HUKE - egy szolgáltató a hulladékcsökkentésért

hukeSárváron 16 ezer ember él. A háztartások 60%-ában kétkukás rendszer van, és minden ház ingyen egy komposztkeretet kapott. Celldömölkön, Zalaszentgróton és Sárváron 15 ezer keretet osztott ki a szolgáltató. Gyűjtőszigetek is találhatók a városban, és a HUKE telephelyén ingyenesen használható a hulladékudvar. A szigeteken csak 8-9% az idegen anyag. Turán a hulladékkezel újragondolása az egyik legjobban működő hazai rendszert hozta létre - hogyan lehetséges mindez?


Szemétdíj

Beszéljenek először a számok. Sárváron 260 Ft a díj ürítésenként. Összehasonlításként Budapesten ugyanez egy 110 l-es edényre 578 Ft/ürítés. Állítólag kilincselnek a szolgáltatók a HUKÉ-nél, hogy hogyan is csinálják. A cégvezető szerint a differenciált díjra viszont nem érett még meg a társadalom.

A szakember ausztriai tapasztalatokat sorol, ahol egymás kukájába dobáltak az emberek, sőt, ott is probléma volt az illegális lerakás és az égetés. Ahol chipes mérlegelés volt (a kukában lévő chipet az informatikai rendszer azonosítja ürítéskor), volt olyan háztartás, ahol egyáltalán nem volt ürítés egy év alatt, a háztartások 50%-ában pedig kevesebb, mint 5 ürítés történt! Rudolf Wiedner szerint olyan díjszabás kell, ahol minimális hulladékmennyiséget előírnak, és alapdíjat állapítanak meg.

A szerves hulladék kezelése

A szerves hulladék jelentősége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ausztriában évekig gond volt, hogy mi legyen a telepeken készült komposzttal, nem tudták eladni. Mára már komoly piaca van, sorba állnak érte. Sokkal jobb, mint az áruházakban kapható virágföld. Komoly erőket kellene bevetni, hogy nálunk is elismerjék a komposztálás jelentőségét!

A szelektív hulladék sorsa

Sárváron 2003 júliusában kezdődött a szelektív hulladékgyűjtés. A Sárvári HUKE Kft. a sárvári önkormányzattal együttműködve tíz hulladékgyűjtő szigetet helyezett el a város különböző pontjain. A szelektív gyűjtés a városban 16.000 embert érint.

A helyzet kulcsa az, hogy a szolgáltatónak nincs saját lerakója – tehát érdekelt abban, hogy minél kevesebb vegyes hulladék képződjön. "Minden kiló, amit nem lerakóba viszünk, nekünk marad" – mondja a cégvezető. A körzetben csak a hulladék 1/3-át kell lerakni, 2/3-a hasznosul. Dupla haszon, gondolom én, nem kell fizetni a lerakásért és el lehet adni a másodnyersanyagot. "Mindennel lehet spórolni, csak akarni kell." Vajon a többi szolgáltató miért nem így számol?

Kukamatek

"Egyáltalán nem drágább a házhoz menő szelektív gyűjtés" - mondja Wiedner úr. Ezt a szolgáltatók többsége másképp mondja, vetem közbe, mire lendületesen magyarázza, hogy a gyűjtőszigetekről 300 kg PET-palackot szed össze 300 km-es gyűjtőtúra során, míg a házhoz menő gyűjtéssel 3000 kg PET kerül az autóra, miközben csak 50 km-t tett meg az autó. Ez, testvérek között is, 60-szoros különbség! "Inkább utána válogatunk, még mindig olcsóbb" – teszi hozzá. A kétkukás rendszer a lakosoknak is sokkal jobb és kényelmesebb.

Aztán falitáblán levezeti nekem, hogy így sokkal jobban jár a szolgáltató. Tegyük fel, hogy eddig 52-szer (hetente) ürítették a kukánkat, de ezután másként lesz. Három edényt kap mindenki, külön kell gyűjteni a csomagolást, a biohulladékot és a vegyest (Mint mondjuk Turán). A szolgáltató havonta viszi el a csomagolást (13 ürítés), a szervest nyáron hetente, télen kéthetente (38 ürítés) és a maradékot is havonta (újabb 13 ürítés). Így a régi 52 ürítés helyett 64 lesz, de mennyivel több a hasznosítható anyag és mennyivel kevesebb a lerakandó hulladék! Ez így működik több helyen Ausztriában, és néhány helyen már nálunk is, azzal a különbséggel, hogy a vegyes hulladék havi ürítése jogszabályi akadályokba ütközik.

Érdemes lenne kiszámolni, hány ürítés lenne, ha a szolgáltató helyben hagyná a szerves hulladékot, és mindenki szépen maga komposztálgatna...

Forrás:
KukaBúvár, 2008 ősz