1977-81 decembere között, cseh technológiával épült meg az égető. Már a 11/1991 KTM rendeletben előírtaknak sem nem tudott megfelelni, de a 200/76/EK európai uniós irányelvnek és a 3/2002 KöM rendeletnek aztán semmiképpen. Ezért határozták el, hogy az 1991 óta a törvényi előírások folyamatos megszegésével működő égetőt korszerűsítik, rekonstrukciónak vetik alá. (így nem kellett duplán elkölteni a korszerűsítésre a hatalmas összegeket, mert megvárták amíg az EU irányelvek életbe lépnek – a környékbeli lakosság kitörő örömére, gondolom...)
A rekonstrukció célja, hogy újabb 20 évig működhessen az égető. A tervek szerint 2005 december közepére lesz kész (az átadás már meg is történt), mintegy 19 milliárd forintba került.
1. Négy milliárd forintnyi felújítást az FKF Rt. az előző években már megvalósított (pl. turbina kondenzátorok fejlesztése)
2. a közszolgáltató 7 milliárd forint, a főváros 3,5 milliárd forintnyi hitelt vett fel az Európai Beruházási Banktól
3. a maradékból 4.500.000.000 forintot a környezetvédelmi minisztérium (KvVM) adott, melyből 2,7 milliárdot nem kell visszaadni, 1,8 milliárd hitel volt, azt igen. (Mindenesetre érdemes tudni, hogy a KvVM-nek volt 2,7 milliárdja, hogy a kommunális vegyes hulladék ártalmatlanítását támogassa - bár a kifizetés állítólag még nem történt meg...)
4. a kormányzat további 3,5 milliárd forintot adott a beruházáshoz
A rekonstrukciót a Lurgi Lentjes AG nevű német cég végezte. Az átalakítás után 420.000 tonna/év települési szilárd hulladék égetésére lett alkalmas a mű, amelyet 4 kazánban tud égetni. Ezek égetési teljesítménye 15 t/h-ra nőtt, a kéményen távozó gőz hőmérséklete pedig 270-ről 140 °C-ra csökkent. Új füstgáztisztító berendezést kapott, amely megfelel az EU fent említett irányelveinek.
2006-tól Budapest települési szilárd hulladékának 60%-át ártalmatlanítani tudják. Azt is, ami ártalmatlan, vagyis esetleg nem is kellene, hogy keletkezzen, esetleg anyagában is hasznosítható lenne. A beérkező hulladék összetételéről szólva a főtechnológus úr megdöbbentő adatot mondott: azt mondta ugyanis, hogy a műbe beérkező hulladék 60%-a biológiailag lebomló hulladék. Ezt szépen elégetik.
Naponta egyébként több, mint 1000 tonna kommunális hulladék érkezik ide. Ennek mintegy 0,1%-a bérégetés. Itt és így égetteti pl. a VPOP a kamu-márkás, hamisított dolgokat, a lefoglalt cigit, az elcsípett drogszállítmányt. Bérégetés egy cég számára 12 Ft/kg, titkos anyag égetése esetén 24 Ft/kg. 160 fő 3 műszakban dolgozik az égetőben. Negyedük periodikus karbantartást végez, a többiek folyamatosan dolgoznak a műben.
1.2 millió lakos 420.000 t/év mennyiségű hulladékát elégetve villamos energia is keletkezik. Ennek mintegy 18-20%-át az égető saját működésére fordítja. A maradék 135.000 MWh/év energia állítólag évente százezer ember áramellátását és nyolcezer lakás fűtését biztosítja a környéken. Az égetőmű rengeteg ivóvizet használ, évi mintegy 850.000 köbmétert. Ebből 750-800.000 köbmétert vesznek a vízművektől, 50.000 köbméter saját kútjukból származik.
A főtechnológus úr elmondása alapján a nem veszélyes hulladéknak számító salakanyagból elektromágneses kiválasztással veszik ki a vasat. (Ez igen költséges megoldás, ott jártunkkor még nem működött) A salakanyag az elégetett hulladék tömegének mintegy 30%-a, mely Dunakeszire, lerakótakarásra kerül...
A költségeiket úgy próbálják a jövőben csökkenteni, hogy K+F tevékenységet támogatnak azért, hogy a veszélyes hulladékaikat miként tudnák cement hozzáadásával megkötni – mivel ezek ártalmatlanítása drága. Madeirán létezik erre állítólag technológia: cement és az égető pernyéje összekeverése után betontömböt kapnak, amelyek sima, egyrétegű lerakóba is lerakhatóak... A pernye veszélyes hulladék, mivel dioxinok és nehézfémek vannak benne.