Élelmiszerhulladékok hasznosítása
Júniusban két olyan konferencia is volt kis hazánkban, amelyet hulladékgazdálkodás témakörében a brüsszeli TAIEX iroda szervezett (Technikai Segítségnyújtási és Információcsere Iroda) Regionális Tréning Programja keretében. Az egyik Kecskeméten kapott helyet, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal közreműködésével (Hulladékgazdálkodás – „Legjobb gyakorlat” a végrehajtásban, a szemléletformálástól a technikai kérdésekig), a másik Debrecenben, a Tiszántúli Zöldhatóság segítségével került lebonyolításra (Az EU hulladékgazdálkodási előírásai és a hulladékgazdálkodási irányelvek végrehajtása).
Meglátogattuk a Szeged közelében lévő sándorfalvi szilárd hulladék kezelő telepet, valamint a debrecenit és a hajdúböszörményit is. Közös bennük, hogy mindhárom ISPA támogatással épül vagy kerül bővítésre.
Közös volt még a két konferencián egy előadó Írországból, Tony Weekes, aki a Dublini Technológiai Intézetnél dolgozik és két érdekes példát hozott helyi kezdeményezésű, helyi közösség általi összefogás révén megvalósított újrahasznosításra bizonyos hulladéktípusok esetén.
Élelmiszerhulladék haszosítása Kelet-Londonban
Nagy mennyiségű élelmiszerhulladék kerül ki a háztartásokból, vendéglőkből, iskolákból, ehhez adódnak a szupermarketek lejárt szavatosságú élelmiszerei, és ezek mind lerakóra jutnak. Egy brit felmérés szerint egy kelet-londoni ember hetente 2,7 kg élelmiszerhulladékot termel átlagosan. Ugyanakkor csak a brit TESCO áruházlánc 131 ezer tonna lejárt szavatosságú élelmiszert küldött lerakóra 2004-ben.
Kelet-Londonban kb. 10.000 háztartás összefogásával létrejött egy kezdeményezés ezen hulladékok hasznosítására (East London Community Recycling Partnership (ELCRP)).
• A lakosok kis műanyag tartályt kapnak és hozzá lebomló, kukorica-keményítőből készült zacskót.
• Csatolnak hozzá egy prospektust, amely leírja a módszert, céljait és a lakossági tennivalókat.
• Következő alkotóelem egy EM Bokashinak nevezett anyag, ami különböző mikroorganizmusok elegyét (EM= Effective Microorganisms), valamint fűrészpor és melasz keverékét (Bokashi – japán eredetű) jelenti. Ez az anyag segít a szagtalanításban és a lebontásban. Ezzel együtt teszik az élelmiszer hulladékot a lebomló zacskóba, majd a műanyag tartályba.
• Hetente egy alkalommal történik a begyűjtés.
• Egy rozsdamentes acéltartályban történik a feldolgozás, amelyben az EM Bokashival vegyített élelmiszer maradékot kb. 12 napig egyenletes hőmérsékleten tartják és forgatják.
• A mikroorganizmusoknak köszönhetően beindul a fermentáció és a kellemetlen szagok is eltűnnek.
• Az így keletkező komposztot elhasznált gumiabroncsokból összeállított egyszerű „kukacos” komposztálóba teszik, melyet a lakosok virágföldként használnak.
A kezdeményezés több szempontból is hasznos.
• Az élelmiszer hulladék feldolgozásra kerül és komposzt formájában virágládákban hasznosítják.
• Helyi kezdeményezésről van szó, helyi folyamatról, ami miatt kicsi a szállítási távolság és összefogja a helyi közösséget, fontos a bizalom.
• Kevés, egyszerű technológiát igényel és alacsony energiafelhasználással jár.
A kezdeményezést a helyi, valamint a londoni önkormányzat támogatja; a működtetéshez az angol környezetvédelmi ügynökség, valamint az állategészségügyi szolgálat engedélye volt szükséges. Jelenleg csak a háztartási élelmiszer hulladékot kezelik, tesztelik a technológiát, de tervezik kibővíteni éttermekből és iskolákból kikerülő élelmiszer maradékokra is. Dél-Írországban kísérlet indult élelmiszerhulladékból metán hasznosítására is, kisebb közösségekben víz melegítésére használják.
Bővebb információ:
http://www.elcrp-recycling.com
Használt sütőolaj hasznosítása
Egy dél-wales-i férfi ’Sundance’ néven kisvállalkozást hozott létre az elhasznált sütőolajok biodízelként való hasznosítására. Szintén helyi összefogásról van szó, a vállalkozás a helyi háztartásokból, vendéglátó egységekből gyűjti össze az elhasznált sütőolajat. A kezdeményezésnek számos előnye van:
• Környezeti: fosszilis üzemanyagot helyettesít az ily módon nyert anyag;
• Etikai: az illegális elhelyezést megakadályozza;
• Társadalmi: közösségfejlesztő helyi kezdeményezés;
• Műszaki: tiszta folyamat, nem termel újabb hulladékot;
• Újrahasznosítás: fejleszti a lakosság szemléletét.
Bővebb info:
www.sundancerenewbles.org.uk