Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EUR-Lex.eu oldalon a az Európai Bizottság (EU) 2021/1752 végrehajtási határozata az egyszer használatos műanyag italpalackokból keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtésével kapcsolatos adatok kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályokról.
A diákokat megérinti, ha arról mesélnek nekik, hogy más országokban gyerekeket dolgoztatnak ércbányászként. A Jane Goodall Intézet Passzold vissza tesó! nevezetű kampánya a mobiltelefonok visszagyűjtésére irányul, egyre komolyabb sikerekkel, együttműködésekkel. Kádár András főtitkárral beszélgettünk.
Az amerikai műanyagipar az évtized végére több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint a szénnel fűtött villamoserőművek – figyelmeztetett egy frissen közzétett jelentés, amelyet a The Guardian ismertetett.
A használt szekrények, szekrénysorok és polcok országa vagyunk, ettől csupán a Somogy és a Zala megyei háztartások térnek el. A Jófogás a használt bútorok iránti kereslet ugrásszerű növekedése miatt áttekintette a használtbútor-vásárlással kapcsolatos érdekességeket, egyúttal online felmérést is lebonyolított a felhasználói között, amit csaknem 8200-an töltöttek ki.
Egy 11 éves, Párizsban élő fiú minden hétvégén fémhulladékot halászik a Szajnából.
A Népszavának maga a cég is megerősítette, hogy elindul a 35 éves koncesszióért zajló küzdelemben.
Csütörtökön indul a II. Bodrogi PET Kupa folyótisztító és hulladékgyűjtő verseny, amelyen a csapatok Bodrogolaszi, Olaszliszka és Szegi érintésével tisztítják meg a Tiszát és szeptember 12-én délután Bodrogkeresztúron érnek célba – közölte a Tiszai PET Kupa ötletgazdája, szervezője, a Természetfilm.hu Egyesület közleményben az MTI-vel.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
Jurecska Laura írása.
Mit kezdjünk a használt gumiabroncsokkal? Hány élete van ennek az anyagnak? Veszélyes? Ártalmatlan? És ha ártalmatlan, miért nem lehet belőle intézmények sokaságában kerékpártároló vagy virágtartó? Ha pedig az újrahasznosításának mégis megvannak a bevált formái, miért kerül még mindig sok abroncs az erdőkbe, illegális hulladékként? Ezekről is beszélgettünk Morenth Péterrel, a Magyar Gumiabroncs Szövetség ügyvezető elnökével.
Eredetileg újrahasznosításban (azaz, ahogy a környezetvédelmi fogalmat angolul nálunk is meghonosították „recycling”-ban) gondolkodott Szőke Tibor kohómérnök, végül kiderült, ebben az esetben újrahasználás (azaz a „reuse”) a jobb, a környezetkímélőbb megoldás. Hogy miről van szó? Hát az alumínium dobozokról, amelyeket eredetileg egyszeri használatra gyártanak – üdítőkhöz, sörökhöz – csakhogy a fogyasztás után iszonyatos mennyiségű hulladék keletkezik, amit muszáj visszagyűjteni, újrahasznosítani, ha élhető bolygót akarunk. Elvégre 600 évbe telik, mire az alumínium lebomlik!