Ausztria
Az Osztrák Hulladékgazdálkodási Törvény 1990. július 1. óta van érvényben. A törvény 1. cikkelye meghatározza Ausztria hulladékgazdálkodási céljait. Az osztrák kormány csökkenteni kívánja mindazon hatásokat, melyek az emberi jólétet és a biológiai sokféleséget veszélyeztetik. A törvény külön kitér a nyersanyagok és az energiatartalékok megőrzésének fontosságára. Az osztrák kormány olyan politikát folytat, melynek célja, hogy a lehető legkisebb térfogatú hulladék kerüljön a lerakókra. A megelőzés elve alapján a törvény csak azon anyagok tárolását tartja elfogadhatónak, melyek nem veszélyeztetik az elkövetkező nemzedékeket.
Szabályozás
Ausztriában a csomagolóanyagok sorsát külön rendelet szabályozza. A jogszabályt a hulladékgazdálkodási törvény alapján 1993. október 1-jétől léptették életbe. Az előírásokkal köteleztek minden ausztriai gyártót, kereskedőt és importőrt, hogy biztosítsa az Ausztriában forgalomba kerülő valamennyi áruféleség csomagolóanyagainak díjtalan visszavételét és újrahasznosításra történő továbbadását. A csomagolóanyagok sorsát illetően nincs vita és egymásra mutogatás, a jogszabály pontosan előírja a gyártók és a forgalmazók számára a visszavételt. Az utoljára 1996. december 1-jén átdolgozott jogszabály alapján rendezték a csomagolóanyagok kezelésének a problémakörét, előírva ezeknek az anyagoknak a fajtánkénti szétválogatását, és minél nagyobb arányú újrahasznosítását. A jogszabály mindenekelőtt az iparra és a kereskedelemre vonatkozik, de a fogyasztók hathatós közreműködését is különféle akciókkal ösztönzik.
Betétdíj
Ausztriában a nagyobb élelmiszerüzletekben az üvegvisszaváltást hosszabb idő óta automaták végzik. A vásárlónak csak annyi a dolga, hogy egymás után berakja a - magyarországi italos automatákhoz hasonló nagyságú - gépek nyílásába a különféle üvegeket, s minden mást a gép végez. Az automata még arra is figyelmezteti a vásárlót, hogy milyen gyorsan pakolja a nyílásba a kiürült üvegeket. A gép ezután osztályozza a visszaváltandó üvegeket, szoroz, összead, és blokkot nyomtat, amelynek alapján aztán a vásárló a pénztárnál visszakapja a betétdíjat. A betétdíjas árucikkek megvásárlásakor automatikusan felszámítják az üvegek betétdíját.
Eredmények
Nyugati szomszédunknál manapság már az is mindennapos gyakorlatnak számít, hogy a lakásra szállított új bútor csomagolóanyagát a szállító cég ingyenesen elviszi, pontosabban ott sem hagyja, mert az áru átvételekor a szállítók kibontják a csomagolásból az árut, és külön felszólítás nélkül visszaviszik a telephelyükre a fa, papír vagy műanyag csomagolóanyagot. Ugyanezt teszik a különféle műszaki berendezések szállításakor is, de a lakásokban végzett átalakításkor sem marad a helyszínen kiürült cementes zsák, vagy csemperagasztós doboz. Felszólítás nélkül tűnnek el a csomagolóanyagok mindenhonnan, az építkezések környékét sem borítja szemét, a lakónegyedekben sem hevernek sehol otthagyott csomagolóanyag-cafatok.
Karácsony táján se szeri, se száma azoknak a felhívásoknak, amelyekben arra kérik az osztrák fogyasztókat, hogy az „ajándékcsomagolási láz" hevében se feledkezzenek meg arról, hogy többször használható, vagy könnyen újrahasznosítható csomagolóanyagokat válasszanak.
Több akcióban is meghirdették, hogy a fillérekért megvásárolható egyendobozok árának egy részét jótékonysági célokra fordítják, így a vásárlók már a csomagolóanyagok megvételével is megajándékoznak valakit. Általános gyakorlat, hogy a nagyobb áruházak aprócikkes osztályai és a szupermarketek a pénztáraiknál vászon bevásárlószatyrok garmadáját kínálják a vásárlóknak az Ausztriában is szakadós és a hulladékfeldolgozás szempontjából viszonylag nehezebben hasznosítható műanyag szatyrok helyett.
Forrás: