Természetbarát fekhely hajléktalanoknak



Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet módosítása szerint a felszíni parkolóhelyeket fásítani kell, az újonnan létesített, illetve már meglévő parkolóhelyeken pedig elektromos töltőállomásokat kell kiépíteni – olvasható a kedden megjelent Magyar Közlönyben.

A kormány hosszú távú változásokat tervez, amelyek célja, hogy ezeket a szolgáltatásokat nonprofit jelleggel biztosítsa az állam – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Csúcsi olvasókörben tartott lakossági fórumán.

Decemberben fogadták el hulladékazdálkodás országos szintű átalakítását lehetővé tévő törvényt, majd február elején bejelentették, hogy áprilistól megkezdi működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. A hírt az érintett felek egyike sem fogadta örömmel. Tarlós István szerint a rendelkezés hátrányos a fővárosra és módosíttatná a törvényt, az MSZP egyenesen a nápolyi katasztrófa megismétlődésétől tart, de mérsékeltebb véleményformálók szerint is sok a kérdőjel.

Százezrek égetik otthon a szemetüket, nem gondolva arra, hogy a súlyosan rákkelő anyagok levegőbe juttatásával emberi életeket sodornak veszélybe. A hatóságok tehetetlenek, a zöld szervezetek a kormánytól várják a megoldást.
A HOSZ soron következő, „Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslatcsomagja és hatása a hazai hulladékgazdálkodásra” című workshop rendezvényét az Európai Bizottság 2015 decemberében közzétett, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új javaslatcsomagjáról tartja. A téma fontosságát mutatja, hogy a javaslatcsomag alapvetően meghatározhatja a magyarországi hulladékgazdálkodás jövőbeli fejlesztési irányát.
Read more about Workshop a körforgásos gazdaság hatásáról


Mike Reynolds építész, az Earthship technológia kidolgozójának szavaival élve: "...az Earthship a fenntartható tervezés és kivitelezés összegzésének tekinthető. A környezettudatos életmód minden egyes eleme helyet kap ebben az ügyes épületben." Azt pedig nem mondhatjuk, hogy Mike Reynolds csak úgy dobálózik ilyen mondatokkal. Ha valaki komolyan veszi a fenntartható építészetet, akkor az ő.


Napjainkban nagyjából egy milliárdra tehető azoknak az emberek a száma, akik rendszeresen éheznek, miközben a világ fejlettebb országaiban rengeteg élelmiszert dobunk a szemétbe minden nap. Az Európai Unióban az összes ételpazarlás évente 100 millió tonnát tesz ki (élelmiszer és készétel együtt), melynek 45%-a lakossági élelmiszerpazarlás, ugyanakkor az is tény, hogy a megtermelt élelmiszerek jelentős részel sem jut a fogyasztókhoz. Az Egyesült Államokban a megtermelt élelmiszerek 40%-a, míg világszinten egyharmada kerül egyenesen a kukába. Ezek az élelmiszerek lehetnek olyanok, amelyeknek még az üzletekben lejárt a szavatosságuk, miközben élvezeti értékükből nem veszítettek, tehát fogyaszthatók lennének, vagy olyanok, amelyek a kereskedelmi szabványoknak nem felelnek meg szinük vagy méretük alapján.

A kormány 3,3 milliárd forintot ad a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felállításához szükséges forrásbiztosítás érdekében, az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg. Az intézkedés jövő áprilistól lép életbe és tovább bonyolíthatja az amúgy sem egyszerű budapesti hulladékszállítási helyzetet. A törvénymódosítás államosítaná a díjbeszedést és a bevétel visszaosztását, vagyis a számlát nem a helyi szolgáltató állítaná ki, hanem egy újabb központi rezsicég, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt, azt pedig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter határozná meg, hogy a befizetett szemétdíjból a helyi szolgáltatók mennyit kapnak az elvégzett munkáért.