2014 januárjában elkészítettük az óvodák számára az előregisztrációs felületet, amelyet egy kísérőlevéllel együtt kiküldtünk a régióban található összes óvoda számára. A régión belül első felhívásunkra eddig összesen 60 db óvoda jelezte, hogy szeretne velünk kapcsolatba lépni és segítségünket kérni a cím első alkalommal történő megpályázásához, vagy a zöld óvoda címük megtartásához. A személyes kapcsolatfelvétel és a közös munka az újonnan pályázó intézményekkel elkezdődött.

Márciusban felkerestük a Magyar Mezőgazdasági Múzeum részéről Kerékgyártó Judit múzeumpedagógust, aki a címpályázatok befogadásának ügyeit intézi. Judit készségesen elmagyarázta a pályázati rendszer hátterét, működését és a bírálat rendszerét. Megvitattuk, hogy melyek azok az alapvető problémák és hibák, amelyek a beadás során elő szoktak fordulni, és hogy milyen módon lehet azokat kiküszöbölni. Szó volt az elbírálás rendszeréről is, miközben Judit elmondta, hogy mi az, amire érdemes figyelni a pályázat beadása során.

A pedagógusoknak szóló Saláta hírlevelünkbe és az eseménynaptárunkba folyamatosan gyűjtjük az intézmények számára hasznosítható jó gyakorlatokat, aktuális programokat, pályázatokat, képzéseket, ötleteket. Ezeket az információkat nem csak a hírlevelünkre feliratkozók érik el, mert ez a tartalom honlapunkra is folyamatosan felkerül. Megkezdtük a régióban található civil szervezetek listájának összeállítását tevékenységi körönként, bekérjük kiadványaikat, elérhetőségeiket. A bemutató központok elérhetőségeinek adatbázisba építését megkezdtük, gyűjtjük az óvodákkal kapcsolatos szakirodalmat, oktatóanyagokat, módszertani anyagokat, amelyeket a mentorálas során el tudunk juttatni az érdeklődő intézmények és óvópedagógusai számára.

Szakértőinkkel közösen tanulmányoztuk a Zöld Óvoda címpályázatot. Megnéztük az előző évek gyakorlatát, próbáltunk tájékozódni a Zöld Óvodákat illetően. A tervezés fázisában kialakítottuk a szerepköröket.

Több ötletelést és megbeszélést is tartottunk széles és kisebb platformokon annak érdekében, hogy milyen kreatív módszerekkel tudnánk segíteni az óvodákat a zöld óvodává válás útján. Az előkészítő munka rengeteg időt vett igénybe, mert az Országos Forrásközpont gondozásában készülő segédanyagok még nem készültek el, így azt az érdeklődők számára sem tudtuk biztosítani. Továbbá a mentorálás elősegítése érdekében mi magunk készítettünk el különböző témákban kivonatokat, melyeket belső használatra szánunk a pedagógusok tájékoztatásának elősegítésére.

A következő témákhoz gyűjtöttünk háttéranyagot:

• Az óvodában tartható kisállatokról;
• A csoportszobákban és az udvaron javasolt növényekről;
• Az intézmény takarítása és csúszásmentesítése során környezetbarát termékek, eljárások használatáról;
• A komposztálás módszertanáról;
• Madárbarát kert kialakításáról, odúk kihelyezéséről, madáretetők készítéséről stb.

Mentorálás menete:

Az óvoda igényeihez igazodva próbáltuk közösen kiválasztani a mentorálás időpontját és munkamódszerét. Ebben a félévben összesen 21 intézménnyel léptünk személyes kapcsolatba, és kezdtük el a mentori tevékenységet.

A kapcsolatfelvétel a kiküldött előregisztráció alapján történt, ahol az óvoda jelezte szándékát a mentori programra. Az első kapcsolatfelvétel részünkről e-mailen és telefonon történt. A Humusz Házat remek helyszínnek találják az ötletek gyűjtésére, praktikák ellesésére. Adottságaink miatt előszeretettel választják azt a pedagógusok, hogy hozzánk látogatnak el, hiszen itt a gyakorlatban is ki tudják próbálni, meg tudják nézni a különböző ötleteket, dolgokat (komposztálás, madárbarát kert, bontott téglajárda, raklap bútor stb).

Az időpont egyeztetés után az intézmény pedagógusa/i vagy személyesen látogattak el hozzánk, vagy ha igény volt rá akkor szakértőink látogattak el az adott intézménybe. Az intézmény megismerése vagy az óvodabejárása után, elsőként ismertettük a közép-magyarországi regionális forrásközpont feladatkörét, bemutattuk az SH/4/5 Zöld Óvoda, Ökoiskola Programok kiszélesítése c. projektet, majd megbeszéltük a pályázatbeadás kritériumait.
Tájékoztattuk őket a pályázatbeadáshoz szükséges dokumentumokról, ezeket nyomtatott formában is átadtuk a találkozó során, hogy a megbeszélés ideje alatt hatékonyabb legyen a segítségnyújtás.
Ezt követően részletesen átbeszéltük a jelenlévőkkel a címpályázatot, a kritériumrendszert és az önértékelési szempontsort is. Ehhez sok esetben segítségünkre szolgált az információs napra elkészített előadásunk is.

A kritériumrendszer kérdéses pontjainak kitöltéséhez tanácsokkal láttuk el a pedagógusokat, és azt tapasztaltuk, mint sok esetben, hogy az intézménynél a már eleve meglévő jó gyakorlatokra lehet alapozni. A pedagógusok számára gyakran nem magától érthető, hogy a bevált folyamat/napi rutin mely részei tekinthetők "zöld" törekvésnek. Általában mindig valami bonyolultabb dologra gondolnak a szempontsor értelmezése során, de a beszélgetések alkalmával világossá válik számukra, hogy sokszor a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb dolgok is számítanak és hasznosak az intézmény zölddé válása során.

A mentorálások során a pedagógusokban formai és tartalmi vonatkozású kérdések egyaránt felmerültek a címpályázattal kapcsolatban. Többek között érdekelte a résztvevőket:

• hogyan bizonyítsa intézményük a korábban elnyert címet, ha az ezt igazoló oklevél elveszett;
• miként és hányszor van lehetőség hiánypótlásra;
• milyen előnyeik származnak a Zöld Óvoda címből;
• milyen pályázatoknál jelent a Zöld Óvoda cím hasznot;
• hogyan kell kitölteni az önértékelési szempontsort;
• az önértékelési táblázat kitöltésénél mely nevelési évek vehetők figyelembe;
• milyen dokumentumok szükségesek a kritériumok igazolásához, ezeket milyen formában és hogyan kell vezetni;
• hogyan hidalhatók át a kezdeti nehézségek, pl. ha a nevelőtestület, vagy az alkalmazotti közösség nem eléggé motivált a cím elnyerésében;
• telephelyként lehet-e beadni külön pályázatot;
• ki lehet az a külső szakember, aki támogató nyilatkozatot adhat a pályázatuk beadásához;
• csatolni kell-e a szempontsorban feltüntetett dokumentumokat;
• mit kell tenni az óvodai alapdokumentumokkal (pl. pedagógiai program, éves munkaterv), hogy megfeleljenek a Zöld Óvoda kritériumrendszernek stb.

A szakmai kérdések területén a következő tipikus kérdések és témák merültek föl:

• szelektív gyűjtés
• víztakarékosság (perlátor)
• energiatakarékosság
• intézményi papírgyűjtés megszűnése
• komposztálás
• kerti tó kialakítása
• fűszerkert kialakítása
• környezetbarát tisztítószerek használata
• madárbarát kert kialakítása, odúk kihelyezése, madáretetők készítése stb.

Problémaként felmerült:

• Az intézmények többsége nehezményezte a szeptember 5-ei dátumot. Ugyan tisztában vannak azzal, hogy a pályázat folyamatos beadású, de a nyári időszak többeknek problémát okoz a szabadságolások miatt a pályázati dokumentáció és az alapdokumentumok elkészítésében és a kollégák elérésében.

A találkozó végeztével javasoltuk, hogy a pályázatírásnál legalább egy 3 fős munkacsoportot alakítsanak ki, közösen beszéljék át a kritériumokat, további személyes találkozót javasoltunk a konkrét kérdések megvitatására, továbbá felajánlottuk a telefonos és e-mailes tájékoztatás lehetőségét is. Ösztönöztük az intézményeket, hogy vegyék fel a kapcsolatot más zöld óvodákkal vagy ökoiskolákkal, civil szervezetekkel a partnerkapcsolatok bővítése és a zöld óvodák hálózatosodásának elősegítése érdekében.

A mentorálást követően elküldtük a címpályázat letöltésének elérhetőségét, valamint tájékoztattuk a programhoz kapcsolódó honlapokon (zoldovoda.hu, humusz.hu) található segédanyagokra és jó gyakorlatok gyűjteményére. A félévben még nem készült el a Zöld Óvoda útmutató és a Natura 2000 segédanyag sem, így ezeket az anyagokat nem tudtuk odaadni az érdeklődőknek, ezért azt az ígéretet tettük a megjelenteknek, hogy amint elkészültek, azonnal megküldjük részükre elektronikusan.

A mentorálás során több szakmai kérdésben is segítséget kaptunk az MMgM munkatársától, Kerékgyártó Judittól és Katóné Antal Yvette közoktatási szakértőtől.

A mentorálások összegzéseként elmondhatjuk, hogy az érdeklő intézményeknek nagy segítséget nyújt, hogy a legapróbb kérdésekkel is felhívhatnak bennünket. A személyes találkozók során valamennyi pedagógusnál felmerült az igény, hogy az önértékelési szempontsoron részletesen végigmenjünk annak érdekében, hogy a saját intézményükben már meglévő zöld törekvéseket hova tudják besorolni, így a személyes konzultációk hosszúra nyúltak, de jó hangulatban és eredményesen zajlottak.

A programot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Zöld Óvoda-, Ökoiskola programok kiszélesítése c. projektjének keretében végezzük, a projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.