Az Environmental Science & Technology nevű szaklapban közölt tanulmányban a kutatók most először teszteltek komposztálható, a természetben lebomló illetve sima zacskókat, hogy megállapítsák, mi történik velük, ha huzamosabb időre a természetben hagyják őket.

A projekt keretében a zacskókat három évig tárolták földbe temetve és tengerben, a tesztidőszak végén pedig nem volt olyan zacskó, ami minden környezetben maradéktalanul lebomlott volna.

A klímaváltozás révén erősödő és gyakoribbá váló szélsőséges időjárás miatt egyre kiszámíthatatlanabb a hozzáférésünk a vízhez. Természetesen a szennyvíz-ellátást is veszélyezteti, akár az aszály miatt nincs elegendő víz a vécék öblítésére, akár az árvizek támadják meg a szennyvízhálózatokat, a legrosszabb esetekben kimosva azok tartalmát a földbe, a talajvízbe, valamint a folyók, tavak vizébe sodorva.

Tudósok és pásztorok párbeszéde, azaz  új tudásszintézis alapozza meg a fenntartható fejlődéshez szükséges döntéseket

Az IPBES, az ENSZ hátterű, biológiai sokféleség megőrzésével foglalkozó tudósokat tömörítő kormányközi világszervezet az emberiség tudásrendszereinek szintézisét tűzte ki céljául, amellyel új utakat tör annak érdekében, hogy minél jobban megalapozza a fenntartható fejlődéshez szükséges döntéseket.

Magyar kutatók az IPBES vezetői paneljében

Madarász Zsuzsi bemutatkozása: 

Több mint 10 évig dolgoztam rendezvényszervezőként.

Az elegáns céges partiktól kezdve a tömegrendezvényig, számos érdekes eseményt szerveztem meg teljes körűen. Sok esküvőn is részt vettem, mint csak meghívott vagy egy „rendezvényes” segítő barát. A legtöbbje nagyon szép, de sablonos is volt. Ezen szerettem volna változtatni, így lettem esküvőszervező. 

A BBC cikke szerint a közösségi oldalakon sokan panaszkodtak arra, hogy a papír szívószál egyszerűen szétfoszlik a folyadékokban. 

Az amerikai gyorsétteremlánc mind az 1361 brit és ír éttermében lecserélte a szívószálakat, miután rengeteg vásárló követelte a műanyag mellőzését. A most indított petíciót azért, hogy gondolják meg magukat, eddig 35 ezer ember írta alá.

A vállalat szerint viszont a helyes döntést hozták meg, és a fogyasztóktól azt kérték, hozzanak kompromisszumot. A brit lánc napi 1,8 millió szívószálat oszt ki négy millió brit fogyasztójának. 

Az elektronikai hulladékok hasznosítását nyomon követő Ipen és a Basel Action Network nevű környezetvédő csoportok Accra Agbogbloshie nevű nyomornegyedéből származó tyúktojásokat vizsgáltak, a nyomornegyed lakói bontják szét a Ghánába érkező európai elektronikus hulladékot fémhasznosításra. A negyedben mintegy 80 ezer ember él.

Évente mintegy 7 millió tonna műanyaghulladékot küldenek Nyugatról Kínába, hogy az ott újrafeldolgozó üzemekbe kerüljön, de gyakran hogy hulladékégető üzemek „hasznosítsák” plasztikszemetünket. Miután a pekingi kommunista vezetés 2018. január elsejétől kitiltotta az országból a nem szortírozott, le nem tisztított műanyagszemetet, a fejlett világ gyorsan más alternatívák után nézett. Természetesen a régióban, a Távol-Keleten.

Emögött az a ráció, hogy a még használható készülékek jó esetben egy kis tisztogatás és felújítás után új tulajdonosokhoz kerülhetnek, ami nem csak a leghasznosabb, de a legzöldebb módja az újrahasznosításuknak. Viszont ha aktív bennük a lopásvédelem, akkor a feldolgozó cégek nem tudnak mást tenni, minthogy szétszedik a készülékeket, kimentik belőlük a pótalkatrészként használható elemeket, a maradékot pedig kénytelenek megsemmisíteni.