Dezodorok megsemmisítését, darálását végezték a munkások, a gyõr-bácsai szemétégetõben, ahol péntek reggel robbanás történt. Feltehetõen a flakonokból kiszabaduló hajtógáz robbant be. A detonáció miatt az épület lemez fala több helyen szétnyílt és kisebb tûz is keletkezett. A helyszínrõl három munkást füstmérgezés gyanújával szállítottak kórházba, kettõt közülük már haza is engedtek.

Miközben egymást érik a lakossági konfliktusok a szemétégetõ-beruházások körül, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter szerint "nincs mese, néhány égetõre biztosan szükségünk lesz". (Origo, január 17.) Ugyanaz a miniszter, aki a szentgotthárdi égetõ ügyében többször hangot adott aggodalmának, a hatezer tiltakozó aláírást kiváltó hajdúböszörményi égetõrõl azt nyilatkozta, hogy "olyan fejlett a technika, hogy szinte nulla a kibocsátás". (Hajdú-Bihari Napló, 2007. október 31.) [Népszabadság • Szilágyi László, a HuMuSz elnöke • 2008. február 21. - Marabu rajzával]

Ritka, hogy egy helyi népszavazáson a választópolgárok több mint 71%-a megjelenjen, Medgyesegyházán azonban egy tavaszi hangulatú februári vasárnap ennyien szavaztak, és nagy többséggel (véletlenül ez is éppen 71 % volt) nemet mondtak a gigantikus szalmatüzelésû erõmûre. Ami persze lehet, hogy nem csak szalmát égetett volna... Szuhi Attila jegyzete.

Égetnivaló, hazugságokat tartalmazó dokumentumnak nevezte Viniczay Tibor, Szentgotthárd polgármestere azt az osztrák hatástanulmányt, amely a város közelében, a határ osztrák oldalán tervezett hulladékégetõ-mûrõl készült. (MTI - hvg.hu)

Újabb hulladékégetõ, újabb célpont. Ezúttal Ács a kiszemelt, és még öt másik település - valahol Magyarországon. A beruházó elvárása: a település mondjon igent, és becsszóra jól jár. Azt egyelõre nem tudni, hogy pontosan mit égetnek, honnan származik a hulladék és a technológia. És persze hatástanulmány sincsen. A demokrácia most Svájcból érkezik. Szuhi Attila tudósítása 2007 decemberében készült, de a történet 2008 januárjában is aktuális.

Sok vita zajlik napjainkban arról, hogy hány hulladékégetõ is mûködik a világon, mennyire elfogadott a technológia, és mi ennek a környezeti kockázata. Nos, a kérdésre nem könnyû válaszolni. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint világszerte hatszáz olyan égetõ mûködik, amely a hulladék égetése során abból energiát nyer ki. Ez a szám talán reális lehet, és valószínû, hogy ezek az égetõk tekinthetõek korszerûnek, és felelnek meg a magas szintû környezetvédelmi elõírásoknak. Rajtuk kívül azonban még számtalan égetõ mûködik.

Az egészségügyi törvény körüli gladiátorharc háttérbe szorított minden eseményt, így a polgári gumiabroncs-égetõ ügyét is. Pedig a Fidesz akár perre menne, ha felépül az üzem. Újabb zöldpanamáról van szó? Hulladékhasznosítás vagy környezetrombolás? A Hírextra interjúja Illés Zoltánnal (2007. dec. 18.)

22 milliárd forintot, vagy annál is több kártérítést kérhet a várpalotai önkormányzattól a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás, ha a helyhatóság nem vonja vissza az inotai erõmû területét érintõ változtatási tilalmát. A tilalom lehetetlenné teszi, hogy megépüljön az inotai erõmû területén a hulladékégetõ, amely az új hulladékgazdálkodási rendszer egyik fõ eleme. (Független Hírügynökség, dec. 14.)

Klímacsúcsot szervezetek Balin, ahol több ezer kutató  cserélt eszmét a globális éghajlatváltozásról és az ezzel kapcsolatos sürgetõ teendõkrõl. Mindeközben Indonézia egy másik -kevésbé luxus szegletében- környezetvédõ aktivistákat tartóztattak le, nagyjából ugyanezért.