Kemény Atilla (miniszteri biztos) szerint a három különbözõ intézmény által végzett mérések közül csak a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) adatai közelítették meg a dioxin-határértéket az égetés után, s bár a tárca által felkért laboratóriumok különbözõ adatokhoz jutottak, az eltérések az elfogadható határon belül maradtak. Erre Illés Zoltán azt nyilatkozta, hogy az elõzõ három mintavételezést és mérési eredményeket manipulálták úgy, hogy összeadták a három mérési eredményt és átlagot vontak belõle, ezzel bizonyítandó, hogy nincs határérték-túllépés, ami a természettudományos törvények megcsúfolását jelenti. A Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutatóintézetének analitikai, kémiai osztályvezetõje írásba adta, hogy ily módon nem lehet az eredményeket manipulálni és azt bizonygatni, hogy nincs határérték-túllépés.

Skultéty Sándor, a tárca közigazgatási államtitkára azt nyilatkozta, hogy a dioxin-mérések rendkívül költségesek, és a gyõri környezetvédelmi felügyelõség már most 12 millió forinttal lépte túl idei költségvetését. "A többletforrásról a tárca gondoskodik" - hangzott el. Ezt nem értjük, hiszen az égetés megrendelõje a Geohidroterv-Palota konzorcium, amely a garéi ártalmatlanítást végzi (közpénzbõl), az égetés haszonélvezõje pedig a Dorogi Égetõ Kft. Akkor miért az állam fizeti a próbaégetést?! Turi-Kovács Béla miniszter szerint Illés Zoltán nem teljesítette ígéretét, amely szerint a Környezetvédelmi Bizottság elnöke biztosít olyan külföldi akkreditált mérési lehetõséget, amelynek a költségeit is egy külföldi alapítvány fogja fizetni. "A lakosság érdekében mentem bele ebbe a megegyezésbe. Kiderült, hogy nincs ilyen akkreditált külföldi cég, kiderült, hogy nincs ilyen alapítvány, aki fizetné, ezért természetesen az egyébként kicsit jogszabályellenesen elrendelt moratóriumot nem tudtam, nem is lehetett tovább fenntartani" - mondta a miniszter. Amikor pedig a mûsorvezetõ azt kérdezte, hogy "És az miért nem volt jó és elfogadható megoldás, hogy egy nemzetközileg elfogadott szakember gárda mérjen?", a miniszter kijött a sodrából: "Mért ilyen is, kérem szépen, de én ezt befejezném ezt a beszélgetést. Én idejöttem, kérem szépen, azért hogy valami értelmes dologról beszélgessünk, és szamárságokról beszélgetünk, már ne haragudjon, ezt kell mondanom, ritkán veszítem el így a türelmem, de olyasmirõl beszélgetünk, ami azt kell mondanom, hogy nem igazán tisztességes".

A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület elnöke felháborítónak tartja, hogy az égetést úgy kezdték meg ismét Dorogon, hogy õk nem kapták meg a mérési adatokat. Dávid Anna szerint "a dioxin nemcsak a füstgázokkal távozik, hanem a pernye és a salak is sokat fog tartalmazni, és ezek magyar földön lesznek valahol deponálva. Tehát egy újabb környezeti problémát fog fölvetni.

Állásfoglalás

A Dorogi Környezetvédelmi Egyesületnek továbbra is az a véleménye, hogy a garéi magas halogéntartalmú, dioxinos veszélyes hulladék megsemmisítésére a helyi égetõmû nem alkalmas, ezért örömmel értesült az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságának az égetés felfüggesztésére és a nemzetközi laboratóriumok által végzendõ mérésekre irányuló javaslatáról. A lakosság kétségeit ugyanis nem oszlatták el azok az elõre bejelentett, mindössze pár napig tartó, alkalmi mérések, amelyekre márciusban került sor, s amelyek eredménye nem éppen megnyugtató (a három laboratórium közül az egyik 140 százalékos határérték-túllépést mért dioxinból).

A környezetvédelmi egyesület ezért - az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságával összhangban - azt akarja elérni, hogy függesszék fel mindaddig a veszélyes anyag égetését, amíg meg nem teremtik a rákkeltõ, magzatkárosító hatású dioxin rendszeres mérésének lehetõségét. A dorogiak ugyanis máig nem felejtették el, hogy a Dorogi Hulladékégetõ Kft. a három évvel ezelõtti garéi hulladék-ártalmatlanítás során azután is hónapokig folytatta a megsemmisítést, miután az akkori mérésekbõl kiderült: kétszer-hatszor annyi dioxinnal szennyezik a levegõt, mint amennyit a jogszabályok megengednek.

Az egyesület álláspontja: rendszeres dioxin-mérés hiányában, egy nem ilyen anyagok megsemmisítésére tervezett égetõben az égetés olyan mértékû felelõtlenség lenne a lakossággal szemben, amelyet jó lelkiismerettel senki nem vállalhat magára.

A gyõri égetõ nem felel meg az európai normáknak

Az Európai Unió környezetvédelmi bizottságának alelnöke, Alexander Deroo meglátogatta a gyõri égetõt, ahol a múlt év elején égették a garéi veszélyes hulladék hordóit. Akkor dioxin tekintetében ötvenötszörös határérték-túllépést regisztráltak, ezért felfüggesztették egy idõre az égetést. Tavaly nyáron azonban visszakapta az engedélyt (errõl többször is írtunk részletesen) az égetõmû. A telepre csak Deroo-t, Reuter György önkormányzati képviselõt és egy tolmácsot engedtek be. Deroo látogatása után kijelentette: látott ugyan sokkal rosszabb égetõket is, de a berendezés jelenlegi állapotában bizonyosan nem felel meg az európai normáknak. A zárt rendszerû hulladéktárolást, a kötelezõ mérések fokozását, a lakott területtõl való védõtávolság betartását egyaránt meg kell követelni az ilyen profilú mûvektõl. Veszélyes üzemeknek nincs keresnivalójuk a lakóházak közvetlen közelében.