A 7. Tiszai PET Kupa augusztus 3-án az újrahasznosított anyagokból készülő hajók megépítésével indul Tivadarban, a napi 10-20 kilométeres vízi távok megtétele után más-más helyszíneken köt ki a flotta. A mintegy nyolcvan folyamkilométeres távon a szervezők nagy mennyiségű hulladékra számítanak a május végi árhullám után - áll a közleményben, amely emlékeztet, hogy júniusban a Tisza-tavon is indítottak futamot, az akkori rendezvény során három tonna hulladékot szedtek össze a résztvevők. 

Műanyaghulladék hazai vizeken

Számtalan olyan videó és kép kering az interneten, amin óceáni élőlényeket megsebzett vagy csapdába ejtett a vízbe került műanyaghulladék, legyen szó szívószálról, a sörösdobozokat összefogó csomagolásról vagy a halászok által elhagyott hálóról. Ezek egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a vásárlásunkra irányuló egyetlen döntés milyen károkat okozhat az élővilágban. Mivel azonban mi Európa szívében élünk, távol a tengerektől, lelkiismeretfurdalás nélkül dőlünk hátra – erről ugyanis mi nem tehetünk.

Csak sör, de az bármennyi

Az idei fesztiválszezon újítása volt, hogy az általunk látogatott fesztiválok szinte mindegyikén bevezették a repohár-rendszert. Az egyszer használatos műanyagpohár kiküszöbölése igencsak időszerű volt, viszont akadtak azért ezzel is problémák jócskán:

Tóth Máriával, az Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola – népszerű nevén a Mókus – tanítónőjével a Római-parton találkozom, és a helyszínválasztás nem véletlenszerű. Biciklivel érkezik, a szomszédból tekert át, mutat a túlpartra, nyomában befogadott kutyája, Pite ballag, aki amint meglátja a Dunát, a vízbe gázol, majd jóízűen hempereg a fehér kavicson. Miközben Marcsival beszélgetünk, úgy érzem, egy jóságos tündér ül velem szemben, aki a maga apró csodáival igyekszik meggyógyítani a világot.

Nemrég a Buksza beszámolt arról, hogy a brit Tesco hadat üzent a pocsékolásnak, a megmaradt kenyerekből édességet készít. Ráadásul az is kiderült, hogy a briteknél naponta 1 millió vekni kenyér megy a szemétbe. Ennek apropóján most megnéztük, hogy Magyarországon mi a helyzet. A válasz: nem jó.

De ez a gyors váltás nagyon megviseli azokat a településeket, amiket hirtelen elkezdett elárasztani a veszélyes hulladék. Thaiföldön több új válogató és újrahasznosító cég jelent meg az ország Laem Csabang-i fő kikötője körül lévő tartományokban.

Jól jövedelmező üzlet tud lenni az e-szemét újrahasznosítása, a válógatótelepeken az elektronikai hulladékból rengeteg értékes fémet (például rezet, ezüstöt és aranyat) tudnak kinyerni. Csakhogy a gépekből egy csomó ólom, kadmium és higany is felszabadulhat, ha nem megfelelően dolgozzák fel.

Vajon el tudunk képzelni egy olyan világot, ahol a gyermekeinknek majd el kell magyaráznunk, hogy milyen is volt az elefánt vagy az orrszarvú? Hogyan néztek ki a gorillák Ugandában, a tigrisek Szibériában vagy az orangutánok Borneó szigetén? Mert sajnos a környezet károsításával, az esőerdők irtásával, a vadvilág természetes élőhelyének pusztításával és az illegális állatkereskedelem elharapódzásával megállíthatatlanul efelé haladunk. 

Ugye az alapfelállás az, hogy a szemetelő egyén szemét alak. Ha ő a szelektív kukát választaná, nem dobná ki a flakont a csónakból, kocsiból, már sokkal beljebb lennénk. 

Vagy mégsem? 

Az Index.hu visszatekintő cikkéből érdekes múltbéli küzdelem körvonalazódik. Ebből kiderül, hogy jó pár évtizeddel ezelőtt egyes amerikai szövetségi államokban már be is tiltották a műanyagpalackokat.