A környezeti demokráciáról szólnak a jelentések. Arról, hogy hogyan lehet hozzáférni a környezeti adatokhoz (hogy vannak-e egyáltalán). Arról, hogy hogyan és milyen szinten vonják be a civil szervezeteket és az állampolgárokat a környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozásba és ellenőrzésbe. Arról, hogy az ügyészségek, a bíróságok és a hatóságok mennyire vannak felkészülve a környezetvédelmi ügyek kezelésére.

Miért készült két jelentés? Kétféle környezet van? Kétféle környezeti demokrácia?

Keményen bekezdett az említett vállalat: nem fizet a generálkivitelezőnek, csak ha teljesen kész van; nem áll szóba az újságírókkal („Körülvesszük magunkat ‘erős’ munkatársakkal”); nem lehet tudni, kié a biznisz (ld. HVG); Csehországban arra kényszerítette a női alkalmazottakat, hogy menstruációs időszakuk alatt hordjanak sárga színű fejpántot (ld. index.hu)... És kíméletlen árversenybe kényszerítette a konkurenciát.

Az árverseny jó dolog.

Az újratöltést segítő darabalapú termékdíj rendszert támogattuk VOLNA, még akkor is, ha mind az újratöltési arányok és a bevezetés ütemezése, mind annak ellenőrzési és szankcionális rendszere tekintetében roppant gyengének tartottuk.

De megbukott ez is. A rossz tervezetet sikerült még rosszabbá tenni. Persányi Miklós szándékával szemben a gazdasági lobbik akarata teljesült. A gazdasági tárca alternatív szöveget vitt a kormányülésre, ahol szinte vita nélkül azt fogadták el. Marad az eldobó olajlufi és a nájlonzacskó.

A fiatalember korábban az egyik nagy híradástechnikai cég szóvivőjeként, strandröplabda-kommentátorként és elismert színdarabíróként kereste a kenyerét. Mígnem egyik nap szülei házában pihenve figyelmes lett egy érdekes hírre. Két tinédzser beperelte az egyik ismert gyorsétterem-hálózatot, mivel termékeik fogyasztása révén túlsúlyosak lettek. "Éppen telezabáltam magam a hálaadás-napi pulykával és megmozdulni sem bírtam, ezért is volt rám különösen nagy hatással a hír" emlékezett vissza Spurlock a Guardian című brit napilapnak adott interjújában.

"fogyasztáscsökkenés, káosz a kereskedelemben, áfa-kiesés, csempészet, a némethez hasonló válság a magyar élelmiszeriparban egy évvel a választások előtt."

"a listántartási kötelezettség előírása a kereskedelem számára afféle endékás remineszcencia és 2004. május 2-tól természetesen az utópiák világába tartozik."

"A közhiedelemmel ellentétben a többutas visszatérő csomagolás nemcsak hogy nem kedvezőbb, hanem a környezetet jobban terheli, mint az egyutas."

2005-ben Európai Uniós kötelezettség szerint Magyarországnak hasznosítania kell a kibocsátott csomagolási hulladékok 50 %-át. Visszagyűjtés kiépítése halad, de amikor az Öko-Pannon csomagolási hulladék hasznosítását koordináló közhasznú társaságtól azt kérdeztük, hogy hol és hogyan hasznosul a magyar műanyaghulladék, akkor hoppon maradtunk. Hosszú ideig ugyanis semmiféle választ nem kaptunk ezen kérdéseinkre, és ezért feltettük minden lehetséges fórumon.

Ha lesz. Mert ezt nem fogják annyiban hagyni, efelől kétségünk nem lehet. Már beindították a hengert: fizetett hirdetésben nyomulnak a termékdíj ellen, és ami nagyon megható, a szelektív gyűjtés mellett. Mintha nem ők nehezítették volna eddig a lakossági szelektívgyűjtő programokat! Megint az utcán kellett pankrációzni ahhoz, hogy valami történjen a betétdíjas szabályozással.