A Johnny Walker whiskyket is gyártó Diageo nevű italmulti bejelentette, hogy megalkották a világ első papír alapú töményespalackját, amely 100 százalékban műanyagmentes. 

Az ígéretek szerint teljesen újrahasznosítható palacktesten túl teljesen papírból ennek ellenére nem sikerült megoldani a tervezést, mert az italt védő bélés műanyag helyett - igaz, szintén lebomló - gyantából készült, a kupak pedig alumíniumból.

Amíg évente exponenciálisan egyre több új ruhát adnak el, addig az iparág súlyosan negatív környezeti hatása is növekszik – függetlenül a textilhulladék új fonalakká és szövetekké történő újrafeldolgozásának technológiai fejlődésétől vagy az kisebb hatású gyártási technikák nagyobb mértékű elterjedésétől.

Ez azt jelenti, hogy elsősorban a szűz, a gazdasági körforgásba első alkalommal belépő forrásokból készült új textiltermékek mennyiségét kell csökkentenünk.

Egyszer használatos műanyag tálkát vesz elő a táskájából Szabó Adrienn, ahogy kiérünk a városmajori termelői piacra. „Hétfőn nem volt nálam saját doboz, így ebben vittem haza a piszkét, de most visszahozom, hogy az árus újra kiporciózhasson benne valamit” – magyarázza a dietetikus. „A befőttes gumikat is vissza szoktam vinni az árusoknak, amivel összekötegelik a zöldségek szárait. Apróságnak tűnik, de ha mindenki visszavinné ezeket, akkor az árusnak sem kellene annyit megvennie.”

A környéken élőknek a hagyományos tiszai ladikot már nem kell bemutatni, mindenki ismeri a formáját. Most azonban a megszokott fenyőfa helyett műanyagból építették meg a csónakot. Az ötlettel a PET Kupa stábja állt elő, akik már több mint 70 tonna hulladéktól mentesítették a Tiszát. A műanyag hulladéknak alternatív felhasználási módokat kerestek, így született meg az ötlet, hogy építsenek belőle csónakot.

Míg itthon sokaknak ismeretlenül csengnek, a világon már a 2000-es évek eleje óta töretlenül hódítanak a "maradék nélkül" mozgalmak: így az állatoknál a nose-to-tail (vagyis az orrtól a farokig), a zöldségeknél pedig a leaf-to-roots (levéltől a gyökerekig) nevében igyekeznek minden ehetőt felhasználni. A haszonállatok minden ehető részét hasznosító londoni St. John éttermet például világszerte a legjobbak között emlegetik, és sztárszakácsok kampányolnak azért, hogy ne menjen semmi a szemétbe azokból az alapanyagokból, amelyekből sütünk-főzünk.

A Fauna & Flora International szervezet a legújabb kutatása során arra kereste a választ, hogyan és honnan kerül jelentős mennyiségben habosított polisztirol, vagyis hungarocell a tengerekbe, óceánokba – a Hirosimai-öbölben például a tengeri hulladék 99,5 százalékát ez az anyag adja, a vietnami Cat-Ba szigetcsoportnál pedig 54 ezer hungarocell-úszót találtak.

A multinacionális üzletek globális ellátási láncai helyett jó alternatíva lehet helyi kiskereskedők és bevásárlóközösségek támogatása: így nemcsak elkerüljük a túlfogyasztást és az élelmiszeriparral járó környezetszennyezés nagy részét, de sokkal egészségesebb alapanyagokhoz is hozzájuthatunk.

Miért zöld?

A szódabikarbóna (nátrium-hidrogénkarbonát) olyannyira ártalmatlan, hogy legtöbben étkezési felhasználását ismerik. A szódabikarbóna a sütőpor hatóanyaga és fő komponense, és hagyományosan ugyanarra a célra használták – nem véletlen, hogy angolul például „baking soda”, vagyis sütőszóda a neve. A háztartásban azonban messze nem csak a sütésre használhatjuk!

Mire, hogyan használd?