A halászterületeket, az akvakultúrákat, a rekreációs tevékenységeket és a globális jólétet mind negatívan érinti a műanyagszennyezés, 1-5 százalékkal csökkentve mindazon előnyöket, amelyeket az óceán nyújt az embereknek - írja a The Guardian online kiadása.

A workshop során bevezetlek a hulladékmentes és vegyszermentes háztartás titkaiba. Bemutatom a számomra bevált és nap mint nap használt recepteket, természetes alapanyagokat, eszközöket. Ezeknek óriási előnye, hogy nem szennyezik sem otthonunk levegőjét, és élővizeinknek sem ártanak. Egy kérdésre akár többféle alternatívát is végigveszünk, hiszen nem biztos, hogy mindenkinek ugyanazok a módszerek válnak be. Nekem is időbe telt sokszor, mire rábukkantam a számunkra megfelelő megoldásokra. Azzal, hogy eljössz, talán egy-két zsákutcát megspórolhatsz magadnak.

Sokat hallani a tudatos táplálkozásról, a természetes, vegy- és tartósítószermentes, fenntartható gazdaságból származó, vagy bio-élelmiszerekről, illetve különféle étrendekről, mint a vegán, paleo, ketogén, mediterrán stb.

A hulladékról viszont ritkábban esik szó a kajával kapcsolatban, mert az kényelmetlen téma.

Nálunk a háztartási hulladékoknak a legnagyobb része a konyhában képződik, jellemzően az élelmiszerek csomagolásából. Épp emiatt pattant ki a fejemből ez a kihívás, ami a főzésnek pont a holt térben settenkedő oldalára tereli a figyelmet.

Az AirPod-ok, a 2016-ban bevezetett népszerű vezeték nélküli fülhallgatók használói vették például észre, hogy készülékeiket egyre gyakrabban kell tölteni.

A három éve használt készülék feltöltés után már 2 óra 16 perc alatt felmondta a szolgálatot, míg egy most gyártott AirPod több mint kétszer annyi ideig működik. A széles körben használt elemtípusból tavaly 36,2 milliárd darabot adtak el, az iparág előrejelzése szerint 2026-ra az eladások csaknem 110 milliárd darabra nőnek, miközben az egyik alapanyagot, a kobaltot igen nehéz körülmények között bányásszák fejlődő országokban.

A Greenpeace Ökológiai állattenyésztés a világban és itthon című kiadványának egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy a világ mezőgazdasági területeinek 75%-át az állattenyésztés használja fel takarmánynövények termesztésére, kaszálóként vagy legelőként. A fenntartható jövő érdekében mindannyiunknak el kell gondolkodni a húsfogyasztás visszafogásáról, csökkentéséről, és a kislábnyomos, azaz minél alacsonyabb környezeti terhelést jelentő, nem feltétlen húsmentes, csak alacsonyabb (nagyüzemi) hús- és tejtermék tartalmú étkezési szokások kialakításáról.

A közszolgáltatás körében gyűjtött hulladékmennyiség az elmúlt években folyamatos, évi átlag 2 százalékos növekedést mutatott, és a MEKH adatelemzése szerint a trend a következő években is hasonló ütemben folytatódhat, így 2020-ban 3 millió tonna fölé emelkedhet az összes, Magyarországon gyűjtött hulladék mennyisége- szúrta ki a portfólio. 

Az Európában élő mintegy 2000 beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

Úgy gondoljuk, hogy minden tett számít. Minden ma véghezvitt cselekedetnek következménye van. Ha nem teszünk semmit, és nem változtatunk szokásainkon, kivágjuk magunk alatt a fát. Ebből a felismerésből szeretnénk mint gyermekkönyvkiadó egy sorozatot szentelni a környezeti problémákra adott megoldásoknak. Az első kötet a szemétről szól, hiszen azzal együtt élünk minden nap. Kezeink közt mennek át a nyersanyagok, fogyasztási szokásaink határozzák meg, hogy mekkora szeméthalmot termelünk egy nap, egy héten, egy évben és az hova kerül, mi lesz vele.