Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

ISPA program Hajdú-Bihar megyében

Év: 
2001
Szám: 
Nyár
Szerző: 
At-eelah

Az EU-csatlakozási alapok közül az ISPA program az egyik, mely lehetõséget ad a környezetvédelem terén elmaradt régióknak, térségeknek helyzetük javítására. Három területre lehetett pályázni: hulladék, szennyvíz és levegõtisztaság. A szennyvizes beruházást a gyõri terv nyerte meg, a levegõtisztaság-védelmi programra sajnos nem született pályázat, a hulladékos programra pedig a Hajdú-Bihar megyei komplex hulladékgazdálkodási koncepció kapott támogatást.

Az EU elõcsatlakozási alapjai közül az ISPA program nyújtott lehetõséget Hajdú-Bihar megye számára a hulladékproblémák megoldására. A megyében 3 regionális lerakó épül (átfedéssel más megyékre is). A cél: EU szabványoknak megfelelõ hulladékkezelõ telepek építése és ezzel párhuzamosan a kb. 60 nem megfelelõ hulladéklerakó rekultivációja. Örvendetes, hogy a hasznosítható és a veszélyes hulladékok szelektív gyûjtését is tartalmazza a projekt! Összességében a megyében kialakítandó három regionális hulladéklerakó gyûjtõkörzetében egységes szelektív gyûjtési rendszer valósul meg. A cél a településeket teljes körû, rendszeres, szervezett, szelektivitást megvalósító hulladékkezeléssel kiszolgálni.

 

Elõzmények és tervek

 

A program megvalósítása érdekében a megye 72 települése konzorciumi szerzõdésben vállalt kötelezettséget a beruházásra, melynek gesztora Debrecen, valamint a térségi hulladéklerakók városai (Hajdúböszörmény és Berettyóújfalu).

A terveket a Bio-Genezis Kft. készítette el, ezek alapján kapták meg az ISPA támogatást, melynek összege 4,8 milliárd Ft. Ehhez rakták hozzá önrészüket a települések (fõleg a nagyobbak). Az ISPA forrás fedezi a költségek háromnegyedét, a maradék negyedrész 17%-a KAC forrásból nyert kamatmentes, vissza nem térítendõ támogatás, 8%-a pedig a tényleges önerõ.

Három térségi lerakó épül a keretbõl:

  • Hajdúböszörmény 14 település 118 ezer lakosának hulladékát gyûjti. A lerakó átnyúlik a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe is.
  • Berettyóújfaluba 45 település 78 ezer lakosának hulladéka kerül. (E két helyen teljesen új depónia létesül a kiszolgáló létesítményekkel együtt.)
  • Debrecenben 13 település (33O ezer ember) hulladékát deponálják.

A tervezett regionális lerakókból a böszörményi telep építése a legnagyobb költség, mivel a debreceni esetében csupán bõvítés fog történni (az üzemeltetõ AKSD Kft-nek részben már vannak tárgyi eszközei - kompaktor, szállítójármûvek egy része - amelynek beszerzésére nincs szükség). Hozzá kell tenni, hogy egyes települések hezitáltak (Hajdúszoboszló, Polgár), mivel másokhoz szerettek volna csatlakozni vagy saját lerakót kívántak létrehozni. Pedig a beruházás nagy horderejû program. A hulladékot kifogástalan mûszaki állapotú depóniákban helyezik el és a veszélyes és hasznosítható hulladékalkotók sorsa is "jóra fordul". A lakossági szelektív hulladékgyûjtéshez a háztartások megfelelõ edényzetet kapnak.

Egyébként a projekt azért is elõremutató, mert nemcsak deponálásban gondolkodik, hanem a szelektív gyûjtést is sikerült beleilleszteni a programba. Ez egyrészt növeli a depóniák élettartamát, másrészt pedig az értékes másodnyersanyagok bekerülhetnek a gazdaság vérkeringésébe.

Várható nehézségek

A 2003-as indításig nincs már sok idõ. Addigra takarosan át kell formálni az emberek gondolkodását (különösen a szelektív gyûjtést kell jól elõkészíteni). "Milyen égetõ épül itt? Miért nem ágálunk az égetõ ellen?" -kérdezik az emberek. Noha a Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédõ Kör (HITVK) tud a beruházás terveirõl, s szívesen elmagyarázzuk bárkinek, hogy szó nincsen égetõrõl, mégis inkább a települési önkormányzatoknak és a megyének kellene világgá kürtölni, hogy "Emberek! Örüljetek, hogy beleülhettek a jóba és megoldjuk a hulladékkérdést!" De ennek hangsúlyozása valahogy elfelejtõdik. A HITVK felajánlotta segítségét, s a polgármester - aki egyben a kistérségi településszövetség (Hajdúvárosok Szövetsége) vezetõje is -, számít arra, hogy részt veszünk a szemléletformálásban, de hogy ez mikor indul be, még nem lehet tudni. Azért sem, mivel még az sem világos, hogy kié lesz a lerakó, hogy ki és milyen formában fogja mûködtetni a gyûjtést? Ennek kialakulására akár egy évet is várhatunk! A Hajdúvárosok Szövetségének az az elképzelése, hogy a lerakók külön-külön mûködjenek, viszont Debrecen egy céget alakítana legszívesebben, mely mindhárom lerakót üzemeltetné.

Hátrány, hogy csak a debreceni lerakóban történik hasznosításra való elõkészítés, pedig ha mindhárom lerakón folyna ilyen tevékenység, akkor könnyebben lehetne a másodnyersanyagnak piacot szerezni!

Hamarosan el fognak dõlni a fenti kérdések. Ahhoz, hogy 2003-ra mûködjön a lerakó és beinduljon a szervezett gyûjtés, ahhoz elvileg idén már el kellene kezdeni az építkezéseket. Reméljük, hogy sikerül véghezvinni a programot, bár úttörõ volta miatt sok új problémával kell szembesülni. Az biztos, hogy a következõ ISPA pályázónak már könnyebb lesz, mivel tanulhatnak a hajdú-bihari tapasztalatokból.