Hírek vállalkozásoknak
|
2020. július 16. 09:31
Szabó Adrienn dietetikus most megjelent könyvében azt mutatja be, hogy minden külföldi szuperélelmiszernek megvan a hazai megfelelője. A hvg.hu újságírója arról beszélgetett a szakemberrel, hogy a fenntartható, egészséges és környezetbarát étkezés nem mindig fedik egymást, hogy miért vette fel a harcot a bloggerekkel és influencerekkel, és hogy miért evett – kis túlzással – egy hétig jégcsapretket. Egyszer használatos műanyag tálkát vesz elő a táskájából Szabó Adrienn, ahogy kiérünk a városmajori termelői piacra. „Hétfőn nem volt nálam saját doboz, így ebben vittem haza a piszkét, de most visszahozom, hogy az árus újra kiporciózhasson benne valamit” – magyarázza a dietetikus. „A befőttes gumikat is vissza szoktam vinni az árusoknak, amivel összekötegelik a zöldségek szárait. Apróságnak tűnik, de ha mindenki visszavinné ezeket, akkor az árusnak sem kellene annyit megvennie.” |
|
2020. július 16. 09:26
A Tiszából gyűjtött, folyami műanyagból épített csónakot egy mártélyi ladik készítő mester, amit szerda délelőtt vízre is bocsájtottak. A környéken élőknek a hagyományos tiszai ladikot már nem kell bemutatni, mindenki ismeri a formáját. Most azonban a megszokott fenyőfa helyett műanyagból építették meg a csónakot. Az ötlettel a PET Kupa stábja állt elő, akik már több mint 70 tonna hulladéktól mentesítették a Tiszát. A műanyag hulladéknak alternatív felhasználási módokat kerestek, így született meg az ötlet, hogy építsenek belőle csónakot. |
|
2020. július 16. 09:17
Külföldön mind népszerűbbek a "maradék nélkül" mozgalmak, amelyek célja, hogy akár állatot is, zöldségeket is hulladék nélkül használjanak fel. De miként jutottunk el onnan, hogy egy csirkének a csont kivételével mindenét feldolgozták, addig, hogy sokan ma már csak a mellfilét hajlandóak megenni? Szabó Esztivel, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjével a hulladékmentes étkezésről beszélgetett Dobos Emese, a hvg.hu újságírója, miként arról is, mennyi mindenről nem tudjuk, hogy egyébként ehető. Míg itthon sokaknak ismeretlenül csengnek, a világon már a 2000-es évek eleje óta töretlenül hódítanak a "maradék nélkül" mozgalmak: így az állatoknál a nose-to-tail (vagyis az orrtól a farokig), a zöldségeknél pedig a leaf-to-roots (levéltől a gyökerekig) nevében igyekeznek minden ehetőt felhasználni. A haszonállatok minden ehető részét hasznosító londoni St. John éttermet például világszerte a legjobbak között emlegetik, és sztárszakácsok kampányolnak azért, hogy ne menjen semmi a szemétbe azokból az alapanyagokból, amelyekből sütünk-főzünk. |
|
2020. július 16. 09:10
Sok helyen a tengeri hulladék legnagyobb százalékát hungarocell teszi ki, amit a halászat és az akvakultúrás gazdálkodás során is használnak. A Fauna & Flora International szervezet a legújabb kutatása során arra kereste a választ, hogyan és honnan kerül jelentős mennyiségben habosított polisztirol, vagyis hungarocell a tengerekbe, óceánokba – a Hirosimai-öbölben például a tengeri hulladék 99,5 százalékát ez az anyag adja, a vietnami Cat-Ba szigetcsoportnál pedig 54 ezer hungarocell-úszót találtak. |
|
2020. július 16. 09:03
A globális élelmiszerrendszer anomáliáiról, vagyis arról, hogy a multinacionális boltláncok mindig elérhető, széles termékkészletéért micsoda ökológiai árat fizetünk, és ez hogyan függ össze a perifériás, félperifériás országok munkásainak kizsákmányolásával, még áprilisban, a Szolidaritás a válságban című sorozat részeként írt a Mérce. A multinacionális üzletek globális ellátási láncai helyett jó alternatíva lehet helyi kiskereskedők és bevásárlóközösségek támogatása: így nemcsak elkerüljük a túlfogyasztást és az élelmiszeriparral járó környezetszennyezés nagy részét, de sokkal egészségesebb alapanyagokhoz is hozzájuthatunk. |
|
2020. július 14. 12:52
Mosószóda, szódabikarbóna, szódavíz – az egyszeri vásárló könnyen elbizonytalanodik – akkor ez ugyanaz, vagy van különbség? A mosószóda és a szódabikarbóna közötti különbség kémiailag mindössze egyetlen hidrogénatom. Nem véletlen, hogy szódabikarbónából szükség esetén süthetünk magunknak mosószódát! Szirmay Kati a Tudatos Vásárlók Egyesülete zöldháztartás-gurujának írása. Miért zöld? A szódabikarbóna (nátrium-hidrogénkarbonát) olyannyira ártalmatlan, hogy legtöbben étkezési felhasználását ismerik. A szódabikarbóna a sütőpor hatóanyaga és fő komponense, és hagyományosan ugyanarra a célra használták – nem véletlen, hogy angolul például „baking soda”, vagyis sütőszóda a neve. A háztartásban azonban messze nem csak a sütésre használhatjuk!
Mire, hogyan használd? |
|
2020. július 14. 12:44
A Magyar Víziközmű Szövetség az idei évben is örömmel csatlakozott a műanyagmentes július kihíváshoz! Kapcsolódva a nemzetközi és a hazai projektekhez, a MaVíz is felhívja a lakosság figyelmét a környezettudatos viselkedésre és a műanyagmentes élet előnyeire! A Magyar Víziközmű Szövetség, mint a hazai ivóvíz szolgáltatók és szennyvízelvezetéssel foglalkozó szolgáltatók szakmai érdekképviseleti szervezete, kiemelten fontos feladatának tartja a csapvíz népszerűsítését és az ivóvíz presztízsének védelmét, valamint annak erősítését! |
|
2020. július 14. 12:38
Július 6-án a Tisza melletti kisközségnél, Zsurknál felavatták és átadták a nagyközönségnek azt az itthon még példa nélküli objektumot, amelyet a folyót rendszeresen megtisztító program keretében a hordalék jelentős részét képező műanyag palackokból készítettek el a kezdeményezők. A Tiszai PET Kupa kezdeményezése nem csupán a folyó hulladékmentesítéséről szól, írják a projektet bemutató oldalon. |
|
2020. július 14. 12:33
Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz. A textilipar problémái Magyarországról nézve nagyon távolinak tűnnek, hiszen nálunk a szektor szerepe már közel 30 éve marginális. Csakhogy ennél sokkal prózaibb dologról van szó: a ruha, ami rajtad van, valószínűleg tele van műanyaggal, viszonylag rövid időn belül ki fogod dobni, és nyilvánvalóan nem a szelektív gyűjtőbe. |
|
2020. június 25. 09:19
A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából. A WWF Magyarország reprezentatív kutatása többek között azt vizsgálta, hogy a városi magyar lakosság hogyan viszonyul a természet- és környezetvédelemhez. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a magyarok nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, és készen áll a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében. A kormányok és vállalatok globális összefogását azonban elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát. |
Oldalak
Zöld üzleti hírek
-
Egy magyar dietetikus arra bíztat, hogy ne vegyünk avokádót és chiamagot2020. július 16. 09:31
-
A feladatra egy mártélyi úriembert, Szabó Lászlót kértek fel, aki már több száz ladikot készített el2020. július 16. 09:26
-
A hvg.hu interjúja Szabó Esztivel, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjével2020. július 16. 09:17
-
Hogyan és honnan kerül a rengeteg hungarocell a tengerekbe és az óceánokba?2020. július 16. 09:10
-
Középpontban a közösség, a valódi fogyasztói igények, a szezonalitás és a fair kereskedelem2020. július 16. 09:03
-
A TVE cikkéből mindent megtudhattok!2020. július 14. 12:52
-
A Magyar Víziközmű Szövetség is csatlakozott a műanyagmentes július kampányhoz2020. július 14. 12:44
-
A Tiszai PET Kupa kezdeményezése nem csupán a folyó hulladékmentesítéséről szól2020. július 14. 12:38
-
Ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack2020. július 14. 12:33
-
Sokan viszont a döntéshozóktól várják a megoldást2020. június 25. 09:19
- ‹ előző
- 17 / 212
- következő ›