A flamand régióban az OVAM nevû szervezet felel az 5 éves hulladékgazdálkodási tervek kidolgozásáért és végrehajtásáért. Az elsõ terv 1986-ban lépett életbe. Akkoriban az elsõdleges feladatnak a szelektív gyûjtés bevezetését tekintették. Azóta kiépült egy jól mûködõ rendszer, amelynek hatására a maradék (tehát nem hasznosítható, csak égetéssel vagy lerakással kezelhetõ) hulladék mennyisége fokozatosan csökken, az újrahasznosított hulladékok aránya ezzel párhuzamosan nõ.

A tanulmány alapvetően kitér a pelenkahasználók eltérő tisztítási és vasalási szokásaira – még azt is figyelembe veszi a brit környezetvédelmi hivatal felmérése alapján, hogy a használók hány %-a milyen hőmérsékletű vízben mos. A felmérésben 183 szülőt választottak ki véletlenszerűen, akik mosható pelenkát használtak. Sajnos az nem derül ki, hogy a szülők mekkora hányada használ mosható pelenkát, csak annyit tudunk, hogy a mosható pelenkát használók 88%-a igénybe veszi olykor az eldobható pelenkákat is.

Közkedvelt közhely: a szemét - aranybánya. Lehet, hogy az, de a közelmúlt hulladékkezelõ telepei is olyan kockázatosak, mint egy aranybánya (ld. tiszai ciánszennyezés), hiszen aranybánya kevés van, de szemétbánya annál több. Egy mostanában épülõ biztonságos szemétlerakó még mindig aranybánya – az üzemeltetõ számára. Nagyon jó üzlet hulladékot gyûjteni és örökre elhelyezni (sõt, elégetni), hiszen a beruházásban segít az Európai Unió, az üzemeltetés költségeit pedig összerakjuk szemétdíj-forintokból, ha akarjuk, ha nem.

KB: Hogyan változott a szikvízkészítõk megbecsülése és forgalma az idõk folyamán?

Kezünkbe akadt egy idei cseh vizsgálat anyaga, melyben az ásványvíz-csomagolások közül a visszaváltható üveg és az eldobható PET-palack életciklusát hasonlították össze. Korábban általánosságban foglalkoztunk az ún. LCA-val vagy életciklus-vizsgálattal, most egy gyakorlati számítás eredményével tudunk szolgálni. Az alábbiak a tanulmány összefoglalóját adják.