Égetés: pro és kontra érvek a szentgotthárdi ügyben

Merõben eltérõ álláspontra helyezkednek a hulladékégetés technológiája kapcsán az energetikai szakemberek és a környezetvédõ szervezetek. Elõbbiek állítják, hogy a szemétfeldolgozás az összes közül a leginkább környezetbarát eljárás, egyben az energiatermelés egyik leggazdaságosabb útja, a jövõ. Utóbbiak az ellenõrizhetetlen károsanyag-kibocsátás veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint a mérhetõ egészségi ártalmakra. Ismerkedjünk meg a két nézet érveivel.
Gyõrött, Szombathelyen és Tiszaújvárosban is bõvítik az ottani veszélyeshulladék-égetõk kapacitását. A tervezett bõvítés meghaladja a 28 ezer tonna/éves mennyiséget, ami az ország teljes veszélyeshulladék-égetõ kapacitásának közel egyharmada.
Veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésével és gondatlanságból elkövetett környezetkárosítással vádolja az esztergomi ügyészség az Onyx Kft. munkatársait - mondta a megyei fõügyész helyettese. "A dorogi hulladékégetõ dolgozói megszegték a munkaköri elõírásokat, ennek következtében 2004 nyarán egy rosszul elzárt csapon veszélyes anyag került a Dunába, beszennyezve az Esztergomot és Tokodaltárót ellátó kutak vizét.
Újjáéledtek a hulladékégetõk elleni félelmek Nagy-Britanniában, mikor egy a környezeti ártalmakra szakosodott kórház kijelentette, hogy az égetõkbõl származó légszennyezõ anyagok súlyosan károsíthatják az egészséget.
Alulbecsülték az Oregon állambeli cementgyár higanykibocsátását, mert hibás képlettel számoltak. Kiderült, hogy a valódi kibocsátás két-háromszorosa a korábban feltételezetnél. Ezzel a gyár az ország harmadik legnagyobb higanykibocsátójává vált. A helyi civil szervezetek a helyi lakosok és gyermekek higany kitettségének vizsgálatát javasolja, a környezetvédelmi ügynökség pedig törvényt készít elõ a cementgyárak higany kibocsátásának szabályozására.