A nyári KukaBúvár lapzártája után az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség hatósági engedélyt adott ki a Gyõri Hulladékégetõ Kft-nek, mely alapján a gyõri veszélyeshulladék-égetõ ismét megkezdhette mûködését. Az engedély tartalma, kiadásának körülményei miatt a Hulladék Munkaszövetség a Felügyelõség határozatát megfellebbezte. Az Égetõ júliusban demonstratív mintaégetést tartott saját tökéletessége igazolására, miközben a helyi lakosság továbbra is a végleges bezárást követeli.

Az ezredvég rendszerváltó Magyarországán a privatizálással egyidejûleg folyó eredeti tõkefelhalmozás vadkapitalista módszerei és a formálódó demokratikus intézményrendszer sajátos jelenségeket eredményez a környezetvédelem területén is. A szereplõk gyakori identitászavara, az állam politikai, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményrendszerének mûködésében is megnyilvánul. Ennek egyik iskolapéldája egy helyi környezetvédelmi konfliktus: a zirci festékmaradvány égetõ ügye. A német tulajdonú üzemben egy mûszak alatt fél tonnányi hazai és külföldi eredetû festékmaradvány ég le a festõüzemi szerszámokról és hibásan festett vagy felújítandó fémtárgyak felületérõl. Mindez rendben is lenne, ha nem egy medencehelyzetû, kis alapterületû városban, oktatási intézmények, beépített lakóterületek árnyékában történne, olyan módon, hogy a külföldrõl is érkezõ szennyezett szerszámokat feldolgozandó ipari köztesanyagként kezelik, lehetõvé téve ezáltal az e helyen be nem tartható kötelezõ védõtávolságok figyelmen kívül hagyását, kikerülve a környezetvédelmi hatásvizsgálat kényszerét, elhagyva a környezet védelmét szolgáló füstgázkezelés nagy részét, teret nyitva a külföldrõl történõ beszállításnak.

Beremend. Festõi táj és kietlen pusztaság. Idegenforgalmi vonzerõ és aknazár. Természetvédelem és kisróka hullák robbantás után. Beremend sorsát a Cementmû és az országhatár szabja meg. Mindkettõ huszadik századi találmány. A cementgyártás 1910-ben indult, a határ 1921-ben keletkezett. Az egykori gyár 200 ezer tonna cementet gyártott évente. 1972-ben új gyár épült a korábbihoz képest ötszörös, évi 1 millió tonnás kapacitással, a határ 5 éve háború és következményei miatt zárva.

Mit kezdjünk a kidobott karácsonyfákkal? Az immár zöld hulladékká vált ünnepi kelléket elsõ látásra sokan egy helyes kis komposztdombra helyeznék, míg mások például fûtenének vele. A vélemények azonban megoszlanak arról, hogy a fenyõ komposztálható egyáltalán, vagy sem, és az égetés sem jön be mindenkinek.

Dánia, több kutatás szerint, a világ legboldogabb országa. Kíváncsi voltam erre a boldogságra, ezért amikor lehetõségem nyílt rá, Dániát választottam Erasmus ösztöndíjam célországának. Kíváncsi voltam a Skandináv országok közismerten erõteljes környezetvédelmi politikájára is, különösen a hulladékkezelés terén betöltött legendás vezetõ szerepük érdekelt.

Valami furcsa perverzitás állhat a dolog mögött, de kétség nem férhet hozzá: a cégek új égetõik bejelentését mindig december tájára, karácsony szent ünnepére idõzítik. Békés karácsonyt, és boldog új esztendõt minden helyben élõ lakos számára!

Sárgán susogó lombokkal és potyogó gesztenyékkel ismét beköszöntött a hőgutát ellenzők népes táborának közkedvelt évszaka, az ősz. S mivel a manapság már zsák helyett stílusosan gurulós bőrönddel utazgató nyári Mikulás elfelejtette magával vinni a hulladékos bajokat és jajokat, a HuMuSz-t alkotó civil szervezetek továbbra is zsigerekből fakadó késztetést éreznek arra, hogy némi enyhülést próbáljanak hozni az áldatlan kukás helyzetre.

Külföldrõl már jó ideje szivárognak a hírek az égetõk új generációjáról, és az azokat követõ botrányokról. Az új hullám immáron elérte kis hazánkat is. Ezek igazából nem is égetõk, hanem energiatermelõ üzemek - állítja az ipar. A valóság azonban az, hogy ezek még az égetõknél is rosszabbak. 

A HuMuSz összefoglalója Szabó Imre miniszter úr részére

Tisztelt Miniszter Úr!

2007. szeptemberében röviden összegeztük Fodor Gábor miniszter úr számára, hogy - a HuMuSz szerint - melyek a közeljövõ legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai. Mivel az elmúlt másfél évben a legtöbb területen nem történt érdemi intézkedés, javaslatainkat megismételjük. A felsorolt pontok mindegyikében maximálisan lehet számítani ránk, szakmai és „mozgalmi" eszközökkel is szívesen megteszünk bármit, ami a „hulladékos paradigmaváltást" elõsegíti!

Mi lehet az összefüggés? Az alábbi cikk erre próbál választ adni. Persze igazából nem rólam van szó, hanem rólunk. Meg arról, hogy annak ellenére, hogy a hulladék keretirányelv az összes módosító indítványával együtt halálosan unalmas olvasmány, mégis miért lehet érdekes számunkra.