Az egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány szerint a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki.

Forrás: index.hu

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete elmondása szerint gazdátlanul állnak a tavaszi értékesítési időszakra megtermelt virág-, zöldség-, és évelő palánták, egynyári-, és balkonnövények, gyümölcs-, és díszfaiskolai áruk, valamint a vágott virágok a hazai kertészetekben. Olyan áruk, amelyeket a termelők húsvétra, ballagásra, anyák napjára és a kezdődő kerti szezonra időzítettek és egész télen át melegházakban neveltek.

Összesen 220 millió tonna települési hulladék keletkezett az EU-ban 2018-ban. Bár ez valamivel magasabb, mint 2017-ben (218 millió tonna), viszont kevesebb, mint 2008-ban volt (227 millió tonna).

A Current Biology oldalán közzétett munkában a Floridai Egyetem kutatói közlik kísérleteik eredményét, amely összesen 15, fogságban tartott, fiatal álcserepesteknős megfigyelésén alapul. A szakemberek a tesztek során a méretes tartályok feletti légtérbe különböző szagokat pumpáltak be, amelyek egyrészt a teknősök számára vonzó élelemforrásokból, másrészt pedig a vízben tartózkodó, a baktériumoknak kitűnő otthont biztosító műanyag szeméttől származnak.

Az elmúlt években egyre több szó esett arról, hogy a műanyagok milyen súlyos terhelést jelentenek a környezetre nézve, a tudósok pedig igyekeznek folyamatosan felhívni az emberek figyelmét arra, mennyire ártalmas ilyen dolgokat használni. Nemrég például kiderült: egy újonnan felfedezett rákfajban is kimutatták a jelenlétét, mely a Csendes-óceánban 6500 méter mélyen él.

"Ha helyben termelünk és fenntartható módon dolgozunk, alig van haszon. Nem tudunk sokat befektetni és nehéz kitermelni az adókat a hagyományosan működő gazdasági szereplőkhöz képest" - mondta a divattervező Berckmans.

Az ő ruhái francia és belga műhelyekben készülnek úgy, hogy nem használják ki a munkaerőt. A nagy ruhaipari cégek ezzel szemben a környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyva szolgálják ki a fogyasztói igényeket.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a koronavírus az ivóvíz fertőtlenítése során – a jellemzően használt (0,2-0,5 mg/l) szabadaktívklór-koncentrációnál – pillanatok alatt inaktiválódik, így az a szolgáltatott vezetékes ivóvizet nem veszélyezteti. A megfelelő minőségről a víziközmű-szolgáltatók folyamatos és rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg.