Az ügy pikantériája, hogy a Felügyelõség engedélye jogilag tisztázatlan helyzetben született, közvetlenül a Felügyelõség által tavasszal elõírt építési engedély nélküli beruházások befejezõdése után, amit az Égetõ vezetésének agresszív magatartása idézett elõ. Az Égetõ ugyanis megfellebbezte a Felügyelõség tavaszi, a mûködési engedély meghosszabbítását megtagadó határozatát, így az a mai napig nem emelkedett jogerõre. Emiatt a HuMuSz az ügyészséghez fordult azzal a kérdéssel, lehetséges-e egy államigazgatási eljárásban új, ráadásul az elõzõtõl tartalmilag is eltérõ mûködési engedélyt kiadni, ha a korábbi engedély meghosszabbítását megtagadó határozat jogszerûségének elbírálása még nem fejezõdött be. Ha igen, úgy szerintünk elõállhat az az abszurd helyzet, hogy ha a Bíróság a cégnek ad igazat, két érvényes, ám egymástól eltérõ tartalmú engedélye lesz.

Az új engedély több, szerintünk indokolatlan bõvítést tartalmaz az égethetõ hulladékok köre és az égetés módja tekintetében. Ezért és egyéb jogi aggályaink miatt részletes fellebbezést nyújtottunk be a Környezetvédelmi Fõfelügyelõséghez az alábbiak szerint.

Eljárásjogi hiányosságok

Kifogásoltuk, hogy az új engedély kiadására, a korábbi határozat jogerõs elbírálásának befejezõdését megelõzõen került sor. Ezért új eljárásra lett volna szükség. Ebben az esetben pedig minden vonatkozásban a 102-es kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) új engedély kiadására vonatkozó elõírásai szerint kellett volna eljárni.

Az új engedély kiadását megelõzõen a Kft. égetõberendezését új mûszaki létesítményekkel szerelte fel. A Felügyelõség az új engedély kiadását megelõzõen nem rendelte el a Rendeletben, megítélésünk szerint kötelezõen elõírt, ellenõrzött próbaüzemet. Az új engedély kiadása egy teljes engedélyezési eljárás lefolytatását igényelte volna, amely a Vállalkozó által alkalmazott technológia teljeskörû környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezését is jelenti.

Alkalmatlan berendezés

A Kft iratanyagának tanulmányozásából és a kapcsolódó híradásokból kiderült, hogy a Felügyelõség az Égetõ mûködését többek között azért függesztette fel, mert 1999. októberében 13,14-szeres, 2000. januárjában 55,13-szoros határérték feletti dioxin kibocsátást mértek. A dioxin emisszió súlyos, határérték feletti mértéke feltételezhetõen a garéi hulladék átcsomagolásakor kiürített hordómaradványok elégetésébõl származott.

A Felügyelõség új határozata az ártalmatlanítható veszélyes hulladékok körében a legfeljebb 7 tömegszázalék halogéntartalmú hulladékokat megtartotta. A 7 tömegszázalék mérték meghatározásának mûszaki, technológiai feltételeit, azok teljesíthetõségét nem indokolta.

A korábban észlelt - a környezetet és az emberi egészséget súlyosan veszélyeztetõ - dioxinkibocsátás megszûnését az újonnan beépített, próbaüzemben nem tesztelt, mozgó töltetes, ellenáramú dioxin adszorber berendezéstõl várják, melynek megbízhatóságára a Felügyelõségnek adata nincs. A határozat úgy fogalmaz, hogy a kibocsátás az adszorber révén "várhatóan" nem haladja meg a megengedett technológiai határértéket. A Felügyelõség által kiadott indoklás az élõvilágra halálosan veszélyes szennyezõanyag várható emissziós értékét tekintve felelõtlen és megengedhetetlen.

A határozat elõírja ugyan a halogéntartalmú hulladékok vonatkozásában az égetéskor szükséges, minimum 1250 C fokos tûztérhõmérsékletet, a füstgáz utóégetõben történõ tartózkodási idõtartamát, illetve a kimenõ füstgáz legalább 6 térfogatszázalék oxigéntartalmát, ám az ennek biztosításához szükséges mûszaki paraméterek, átalakítás, korszerûsítés hiányában, feltehetõleg továbbra sem adottak. A Felügyelõség korábbi határozata ugyanis megállapította, hogy az égetõberendezésben a 3 tömegszázaléknál magasabb halogéntartalmú hulladékok égetéséhez a Rendelet szerint szükséges legalább 1250+-50 C fokos hõmérséklet az 1999. október 7-i mérések eredményeként igazoltan nem biztosított. Az égetõberendezés tehát a 3 tömegszázaléknál magasabb halogéntartalmú hulladékok égetésére bizonyítottan alkalmatlan. Ismeretünk szerint az Égetõ jelenlegi technológiája nem alkalmas arra, hogy az égetõberendezésbe adagolt halogéntartalmú hulladék megfelelõ keverési arányát pontosan biztosítsa. A fentiek miatt a halogéntartalmú hulladékok átvételét és égetés útján történõ ártalmatlanítását nem lett volna szabad engedélyezni.

Mekkora az Égetõ kapacitása?

Az Égetõ összesen 7000 t/év, de legfeljebb 980 kg/óra veszélyes és nem veszélyes hulladék égetéses ártalmatlanítására kért és kapott engedélyt. Ismeretünk szerint a kazán névleges teljesítménye ennél jóval nagyobb, 1770 kg/óra. Információnkat alátámasztják azok a korábbi felügyelõségi határozatok, melyek a veszélyes hulladékok égetési aránya vonatkozásában az engedélyezett teljesítmény rendszeres túllépésérõl, ezáltal az Engedély megsértésérõl szólnak. A határozat ezért - megítélésünk szerint - megsérti a Rendelet azon meghatározását, mely szerint "Égetõmû az 1000 kg/óránál nagyobb, égetõberendezés az 1000 kg/óránál kisebb teljesítményû, veszélyes hulladékok égetéssel történõ ártalmatlanítására szolgáló létesítmény."

Megítélésünk szerint környezetbiztonsági okokból a besorolás alkalmazásánál nem a kérelmezõ által igényelt és késõbb rendszeresen túllépett teljesítményt, hanem a mû névleges teljesítményét kell figyelembe venni. A jogalkotó szándéka sem lehetett más, figyelemmel például azon elõírásra, melyben a folyamatos mérési kötelezettséget az Égetõmû esetében az aktuálisan alkalmazott teljesítménytõl függetlenül rendeli el. A HuMuSz véleményét támasztja alá az a 11/1991-es számú, a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek megállapításáról szóló KTM-rendelet is, amely a mérési feltételek meghatározásánál egyértelmûen 1000 kg/óra névleges kapacitásnál húzza meg a határt.

Amennyiben pedig az Égetõ égetõmûnek tekintendõ, úgy mûködésének feltételei a vonatkozó jogszabály értelmében nem állnak fenn.

Visszaforgatás

A határozat lehetõvé teszi a kazánpernye, víztelenített filterpor, a szennyvíziszap és az elhasznált adszorbens tömegarány megkötés nélküli, bár regisztrációköteles visszaforgatását az égetõberendezésbe. Az Égetõ korábbi ártalmatlanítási engedélye a visszaforgatás mértékét 5 tömegszázalékban korlátozta, mely korlátozást az Égetõ mûködése során rendszeresen megsértette. Tekintettel arra, hogy az Égetõ mûködése során keletkezett salak minõsítése tartósan III. osztályú veszélyes hulladék, ám a visszaforgatásra és újraégetésre kerülõ összetevõk osztálybesorolása ennél feltehetõleg magasabb (I. osztályú), a visszaforgatás tényét és annak megkötés nélküli alkalmazását a salak ilyen esetben célszerûnek mutatkozó bevizsgálása hiányában rendkívül aggályosnak tartjuk.

Építési engedély nélkül

A Kft. elõkezelési és ártalmatlanítási tevékenységi engedélyének meghosszabbítását megtagadó korábbi határozat kijelenti, hogy a Kft. a hulladék fogadóhelyek lefedését, csapadéktól való védettségének biztosítását elmulasztotta, ill. a konténeres hulladékokat fedetlen helyen fogadja, a hordós tárolótér lefedését elmulasztotta. Hasonlóképpen nem teljesítette azon elõírást sem, mely szerint az égetés során keletkezõ salakot csak zárt tárolótérben lehet gyûjteni.

Az új engedély a fentiekkel szemben ezen elõírások betartatása helyett lehetõvé teszi, hogy a Kft a veszélyes hulladékokat nyitott betonozott területen gyûjtse, továbbá a képzõdõ salakot fedett tárolótér helyett ponyvával takart konténerben gyûjtse.

A határozat elõírja, hogy a bunker körbeburkolását 15 napon belül, tehát a határozat legkorábbi hatályosulási idõpontjáig biztosítani kell.

Indoklásában ugyanakkor szerepel, hogy Gyõr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala határozatban kötelezte a Kft-t a telephelyén engedély nélkül épített vasszerkezet építmény 30 napon belül történõ elbontására.

Megítélésünk szerint a Felügyelõség helytelenül ítélte "nem ügydöntõ jelentõségûnek" a Polgármesteri Hivatal bontási határozatát, tekintettel arra, hogy az illegálisan épített vasszerkezet építmény pontosan a határozatban elõírtak biztosítására, a bunker körbeburkolására szolgál. �gy az Égetõ a határozatban elõírtak biztosítására törvényes úton képtelen.

Védõtávolság

Az Engedély a Rendeletben a Felügyelõség kötelezettségeként elõírt, környezetvédelmi hatásvizsgálat értékeléséhez kötött "védõtávolság" kijelölését mellõzi. Mindössze a határozat indoklása tartalmaz egy tájékoztató mondatot arról, hogy a létesítmény a belterület határától "mintegy" 900 m távolságra van. Megállapítja továbbá, hogy Gyõr Város rendezési tervében a szabályozási terv 1000 m védõtávolságot jelöl a szennyvíztelepet is tartalmazó övezet körül. A határozat ezáltal sérti a Rendelet vonatkozó elõírását és nem kezeli az Önkormányzati hatóság által megjelölt védõtávolság és a tényleges lakóterületi távolság közötti ellentmondást sem.

A Környezetvédelmi Fõfelügyelõség fenti tartalmú, 2000. júliusában benyújtott fellebbezésünket a mai napig nem bírálta el, így a Felügyelõség határozata még nem jogerõs. A Fõfelügyelõség ugyanakkor 5 napon belül elbírálta az Égetõ azon kérelmét, hogy "súlyos anyagi hátrány kockázata miatt" a mûködést az Engedély jogerõre emelkedését megelõzõen is megkezdhesse. Ez adott lehetõséget az égetési tevékenység ismételt beindítására.

Próbaégetés

Az Égetõ júliusban számos helyi és országos személyiség és a média meghívása mellett "próbaégetést" tartott, mely alkalommal 3 független minõsítõ intézetet (Pécsi Környezetvédelmi Kft, Környezetgazdálkodási Intézet, TÜV-Ausztria) bízott meg a dioxinkibocsátás mérésével annak bizonyítására, hogy az új dioxinszûrõ megbízhatóan üzemel. A mérés eredménye a Környezetgazdálkodási Intézet esetében 13-szoros túllépést mutatott, míg a másik két intézet határérték alatti adatot mért. A HuMuSz ebben az esetben a TÜV-Ausztria által mért értéket tartja irányadónak, mert egyedül ez az intézmény rendelkezett a mérés idõpontjában akkreditációval.

Fõfelügyelet

Szeptember végén a Gyõr-Bácsai Részönkormányzat meghívására Gyõrben járt Dr. Ughy Katalin, a Környezetvédelmi Fõfelügyelõség igazgatója. A helyi Zöld Erõ Egyesület képviselõje azonnal élesen támadta személyét és a Fõfelügyelõségnek az ügyben tanúsított magatartását, ami erõsen rányomta bélyegét a tanácskozás további menetére. Dr. Ughy Katalintól megtudhattuk, hogy a Fõfelügyelõség véleménye szerint a vállalkozó magatartását a problémák kezelése tekintetében preventívnek tartja, szerinte a helyi felügyelõség helyesen minõsítette az engedélykérelem alapján égetõberendezésnek a létesítményt, a korábbi jogi visszásságok ügyében pedig nem tud nyilatkozni, mert nem volt módja az iratok részletes tanulmányozására.

A HuMuSz azon kérdésére, miért nem bírálta el a Fõfelügyelõség fellebbezésünket az erre nyitva álló 30 napon belül, az Igazgató Asszony úgy vélekedett, hogy a jogszabály 120 nap idõt biztosít számára, nem 30 napot. Bár ebben véleményét nem osztjuk, kivárjuk a 120 nap elteltét, ami hamarosan bekövetkezik.

Berendezés vagy mû?

Számomra úgy tûnik, az ügy kulcspontja az Égetõ besorolása. Ez akadályozhatja elsõsorban a másodfokú határozat kiadását. A tények azt mutatják, hogy nem égetõberendezésrõl, hanem égetõmûrõl van szó, elõbb vagy utóbb, de ki kellene mondani. Ha nem a másodfokú határozatban, akkor adott esetben bíróság elõtt. Ha pedig ez igaz, úgy az Égetõ mûködésének jogszerûsége erõsen megkérdõjelezhetõ, illetve a további mûködéshez a már teljesítetteken túl, számos jogszabályi elõírásnak meg kell majd felelni. A részletes környezetvédelmi hatástanulmányon, a folyamatos emissziómérésen és annak ellenõrizhetõségén túl meg kell majd küzdeni a védõtávolság problematikájával, a próbaüzemmel, a szennyvízkezeléssel is, melyek idáig a kikerülhetõ kérdések körébe tartoztak.

Erre utal, hogy Biacs Tamásné, a KöM hulladékos fõosztályvezetõje egyértelmûen a névleges kapacitás szerinti besorolás mellett foglalt állást egy, Balatonöszödön megrendezett konferencián, sõt a késõbbiekben a szabályozás egységesítését, az "égetõberendezés" besorolás megszûntetését helyezte kilátásba. Ugyanott a Geohidroterv Kft. (az Égetõ tulajdonosának partnere a garéi hulladékok ártalmatlanításában) képviselõje jelen írás szerzõjét felkészületlenséggel vádolta amiatt, hogy az égetésre kerülõ hulladéktömeg mellett nem veszi figyelembe annak hõértékét, ami adott esetben az 1000 kg/óra feletti beadagolást a túlhevülés veszélye miatt lehetetlenné teszi.

A szerzõ szerényen, közgazdász voltát, így hiányos szakmaiságát elismerve megjegyzi, hogy a hõérték figyelembevételét a jogszabály sem írja elõ jelenleg, tehát a Gyõri Égetõ, akárhogy is csûrjük-csavarjuk, égetõmû. A lakosság és a környezet védelme, biztonsága szempontjából tehát minimális elvárás, hogy az égetõmûvekre elõírt feltételrendszernek megfeleljen.