Ezt is megértük. Sok évi hazai kardoskodás után egy újabb frontot nyitottunk: immár Európa új fõvárosában, Brüsszelben kíséreljük meg a hulladékproblémák helyes mederbe terelését. Na nem mi vágytunk Brüsszelbe, a hulladékos szabályozás legújabb kori fejlõdésének szálai vezetnek ebbe a mostanában mindenhatónak feltüntetett városba. Még nekünk is szokni kell ezt az új helyzetet, de hogyan is mûködik az EU-gépezet és hol van rá lehetõségünk hogy véleményünket elmondjuk és a döntéshozatalt befolyásoljuk? Mit ígér számunkra a most születõ új európai hulladékstratégia?
Miközben majd minden magyarországi hulladékégetõ nevéhez lakossági tiltakozó akciók és komoly környezeti kockázatok fûzõdnek, újabb nyolc nagy hulladékégetõ felépítésével számol a Környezetvédelmi Minisztérium. A sokat bírált Országos Hulladékgazdálkodási Terv, így fogalmaz: "nagyvárosok közelében megépíthetõ (...) legfeljebb 6 települési hulladékégetõ létesítése" a terv, amelyet további két veszélyes hulladékégetõ ötletével bõvít a dokumentum.
A helyzet azonban még ennél is rosszabb.
A lakosság és az önkormányzat nyomására idõ elõtt be zárták a Chichago melletti Hinsdale kórházi égetõjét. A kórház igazgatója elmondta, azért zárták be idõ elõtt az égetõt, hogy fenntartsák a jó kapcsolatot a helyi közösséggel. “ 100 éve elfogadott tagjai és jó partneri vagyunk a helyi közösségnek. Ez a lépés ennek a hagyományak a folytatása”
A miniszterek elvben támogatják az újrahasznosítást, de az égetõmûvekkel kapcsolatban tétováznak.
A EU-tagállamok környezetvédelmi miniszterei ezen a héten kedden tárgyaltak a hulladékokról szóló uniós stratégia pontjairól. A Tanács keddi ülésén nem foglalt állást a Bizottság azon szándékával szemben, amely a hulladékégetõ mûveket hulladékhasznosító létesítményekké minõsítené.
Svéd kutatók megállapították, hogy a hagyományos kavics alapanyaghoz képest az utakba épített salak, komoly mértékben növeli a környezeti kockázatot. Az ilyen utak környezetében magas a klór, réz és a króm mennyisége, ami kihat az élõvilágra is, hiszen a króm és réz toxikus anyagok. A tanulmány megállapítja, hogy: ”a salak alapú utak csurgalékvizeit magas szennyezettségûnek kell minõsíteni”.
Franc
iaország a hulladékégetés egyik fellegvára. Az országban mintegy 130 hulladékégetõ mûködik, amely évente több mint 12 millió tonna, zömében lakossági hulladékot éget el. Az égetõk korszerûsítése mintegy 210 milliárd forintba kerül.
