Hírek vállalkozásoknak
2020. július 16. 09:10
Sok helyen a tengeri hulladék legnagyobb százalékát hungarocell teszi ki, amit a halászat és az akvakultúrás gazdálkodás során is használnak. A Fauna & Flora International szervezet a legújabb kutatása során arra kereste a választ, hogyan és honnan kerül jelentős mennyiségben habosított polisztirol, vagyis hungarocell a tengerekbe, óceánokba – a Hirosimai-öbölben például a tengeri hulladék 99,5 százalékát ez az anyag adja, a vietnami Cat-Ba szigetcsoportnál pedig 54 ezer hungarocell-úszót találtak. |
2020. július 16. 09:03
A globális élelmiszerrendszer anomáliáiról, vagyis arról, hogy a multinacionális boltláncok mindig elérhető, széles termékkészletéért micsoda ökológiai árat fizetünk, és ez hogyan függ össze a perifériás, félperifériás országok munkásainak kizsákmányolásával, még áprilisban, a Szolidaritás a válságban című sorozat részeként írt a Mérce. A multinacionális üzletek globális ellátási láncai helyett jó alternatíva lehet helyi kiskereskedők és bevásárlóközösségek támogatása: így nemcsak elkerüljük a túlfogyasztást és az élelmiszeriparral járó környezetszennyezés nagy részét, de sokkal egészségesebb alapanyagokhoz is hozzájuthatunk. |
2020. július 14. 12:52
Mosószóda, szódabikarbóna, szódavíz – az egyszeri vásárló könnyen elbizonytalanodik – akkor ez ugyanaz, vagy van különbség? A mosószóda és a szódabikarbóna közötti különbség kémiailag mindössze egyetlen hidrogénatom. Nem véletlen, hogy szódabikarbónából szükség esetén süthetünk magunknak mosószódát! Szirmay Kati a Tudatos Vásárlók Egyesülete zöldháztartás-gurujának írása. Miért zöld? A szódabikarbóna (nátrium-hidrogénkarbonát) olyannyira ártalmatlan, hogy legtöbben étkezési felhasználását ismerik. A szódabikarbóna a sütőpor hatóanyaga és fő komponense, és hagyományosan ugyanarra a célra használták – nem véletlen, hogy angolul például „baking soda”, vagyis sütőszóda a neve. A háztartásban azonban messze nem csak a sütésre használhatjuk!
Mire, hogyan használd? |
2020. július 14. 12:44
A Magyar Víziközmű Szövetség az idei évben is örömmel csatlakozott a műanyagmentes július kihíváshoz! Kapcsolódva a nemzetközi és a hazai projektekhez, a MaVíz is felhívja a lakosság figyelmét a környezettudatos viselkedésre és a műanyagmentes élet előnyeire! A Magyar Víziközmű Szövetség, mint a hazai ivóvíz szolgáltatók és szennyvízelvezetéssel foglalkozó szolgáltatók szakmai érdekképviseleti szervezete, kiemelten fontos feladatának tartja a csapvíz népszerűsítését és az ivóvíz presztízsének védelmét, valamint annak erősítését! |
2020. július 14. 12:38
Július 6-án a Tisza melletti kisközségnél, Zsurknál felavatták és átadták a nagyközönségnek azt az itthon még példa nélküli objektumot, amelyet a folyót rendszeresen megtisztító program keretében a hordalék jelentős részét képező műanyag palackokból készítettek el a kezdeményezők. A Tiszai PET Kupa kezdeményezése nem csupán a folyó hulladékmentesítéséről szól, írják a projektet bemutató oldalon. |
2020. július 14. 12:33
Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz. A textilipar problémái Magyarországról nézve nagyon távolinak tűnnek, hiszen nálunk a szektor szerepe már közel 30 éve marginális. Csakhogy ennél sokkal prózaibb dologról van szó: a ruha, ami rajtad van, valószínűleg tele van műanyaggal, viszonylag rövid időn belül ki fogod dobni, és nyilvánvalóan nem a szelektív gyűjtőbe. |
2020. június 25. 09:19
A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából. A WWF Magyarország reprezentatív kutatása többek között azt vizsgálta, hogy a városi magyar lakosság hogyan viszonyul a természet- és környezetvédelemhez. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a magyarok nagy része fontosnak és aktuálisnak tartja a környezeti problémákat, és készen áll a változtatásokra a fenntartható jövő érdekében. A kormányok és vállalatok globális összefogását azonban elengedhetetlennek tartják ahhoz, hogy elkerüljük a környezeti katasztrófát. |
2020. június 22. 17:01
Az már hónapok óta ismeretes, hogy új hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozásán munkálkodik az ITM, a szabályozás alakulásának a miniszterelnök klímavédelmi bejelentései is arculatot adnak. Lényeges elemként visszaválthatóak lesznek az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok is. Mindezekről a stratégia azonban még nem készült el, ám a szakmai egyeztetések rendre elmaradnak. Ebben az írásban igyekeztek megszólaltatni a feleket, körkérdés formájában.
Az alábbi kérdéseket küldték szét a hulladékgazdálkodásban működő vállalatok és vállalkozások számára, a teljesség igénye nélkül:
Aszódi Ferenc ügyvezető igazgató /Re-Glass Kft.:
|
2020. június 22. 16:51
A hulladékkezelő vállalkozások már hozzá vannak szokva, hogy a legkülönfélébb kidobott termékeket találnak a lakossági kommunális gyűjtőedényekben, vagy a szelektív gyűjtőszigeteken. Nem egyszer bizony megunt, kidobott állatot is... Egy csütörtöki kaposvári eset azonban még a harcedzett munkatársakat is meglepte.
"Ezúton szeretnénk felhívni a Lakosság figyelmét, hogy sem ÉLŐ, sem elhullott állatokat ne helyezzenek a hulladékgyűjtő edényekbe!! Élő állatok esetében ez a tettük az állatok halálát okozhatja. - írta tegnapi közösségi oldalas posztjában a hulladékkezelő cég. "A mai nap folyamán találták a szelektív válogató csarnokban dolgozó kollégáink a hulladék között a képen látható két teknőst. Kritikus az állapotuk!" |
2020. június 22. 15:53
Városi környezetben szokatlan látvány fogadja azokat, akik az egyik belső-ferencvárosi bérház negyedik emeltére tévednek. Az önmagában még nem ritka, hogy a gangokra kipakolt ládákban neveljenek virágokat a lakók, de Lőrinczi István ennél komolyabb kísérletbe kezdett: több mint ötvenféle növényfajt ültetve alakított ki egy permakultúrás gangot. Horváth Bence írása.
A permakultúrás gazdálkodás az elmúlt években világszerte egyre népszerűbb lett, és lassan Magyarországon is terjedni kezdett, de azért elsősorban vidéki telkeken és udvarokon lehet belefutni. A szemlélet megalkotójának az ausztrál Bill Mollisont tartják, aki Lőrinczi István elmondása szerint már az ötvenes években felismerte, hogy a mezőgazdaság akkori formái nem lesznek hosszabb távon fenntarthatóak, és egy új modellre lesz szükség. Ebből nőtt ki a permakultúra, ami mára jóval komplexebb elméletté vált. |
Oldalak
Zöld üzleti hírek
-
Hogyan és honnan kerül a rengeteg hungarocell a tengerekbe és az óceánokba?2020. július 16. 09:10
-
Középpontban a közösség, a valódi fogyasztói igények, a szezonalitás és a fair kereskedelem2020. július 16. 09:03
-
A TVE cikkéből mindent megtudhattok!2020. július 14. 12:52
-
A Magyar Víziközmű Szövetség is csatlakozott a műanyagmentes július kampányhoz2020. július 14. 12:44
-
A Tiszai PET Kupa kezdeményezése nem csupán a folyó hulladékmentesítéséről szól2020. július 14. 12:38
-
Ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack2020. július 14. 12:33
-
Sokan viszont a döntéshozóktól várják a megoldást2020. június 25. 09:19
-
Ahogyan a szakma látja2020. június 22. 17:01
-
Ezúttal két ékszerteknőst találtak a műanyag között Kaposváron2020. június 22. 16:51
-
Permakultúra a balkonon2020. június 22. 15:53
- ‹ előző
- 16 / 210
- következő ›