Komposztálna a társasház! - De hogyan?

Sokunk fejében megfordult már a kérdés, hogyan tudnánk még többet tenni környezetünkért. Sokat hallottunk már a komposztálásról, annak előnyeiről, és igazából már meg is fogalmazódott bennünk: "kompsztálni akarok". De mi a helyzet azokkal, akik ezt nem tudják saját udvaruk egy eldugott szegletében végezni? Működhet  ez egy társasházban is? Hogyan tudnánk a lakóközösséget "rávenni"? Milyen feltételei vannak? És egyáltalán hogyan kezdjek bele? Ebben a rövid összefoglalóban minderre választ kapunk.

Az első lépések - hogy fogjunk hozzá?

A komposztálási tevékenység elindításához egyetlen ember (közös képviselő, házmester, kertész vagy lelkes lakó), a komposztgazda szükséges, aki figyelemmel kíséri a komposztálást, illetve tartja a kapcsolatot a komposztáló lakókkal (és a komposztlakókkal). A lakóközösséget a lakógyűlésen, közgyűlésen tájékoztatni kell a program indulásáról és előrehaladásáról. Eleinte csak néhány lakó, néhány család vesz részt a programban, a többiek később csatlakoznak, mikor látják, hogyan működik. Az eredményes komposztáláshoz jól bevált eszközök, szakmai segítségnyújtás, teljes körű tájékoztatás, ismeretterjesztő kiadványok és plakátok kellenek. A lakók, a közösségek meggyőzése, motiválása a legfontosabb feladat.

Mire lesz szükség?

A társasház méretétől, a lakások/háztartások számától és a kert/udvar méretétől függően mindenképpen nagyobb méretű gyűjtő- és érlelő edényekre van szükség, hiszen több család, egy kisebb közösség fog együtt komposztálni. Mivel közösségről van szó, kiemelten fontos szerepet tölt be a kommunikáció. Célszerű magára a komposztáló edényre is ragasztani útmutató matricát.

Mekkora mennyiségű komposzt készülhet egy társasházban?

Nagyon nehéz a becslés, de egy átlagos fogyasztási szokásokkal rendelkező 4 fős család havonta kb. 10-12 kg (kb. 30-35 liter) konyhai szerves hulladékot produkál, amely a komposztálóba kerülve jelentősen összeesik: a kiindulási anyag kb. ötödére csökken, 0,5-1 év alatt, amíg az érett komposzt elkészül.

Milyen jogi szabályozás van ezen a területen?

A 23/2003-as (XII. 29.) KvVM rendelet szól a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről: 4. § (1). A közösségi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység. Nincs külön jogszabály arra, hogy a komposztálót magánterületen hol lehet elhelyezni. Esetleg a település helyi rendeletében szabályozott faültetési vagy egyéb építési szabályoknál találhatunk utalást. A jószomszédi viszony megőrzése érdekében a párbeszédet ne hanyagoljuk!

Hogyan lehet a lakókat meggyőzni?

A lakók többségére a gazdasági érvek hatnak leginkább: a komposztálás hatására jelentősen csökken a kukákba kerülő hulladék mennyisége, vagyis jelentősen mérsékelhető a lakóközösség szemétszállítási költsége. Ráadásul olyan értékes tápanyag, termőföld keletkezik, amely további megtakarítást tesz lehetővé a lakóközösség számára, megspórolva a bolti virágföld árát és szállítási terheit.

Mi a leggyakoribb ellenérv és mit lehet erre válaszolni?

A leggyakoribb félelem az, hogy a komposzt büdös! A jól kezelt komposzt kellemes föld illatú (a kellemetlen szagokat a nem megfelelően levegőztetett pl.: a kukában rothadó szerves anyagok okozzák).

Eszközbeszerzés:Budai Komposztmesterek a Környezetért Kft.; Bővebb info: 30/554-5452; [email protected]; www.komposztmester.hu

Szemléletformálás, tájékoztató kiadványok, szakmai segítségnyújtás:  Komposztfórum Magyarország Egyesület; Bővebb info: 30/544-8778; [email protected] www.komposztforum.hu