Az első félév végén megtartott információs napot, és a mentorálások megkezdését követően alapvetően két dolog határozta meg a következő félév munkatervét, s ezzel együtt a 3. negyedévben megvalósítandó feladatokat. Az egyik ezek közül az iskolák tevékenységének intenzitását nagyban befolyásoló nyári szünet, ami a tárgyidőszak három hónapjából kettőt érintett, s a július-augusztus ebből következően sokkal inkább volt alkalmas a felkészülésre és a kapcsolati lehetőségek gyűjtésére, mint az érdemi munkára. Ennek beindulása szeptemberre tehető, illetve az augusztus második felében megkezdett tanévre vonatkozó iskolai tervezési feladatok időszakára. A másik meghatározó tényező az ökoiskola pályázati rendszer aktuális határideje volt, ami sajnos a módosított határidő ellenére is túlságosan az évkezdés időszakára esett, s e miatt a pedagógus kollégák és az iskolavezetés fókuszpontjába sem került be a legtöbb esetben.

A mentorálások a tanácsadások nyújtását jelentették, amelyre az igény főként a határidő közeledtével növekedett. Az oktatási intézmények direkt megkeresései a fentebb említett okok miatt nem voltak a legsikeresebbek, a legáltalánosabb válasz ezekre az volt, hogy majd később kívánnak foglalkozni vele. E tekintetben sokat segített volna, ha már rendelkezésre áll egy olyan stratégia, amely kézzelfogható elemeket tartalmaz az intézmények motiválhatóságához. Sajnos a sok bizonytalansági tényezőt tartalmazó, és az intézményeket a lehető legrövidebb távú tervezésben érdekeltté tevő környezet sem segíti ezt elő.

A konzultációk során sok panaszt hallgattunk meg az intézményfenntartói jelenlegi rendszer működési anomáliáira vonatkozóan, amely a későbbiekben hasznos tapasztalat lehet az ökoiskola pályázatok elkészítésénél-benyújtásánál; de az intézmények ezen külső tényező mellett belső problémaként a nevelőtestület hozzáállását is sokszor bírálták. A kollégák túlterheltsége, motiválatlansága, a fogalmakkal kapcsolatos tévképzetek gyakori gátjai annak, hogy egy intézményben a szándék megfogalmazásánál tovább tudjanak lépni.

A tanácsadás az iskolák esetében főként a benyújtandó anyag összeállításával kapcsolatos információnyújtásra vonatkozott, visszatérő kérdés volt az aláírási jogosultság és a hatáskörök kérdése, hol kell szerepeltetni az intézményfenntartót, és hol a tagintézmény vezetőjét. Kiemelendő még az információhiány a benyújtás szükségességére vonatkozóan, ez néhol a már ökoiskolai tapasztalattal bíró intézményeknél is jelentkezett: kell-e benyújtania a cím megújítására pályázatot a már örökös ökoiskolai címmel rendelkező intézménynek? Hasonló kérdés volt az egy intézményen belüli kettősségre vonatkozó problémakör is, amikor egy újonnan pályázni szándékozó intézmény egyszerre foglalkozik mindkét korosztállyal, így érintett lehet a Zöld Óvoda és az Ökoiskola hálózatfejlesztésben is.

A feladatok másik szegmense a féléves munkatervben megfogalmazott adatbázis-fejlesztés volt, az intézményekről folyamatosan gyűjtöttük az adatokat. Sok helyütt a megkapott adatbázis kiegészítésre szorult, változtak az elérhetőségek, intézmény-elnevezések. A leghasznosabbnak a kapcsolattartók közvetlen elérhetőségeinek gyűjtése bizonyult, az intézményi kontaktokról sok esetben tapasztaltuk hogy már nem validak, illetve nem kompetens személyek kezelik és olvassák az azokon keresztül érkező információkat.

A negyedik negyedév kezdetére tervezett újabb információs nap szervezésében előkészítő munkát végeztünk, a célterületként megjelölt Békés megye területén több lehetséges helyszínt kutattunk fel. Ezek közt a megközelíthetőség és legnagyobb intézménysűrűség miatta a békéscsabai helyszínekre szűkítettük a lehetőségeket, s legnagyobb esélyesként az ökoiskolai programok megvalósításában külső helyszínként már sok tapasztalatot szerző Körösök Völgye Látogatóközpont tűnt a legalkalmasabbnak a november elejére tervezett információs nap megtartására. E helyszín mellett szólt érvként a Natura 2000 területek népszerűsítésére itt szintén helyben megtalálható illusztris anyag is, mely szintén a projekt részét képezi.

E mellett a jó példák gyűjtéséhez is próbáltunk helyben kezdeményezéseket keresni, hiszen az információs nap részeként is a legközelebbi ökoiskolákat és ökoiskolai címre pályázókat megkerestük hozzá, s felkérést kaptak a programban egy-egy rövid bemutatkozó megtartására.

Szintén az információs napok hasznosságát emelendő készítettünk egy már több mint 120 céget tartalmazó regisztert, amelybe a már minősítéssel rendelkező, és a még fejlesztéseik előtt álló oktatási intézmények is jó eséllyel kereshetnek partnereket, kivitelezőket. Kiegészítésképpen nem csupán környezetvédelmi technológiákkal foglalkozó cégek kerültek bele ebbe, hanem pályázatíró vállalkozások is, hiszen a forrásteremtéshez az iskolák számára sokszor ezek is segítséget jelenthetnek profi pályázatírói tapasztalatukkal és szolgáltatásaikkal.

A továbbiakban igyekeztünk az adott tárgyidőszakra vonatkozó mentorálási feladatainknak eleget tenni. A pályázati eredmények ismeretében ennek hatásosságán jelentős mértékben lesz javítani valónk, tekintve hogy menet közben számos intézményben hangzott el kifejezett szándék a benyújtásra, és konkrét kérdések is ennek alátámasztására, mégis ez az eredményekben nemigen tükröződik. A mentorálások kapcsán felmerült probléma a régió tekintélyes méreteihez kapcsolódik, ami főleg a tárgyidőszakban érintett békési helyszíneket illeti. A mentorálást összesen 21 intézménynél sikerült eredményesen kezdeményezni a hivatkozott félévben.

A programot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Zöld Óvoda-, Ökoiskola programok kiszélesítése c. projektjének keretében végezzük, a projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.