szeretném egy országos problémára felhívni a figyelmüket. Mi környezetvédők, sokkal többet nem tehetünk annak érdekében, hogy az emberek abbahagyják a településeik körüli tarlók és rétek felégetését, mint hogy a létező fórumokon elmondjuk, hogy az égetés káros és felesleges is. a kérdés az, hogy jut ez el a vidéki háztartásokba, a mezőt felgyújtó emberekhez. Biztos vagyok benne, hogy ha a gyújtogatók megfelelő felvilágosítást kapnának arról, hogy mik pontosan tettük következményei, java részük felhagyna e környezetszennyező tevékenységgel.
Csehországban a hulladékos helyzet nem nagyon különbözik a miénktől. Friss EU tagként nekik is teljesíteniük kell az Unió a csomagoló-anyagokat érintő előírásait. Ezt vállalják is, azaz nem kértek mentességet (Portugália és Görögország 2009-ig haladékot kértek). A prágai csomagolós koordináló szervezet, az EKO-KOM szerint 2005-ben a csomagolóanyagok kb. 60%--t gyűjtik majd vissza. Persze ha a cseh adatkezelés is hasonló a magyar gyakorlathoz, akkor tudjuk, hogy ezt az adatot kis fenntartással kell kezelni. Cseh szakértői körökben éles vita folyik a műanyag ill. az üvegpalackok esetleges visszavásárlásáról. Míg a környezetvédelmi minisztérium mérlegeli, de habozik, a kereskedők egészen határozottan ellenzik. (Honnan ismerős ez nekünk…?)
Június 11-12-én a hulladékégetés alternatíváit népszerűsítő és az ártalmatlanítást elvető új európai hálózat megalakulásának biztosítottunk helyszínt.
Amióta a HuMuSz a European Environmental Bureau (EEB) tagja, egyre több külföldi szervezettel, hálózattal kerül kapcsolatba. Jó érzés látni, hogy a világ számos pontján működnek olyan csoportosulások, amelyek hasonló célokért dolgoznak, mint mi. Az alábbiakban egy olyan nemzetközi szervezetet mutatunk be (GAIA), amely alapvetően a hulladékégetők ellen ill. az égetők alternatíváinak elterjesztéséért szerveződött, az elmúlt pár évben azonban „érdeklődési köre” jócskán kiszélesedett.
