Lakosság
Mit tehet az egyén, amikor a világban oly hatalmas folyamatok zajlanak?! Akárhogy is, az emberek - egyének, családok, közösségek, szomszédságok, települések - tehetnek legtöbbet a környezet védelméért, egyszerű eszközökkel, némi kreativitással, tudatossággal, személyes példamutatással, átgondolt és jó döntésekkel rengeteget tehetnek a hulladékmennyiség csökkentéséért és a környezet védelméért. Ne feledjük, környezet nem valami külső, távoli érték, magunk is részei vagyunk a környezetnek. De miért pont én kezdjem a változást? Nos, egyrészt ez a helyes értékválasztás, ami nem lemondásokkal, hanem egy másfajta - jobb - életminőség megteremtésével jár. Ráadásul elemi, pénzben is kifejezhető érdekünk takarékosság, tudatosság, a környezet és ezáltal saját életünk minőségének hosszú távú megőrzése és fejlesztése. A Nulla Hulladék szemléletre is igaz Margarat Mead mondása: "Sohase kételkedj abban, hogy egy kis csoport meggondolt és elkötelezett polgár megváltoztathatja a világot. Tulajdonképpen ez az egyetlen mód rá." Teljes élet – Nulla hulladék!
MINDENNAPI TIPPEK A HULLADÉK CSÖKKENTÉSÉRE
|
2009. június 22.
Hogyan tudjuk csökkenteni a hulladék-költségeinket? Mit tehetnek Csór lakosai a tiszta környezetért? Ezekre a kérdésekre kereste a választ június 20-án néhány elszánt és elkötelezett csóri lakos. Az egynapos találkozót a Cromo Alapítvány szakemberei vezették és koordinálták, a témában pedig szakmai segítséget a Hulladék Munkaszövetség munkatársaitól kaptunk. |
|
2009. május 19.
A LetsAllShare nevű honlapot 2006-ban találta ki sörözés közben két angol srác. Stas beszámolt Lecky nevű barátjának egy korábbi telefonbeszélgetéséről: a nővére hívta fel – tudván, hogy Stas odavan az autókért és a hozzájuk tartozó kiegészítőkért -, hogy tanácsot kérjen, milyen tetőcsomagtartót vegyen az autójára a családi nyaraláshoz. Stas nem értette, miért nem kéri egyszerűen kölcsön az övét, ami az év 50 hetében a garázsban porosodik. A nővére pedig ezt válaszolta: „Honnan a csudából tudnám, hogy mit tartasz a garázsodban?” |
|
2009. május 15.
Endrei Juditot sokan még mindig a televíziózással kapcsolják össze, bár egyre többen tudják róla azt is, hogy az utóbbi évtizedben jó néhány közösségépítõ projektet, egyesületet hozott létre. Olyan, egyre fontosabbá váló témák elkötelezett, aktív szószólójává vált, mint a környezettudatos, egészséges életmód, vagy a középkorúak, elsõsorban a nõk karriertervezése, életpálya-módosítása. Ezért kerestük meg azzal, hogy legyen a KukaDiéta versenyünk háziasszonya. Legnagyobb örömünkre Judit elvállalta a felkérésünket, hiszen õ maga is törekszik arra, hogy egészséges és környezetbarát háztartást vezessen. Kolontár Elvira interjúja. |
|
2009. április 28.
 Dave Chameides kaliforniai ökológus 2008. január 1-én nagy elhatározásra jutott: a család csak annyi hulladékot "termel", hogy egész évben ne legyen szükség kukájának ürítésére. Az események alalkulását "365 Days Of Trash" című blogjában rögzítette. Célját elérte. Kis pincéje az év végén sincs csordultig tele szeméttel, ellentétben azzal, amit jósoltak neki. A Chameides-család (a családfő, a feleség és két gyermek) hulladéka kb. 15 kilogrammot tesz ki. Kétszázszor kevesebbet, mint egy átlag amerikaié. |
|
2009. április 24.
 "A Komposztáló Kerület Program célja a kerületben lakók életminőségének javítása, az avar- és nyesedék égetésének megszüntetése, az itt keletkező zöldjavak helyben tartása, ezáltal a szállítás okozta környezetterhelés csökkentése. További célunk az itt található agyagos talaj javítása környezetbarát módszerrel, jó minőségű humusz "előállítása" a háztartásban keletkező kerti és konyhai zöldjavakból." - Gellért Miklós a SZIKE Környezetvédelmi Egyesület elnökének írása. |
|
2009. április 22.
Többször írtunk már az eldobó és a textilpelenkák összehasonlításáról. Számolgattuk a költségeket, mérlegeltük az előnyöket, a pro és kontra érveket. Próbáltuk a kifogásokat kezelni... miközben mások megtalálták az abszolút Nulla Hulladék megoldást a peluskérdésre. Ki hitte volna, hogy pelenka nélkül is fel lehet nevelni egy csecsem?t?!
|
|
2009. április 22.
|
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, valahol a messzi Katalóniában, élt egy Joan Rovira nevű kisfiú. Ügyetlen gyerek volt, olyannyira, hogy későbbi munkahelyén, a szalámigyárban sem figyelt fel rá senki. Azt sem vették észre – utólag már biztosan bánják - , hogy Joan lelkében nagy dolgok vannak születőben.