A hulladékégetés elkerülhető és el is kell kerülni!

Tátrai Miklós, a KvVM szakállamtitkára válaszolt a HuMuSz hulladékégetõkkel kapcsolatos nyilatkozatára. Az alábbiakban a HuMuSz észrevételei olvashatók a válasszal kapcsolatban.


Merõben eltérõ álláspontra helyezkednek a hulladékégetés technológiája kapcsán az energetikai szakemberek és a környezetvédõ szervezetek. Elõbbiek állítják, hogy a szemétfeldolgozás az összes közül a leginkább környezetbarát eljárás, egyben az energiatermelés egyik leggazdaságosabb útja, a jövõ. Utóbbiak az ellenõrizhetetlen károsanyag-kibocsátás veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint a mérhetõ egészségi ártalmakra. Ismerkedjünk meg a két nézet érveivel.

Gyõrött, Szombathelyen és Tiszaújvárosban is bõvítik az ottani veszélyeshulladék-égetõk kapacitását. A tervezett bõvítés meghaladja a 28 ezer tonna/éves mennyiséget, ami az ország teljes veszélyeshulladék-égetõ kapacitásának közel egyharmada.
A HuMuSz sajtóközleménye, 2006. augusztus 16.
A települési hulladékok égetése az egyik legpazarlóbb és legszennyezõbb hulladékkezelési mód. Több, korszerû hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására törekvõ ország - tanulva az eddigi gyakorlat hibáiból - igyekszik a kommunális égetõk építését elkerülni, és a gazdaságot kevesebb hulladék termelésére ösztönözni.

Veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésével és gondatlanságból elkövetett környezetkárosítással vádolja az esztergomi ügyészség az Onyx Kft. munkatársait - mondta a megyei fõügyész helyettese. "A dorogi hulladékégetõ dolgozói megszegték a munkaköri elõírásokat, ennek következtében 2004 nyarán egy rosszul elzárt csapon veszélyes anyag került a Dunába, beszennyezve az Esztergomot és Tokodaltárót ellátó kutak vizét.



Újjáéledtek a hulladékégetõk elleni félelmek Nagy-Britanniában, mikor egy a környezeti ártalmakra szakosodott kórház kijelentette, hogy az égetõkbõl származó légszennyezõ anyagok súlyosan károsíthatják az egészséget.