A gazdagréti lakók azzal keresték meg Király Nóra képviselőnőt, hogy el kellene indítani egy piacot a környéken. A képviselőnő támogatta az ötletet, így 2010 decemberére eldőlt, hogy piacot fog nyitni a Gazdagréti Összefogás Egyesület. A gazdagréti piac sikerein felbuzdulva újabb öt piac indításáról döntöttek, immár a polgármester, Dr. Hoffmann Tamás támogatását is maguk mögött tudva.

2011 első negyedévében Király Nóra és Somkutiné Bernek Éva vezetésével három piac meg is nyílt: a családias hangulatú kelenvölgyi piac (Kardhegy u. 4.) csütörtök délelőtt tart nyitva. Az itteni választékban külön odafigyelnek arra, hogy sok a kertes ház a környéken, így palánták, kertészkedéshez való holmik is kaphatók. A gazdagréti piac (Gazdagréti út 14.) a lakótelepből fakadóan teljesen más, habár Budaörsről, Madárhegyről és Sas-hegyről is járnak oda vásárolni. Az őrmezei piaccal (Neszmélyi út 36.) együtt ezeket szombaton délelőtt tartják.

Hogyan alakult ki a gazdakör, akikkel együtt dolgoznak?

 A szervezők ragaszkodtak ahhoz, hogy ha már egyszer piacot csinálnak, akkor az gazdákra épüljön. Kereskedőket a mai napig nem engednek be a rendszerbe. Annak, aki a piacaikon ott áll a stand túloldalán, köze van a földhöz, biztos, hogy termel. Egyetlen toborzó hirdetést sem kellett feladniuk, az elérhetőségük kézről kézre jár. Sorban állnak a gazdák, alig várják, hogy újabb és újabb piacok nyíljanak. Ugyanakkor kényesen ügyelnek az optimális létszámra annak érdekében, hogy ne alakuljon ki árverseny. A piac árait két tényező határozza meg: egyrészt a gazda költségei és munkája, másfelől a vásárló pénztárcája számít.

Hogyan ment híre a piacoknak?

Leginkább szájról szájra terjedt a hír, sokat segítettek kisebb közösségek, például a baba-mama körösök is küldözgették a kör e-maileket. A piacfelügyeletet is ellátó Gazdagréti Összefogás Egyesület egy jelképes helypénzt szed a gazdáktól, ebből finanszírozza a marketingköltségeket is. Most már rendes plakátok is készülnek, illetve direkt meghívásos kampányt csináltak, ahol a helyi képviselők invitálják a termelői piacra a kerületi lakosokat. Sokat hozzátesz a piacok népszerűségéhez, hogy az összes érintett körzet képviselője rendkívül lelkes, maguk is eljárnak a vásárokba.

Mit tekintenek ideális méretnek a piacok esetében?

Alkalmanként kb. 1500-an fordulnak meg az egyes piacokon, nagyjából reggel 8-11 között, ami most vállalhatónak tűnik. Az elmúlt hónapokban volt olyan, hogy egy-egy piacon duplázódott a vásárlók száma, hihetetlenül gyors a fejlődés. A vásárlók és a gazdák részéről is jelentős a nyomás a bővülésre. Azonban a szervezők abban hisznek, hogy nem szabad túlméretezni: ha tényleg ekkora a keresleti és kínálati oldalról az igény, akkor inkább több kis piacot érdemes nyitni.

Milyen az árszínvonal a környékbeli piacokhoz képest?

A Csörsz utcai biopiachoz képest lényegesen olcsóbbak. A fehérvári úti piac alsó szintjét kereskedők foglalják el, akikkel mi nem tudják és nem is szeretnék felvenni az árversenyt. Ez egy másik műfaj. A piac felső szintjén lévő őstermelőkhöz képest viszont kicsit alacsonyabb árakkal tudnak szolgálni.

A termékkínálat

Az árusoknál házi lekvár, méz, biokenyér, szarvas szalámi, kolbász, füstölt áru, tőkhús, medvehagyma, idényjellegű zöldségek és gyümölcsök kaphatók. A szekszárdi borvidék is képviselteti magát, de ha alkoholmentesre vágyunk, akkor fordulhatunk a gyümölcslé árushoz, illetve most már négy házi tejes is van. Ők rengeteg házi sajtkölteményt kínálnak. A mézes és a kürtős kalács mellett a piacok elmaradhatatlan kelléke, a lángos is megtalálható. Különleges áru a hazai szabadalom alapján készülő immunerősítő szőlőmag por. Nem csak élelmet lehet itt vásárolni, hanem számos kézműves termék megtalálható a standokon. Néhány újpesti hölgy például a saját kézi hímzésű szőtteseit árulja, a befolyt összeggel pedig Böjte Csaba kezdeményezését támogatják. Érdekes tárgyakat kínál egy biatorbágyi fazekasműhely is, ahol a sérült emberek által készített tárgyakat vásárolhatunk meg.

Tapasztalatok, további tervek

Érezni a sürgetést a vásárlók és árusok részéről, hogy folyamatosan újabb és újabb piacok nyíljanak a kerületben, ráadásul más kerületekből és településekről is kaptak már megkeresést. Jó lenne, ha az egész országban minél több ilyen piac lenne. Csak győzzük energiával! A legfontosabb az, hogy a piacokon közösségek alakuljanak ki az állandó gazdakörből és a visszatérő vásárlókból. Ez a lakótelepek elszigetelő miliőjében nagyon lényeges. A piacon lévő lángosos és büfés központi helyszínei a közösségépítésnek. Itt egyébként a helyben kapható alapanyagokból készül minden harapnivaló, ezzel is szorosabbra fűzve a kapcsolatokat. Különleges hangulatot ad a vásárnak, hogy árus és vásárló beszélgetnek. Ha veszünk valamit, biztosan el tudják nekünk mesélni, hogy honnan származik, mi van az adott termékben. Az árusoknál kialakult egy 15-16 tagból álló csoport. Nagyon pozitív, hogy ők is csapatként tekintenek magukra, vigyáznak egymás dolgaira, odafigyelnek a másikra, összetartanak.