No, gondoltam, most fogok meggazdagodni, - hát nem sikerült. Hatvan városának hét nagy és kis üzletében jártam a mintegy hatvan darab üvegemmel. Tapasztalataim:

1. Néhány bolt nem veszi vissza a címke nélküli üvegeket! (Ha véletlenül leázott, ragaszgassuk vissza?)

2. Minden boltban csak olyan üveget váltanak vissza, amelyet éppen abban az idõpontban forgalmaznak is.

Nekihasaltunk tehát mi is a feladatnak, kukkoltuk erõsen az internetet és a „szaksajtót”, az eredményt az alábbiakban osztjuk meg az olvasókkal.

Buenos Aires-t, az argentin fõvárost elönti a szemét. A Basurator-csapat a jövõbõl tért vissza (2050-bõl), hogy figyelmeztessen az elõttünk álló katasztrófára, ami a rengeteg szemét termelésébõl adódhat.

Az utóbbi hónapokban az ipar egyre többet beszél szelektív gyûjtésrõl és hulladékhasznosításról. Rendes tõle. De ne felejtsük, hogy az iparnak elemi gazdasági érdeke, hogy csökkentse a mellék- és végtermékeit, hogy kevesebb kiadása legyen a hulladékok miatt, sõt bevétele keletkezzen a hasznosítható anyagokból. Ezt talán nem kellene szelektív gyûjtésnek nevezni, hiszen egy gyártás folyamán homogén anyagok keletkeznek melléktermékként.

És mi a helyzet a valódi, a lakossági szelektív gyûjtéssel?

A 10 család közös kezdeményezésének a lényege az, hogy bizonyos termékek esetén beszerzéseiket a családok közösen intézik. Gondolom, hogy a tisztelt KukaBúvár Olvasó is sejti: ez nem azt jelenti, hogy a 10 család jár a bevásárlóközpontba hétvégenként

Az EU-ban " hulladékkal foglalkozó környezetvédelmi szervezetként " egy tekintetben biztosan otthon fogjuk érezni magunkat: a hulladékmegelőzés ott is csak szlogen, leginkább elvi szinten jelenik meg a dokumentumokban, konkrét, gyakorlati lépések azonban sehol. Ezt nehezményezi az EEB, azaz az Európai Környezetvédelmi Iroda is (melynek immár a HuMuSz is tagja).

Az ötlet akkor fogalmazódott meg bennem, amikor a Kukabúvár egyik régebbi számában olvastam az ehhez hasonló olasz szokást. Az ottani iskolákban az új tanév kezdetekor a diákok eladják a tavalyi darabokat az alsóbb osztályokban, az "újakat" pedig a felsőbb évesektől szerezik be. Ha belegondolunk, minimális újonnan gyártott könyv kerül a rendszerbe, mert a tanulók "gazdaságilag is érdekeltek" abban, hogy könyvük az év végére minél jobb állapotban maradjon meg.