Az elektronikai hulladékok hasznosítását nyomon követő Ipen és a Basel Action Network nevű környezetvédő csoportok Accra Agbogbloshie nevű nyomornegyedéből származó tyúktojásokat vizsgáltak, a nyomornegyed lakói bontják szét a Ghánába érkező európai elektronikus hulladékot fémhasznosításra. A negyedben mintegy 80 ezer ember él.

Évente mintegy 7 millió tonna műanyaghulladékot küldenek Nyugatról Kínába, hogy az ott újrafeldolgozó üzemekbe kerüljön, de gyakran hogy hulladékégető üzemek „hasznosítsák” plasztikszemetünket. Miután a pekingi kommunista vezetés 2018. január elsejétől kitiltotta az országból a nem szortírozott, le nem tisztított műanyagszemetet, a fejlett világ gyorsan más alternatívák után nézett. Természetesen a régióban, a Távol-Keleten.

Emögött az a ráció, hogy a még használható készülékek jó esetben egy kis tisztogatás és felújítás után új tulajdonosokhoz kerülhetnek, ami nem csak a leghasznosabb, de a legzöldebb módja az újrahasznosításuknak. Viszont ha aktív bennük a lopásvédelem, akkor a feldolgozó cégek nem tudnak mást tenni, minthogy szétszedik a készülékeket, kimentik belőlük a pótalkatrészként használható elemeket, a maradékot pedig kénytelenek megsemmisíteni.

A Nature Climate Change című folyóiratban publikált eredmények szerint a műanyagtermékek előállítása, szállítása, használata, elégetése és újrahasznosítása révén csaknem 1,8 milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe 2015-ben. A kutatók szerint a műanyagokkal összefüggő károsanyag-kibocsátás tovább fog növekedni, mivel a műanyagtermékek iránti globális kereslet várhatóan 22 százalékkal fog emelkedni a következő öt évben.

A Marine Pollution Bulletin című folyóiratban publikált átfogó tanulmány szerint a tengeri ökoszisztéma értéke évi 2,5 milliárd dollárral lesz kevesebb a katasztrofális mértékű műanyagszennyezés miatt.

Ugyanannyi mikroműanyag található már ott, mint a tengerpartokon és az óceánok fenekén, számolt be egy olasz vezetésű kutatócsoport kedden az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben. Roberto Sergio Azzoni, a Milánói Egyetem kutatója szerint a műanyag nagy része a turisták felszereléséből és ruházatából származik.

A „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” című szemléletformáló kampány az eddigi leghosszabb akció volt, amelynek keretében közel két és félezer tonna hulladékot szedtek össze az önkéntesek. Ez azonban csak kis része annak, ami szennyezi a környezetet. A munka közben több olyan szeméttemetőt is feltártak, amelyet nem lehetett felszámolni, hiszen az építési hulladékot vagy a nagyméretű lomokat nem tudták zsákokba gyűjteni – írja legutóbbi lapszámában a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin .

Tavaly szeptemberben nagy reményekkel és felhajtással indult útjára az Ocean Cleanup nevű projekt, amelyet azért hozták létre, hogy eltakarítsák a Csendes-óceánon összegyűlt műanyaghulladék egy részét. Kevesebb mint három hónappal később azonban fel kellett függeszteni a nagytakarítást, mivel több problémája is akadt a szemetet begyűjtő készüléknek.