Hamburg bekeményített: nincs többé kapszulás kávé

Mike Reynolds építész, az Earthship technológia kidolgozójának szavaival élve: "...az Earthship a fenntartható tervezés és kivitelezés összegzésének tekinthető. A környezettudatos életmód minden egyes eleme helyet kap ebben az ügyes épületben." Azt pedig nem mondhatjuk, hogy Mike Reynolds csak úgy dobálózik ilyen mondatokkal. Ha valaki komolyan veszi a fenntartható építészetet, akkor az ő.
Napjainkban nagyjából egy milliárdra tehető azoknak az emberek a száma, akik rendszeresen éheznek, miközben a világ fejlettebb országaiban rengeteg élelmiszert dobunk a szemétbe minden nap. Az Európai Unióban az összes ételpazarlás évente 100 millió tonnát tesz ki (élelmiszer és készétel együtt), melynek 45%-a lakossági élelmiszerpazarlás, ugyanakkor az is tény, hogy a megtermelt élelmiszerek jelentős részel sem jut a fogyasztókhoz. Az Egyesült Államokban a megtermelt élelmiszerek 40%-a, míg világszinten egyharmada kerül egyenesen a kukába. Ezek az élelmiszerek lehetnek olyanok, amelyeknek még az üzletekben lejárt a szavatosságuk, miközben élvezeti értékükből nem veszítettek, tehát fogyaszthatók lennének, vagy olyanok, amelyek a kereskedelmi szabványoknak nem felelnek meg szinük vagy méretük alapján.
A kormány 3,3 milliárd forintot ad a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felállításához szükséges forrásbiztosítás érdekében, az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg. Az intézkedés jövő áprilistól lép életbe és tovább bonyolíthatja az amúgy sem egyszerű budapesti hulladékszállítási helyzetet. A törvénymódosítás államosítaná a díjbeszedést és a bevétel visszaosztását, vagyis a számlát nem a helyi szolgáltató állítaná ki, hanem egy újabb központi rezsicég, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt, azt pedig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter határozná meg, hogy a befizetett szemétdíjból a helyi szolgáltatók mennyit kapnak az elvégzett munkáért.
Történelminek titulált megállapodással ért véget az ENSZ párizsi klímacsúcsa. A dokumentum aláírásával az országok vállalják, hogy soha nem látott mértékben csökkentik a károsanyagkibocsátásukat. Az viszont homályos, hogy milyen ütemben valósítják meg a megállapodásban megfogalmazott ambiciózus célokat.
A Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, a Humusz Szövetség és Magyar Természetvédők Szövetsége kerekasztal-beszélgetést szervez az új EU-s körkörös gazdasági csomagról. A gazdasági csomag célja, hogy növelje az EU és Magyarország erőforrás-hatékonyságát, és támogassa a tagállamokat a "nulla hulladék" felé vezető úton. A résztvevők a tervezett intézkedések főbb irányait és nemzeti megvalósítási lehetőségeit elemzik majd, de szó lesz a hazai hulladékgazdálkodás kapcsolódó stratégiai kérdéseiről is.
A világ minden tájáról összesereglett több ezer aktivista alkotott élőláncot Párizsban, a foszilis tüzelőanyagok használatának visszaszorításáért, hogy a Föld egy élhetőbb hely lehessen.
A nemzetközi média hírei csaknem tízezer résztvevőről számolnak be a Párizsban megtartott demonstráción, ahol a világ vezetői a nemzetközi klímacsúcs keretében keresnek megoldást a széndioxid kibocsátás csökkentésére.