A következő 20 évben a háromszorosára is nőhet az óceánokba kerülő műanyaghulladék – kongatja meg a vészharangokat az az eddigi legnagyobb méretű, műanyaghulladékokra vonatkozó kutatás, ami a Science-ben jelent meg és amiről a The Guardian számolt be.

A legnagyobb gond azonban az, hogy a jelenlegi és a tervezett törekvések, szabályozások is csak a legfeljebb azt eredményezik, hogy hét százalékkal csökken a hulladék mennyisége.

A hulladék-keretirányelv IVa. melléklete példákat hoz a megvalósításban elöl járó tagállamok által használt gazdasági eszközökre és egyéb intézkedésekre, amelyek segítségével még inkább megvalósítható a hulladékhierarchia, és gazdaságilag vonzóbbá tehető az újrahasználat és az újrafelhasználás. Az EEB (European Environmental Bureau) által készített és a Humusz Szövetség által magyarra fordított friss dokumentum a különböző tagállamokból hozott esettanulmányokat mutatja be, hogy szemléltesse a példák gyakorlati alkalmazását.

Az Európai Unióban tilos a hulladékok háztartási égetése, és ezt a legtöbb országban ezt szigorúan be is tartatják, ezért nem is végeztek komoly kutatásokat arról, hogy az ilyen égetések alkalmával milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe.

Egy új törvény arra kötelezi ezentúl a cégeket és magánszemélyeket az amerikai Vermontban, hogy ne dobják a (kommunális) szemétbe a növényi eredetű hulladékot. A szabályozás mindenkire vonatkozik, beleértve az éttermeket és boltokat is.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a növényi hulladékot külön tárolóba gyűjtsék az emberek, így ösztönözve őket a háztáji vagy ipari komposztálásra. Aki ezt nem tudja megoldani, a hulladékot elhelyezheti egy gyűjtőponton, vagy kérheti annak elszállítását.

A Johnny Walker whiskyket is gyártó Diageo nevű italmulti bejelentette, hogy megalkották a világ első papír alapú töményespalackját, amely 100 százalékban műanyagmentes. 

Az ígéretek szerint teljesen újrahasznosítható palacktesten túl teljesen papírból ennek ellenére nem sikerült megoldani a tervezést, mert az italt védő bélés műanyag helyett - igaz, szintén lebomló - gyantából készült, a kupak pedig alumíniumból.

Amíg évente exponenciálisan egyre több új ruhát adnak el, addig az iparág súlyosan negatív környezeti hatása is növekszik – függetlenül a textilhulladék új fonalakká és szövetekké történő újrafeldolgozásának technológiai fejlődésétől vagy az kisebb hatású gyártási technikák nagyobb mértékű elterjedésétől.

Ez azt jelenti, hogy elsősorban a szűz, a gazdasági körforgásba első alkalommal belépő forrásokból készült új textiltermékek mennyiségét kell csökkentenünk.

Egyszer használatos műanyag tálkát vesz elő a táskájából Szabó Adrienn, ahogy kiérünk a városmajori termelői piacra. „Hétfőn nem volt nálam saját doboz, így ebben vittem haza a piszkét, de most visszahozom, hogy az árus újra kiporciózhasson benne valamit” – magyarázza a dietetikus. „A befőttes gumikat is vissza szoktam vinni az árusoknak, amivel összekötegelik a zöldségek szárait. Apróságnak tűnik, de ha mindenki visszavinné ezeket, akkor az árusnak sem kellene annyit megvennie.”

A környéken élőknek a hagyományos tiszai ladikot már nem kell bemutatni, mindenki ismeri a formáját. Most azonban a megszokott fenyőfa helyett műanyagból építették meg a csónakot. Az ötlettel a PET Kupa stábja állt elő, akik már több mint 70 tonna hulladéktól mentesítették a Tiszát. A műanyag hulladéknak alternatív felhasználási módokat kerestek, így született meg az ötlet, hogy építsenek belőle csónakot.