Súlyos környezeti ártalmakat okoznak a cementgyárak
Miközben majd minden magyarországi hulladékégetõ nevéhez lakossági tiltakozó akciók és komoly környezeti kockázatok fûzõdnek, újabb nyolc nagy hulladékégetõ felépítésével számol a Környezetvédelmi Minisztérium. A sokat bírált Országos Hulladékgazdálkodási Terv, így fogalmaz: "nagyvárosok közelében megépíthetõ (...) legfeljebb 6 települési hulladékégetõ létesítése" a terv, amelyet további két veszélyes hulladékégetõ ötletével bõvít a dokumentum.
A helyzet azonban még ennél is rosszabb.
A miniszterek elvben támogatják az újrahasznosítást, de az égetõmûvekkel kapcsolatban tétováznak.
A EU-tagállamok környezetvédelmi miniszterei ezen a héten kedden tárgyaltak a hulladékokról szóló uniós stratégia pontjairól. A Tanács keddi ülésén nem foglalt állást a Bizottság azon szándékával szemben, amely a hulladékégetõ mûveket hulladékhasznosító létesítményekké minõsítené.
Svéd kutatók megállapították, hogy a hagyományos kavics alapanyaghoz képest az utakba épített salak, komoly mértékben növeli a környezeti kockázatot. Az ilyen utak környezetében magas a klór, réz és a króm mennyisége, ami kihat az élõvilágra is, hiszen a króm és réz toxikus anyagok. A tanulmány megállapítja, hogy: ”a salak alapú utak csurgalékvizeit magas szennyezettségûnek kell minõsíteni”.