Lássunk tisztán!
Nem kell drága és környezetszennyező termékeket vásárolnunk ahhoz, hogy tiszták és jól ápoltak legyünk - mondja az író Mark Boyl.
Gusztustalan vagy és büdös, szükséged van a segítségünkre. Talán nem mondják ki ebben a formában, de ez az, amit a L'Oreal, Jhonson & Johnson és hasonló cégek marketingesei el akarnak hitetni velünk. Vonzónak lenni, ezt a vágyunkat használják ki azzal, hogy azt sugallják: nélkülük kevesebbet érünk. Mindezt azért, hogy eladhassák nekünk termékeiket.
Mindannyian szépek és illatosak szeretnénk lenni. A jó hír az, hogy a természetes frissesség elérhető egy fillér kiadás nélkül is.
Az első feladat: ne csinálj semmit. Nincs szükségünk arra, hogy folyton mosakodjunk, tusfürdőre, szappanra pedig még annyira sem. Elismerem, hogy ez ellentmond annak, amit napról napra belénk sulykolnak, de meg lennél lepve mennyire igaz. Az egyre köztudottabb, hogy a mindennapi hajmosástól a haj még inkább zsírosodik. Ezzel a bőrünk normális működését is megváltoztatjuk zsírosabbá, vagy egészen szárazzá változtatjuk azt.
Ez a tanács roppant kellemetlen a világgazdaság számára, de annál jobb a legnagyobb szervünknek (srácok, ez a bőr, sajnos). Én magam három évvel ezelőtt hagytam el a szappan használatát és a bőröm sosem volt egészségesebb. Nekem nincs semmi hasznom abból, hogy ezt mondom, nem akarok semmiféle terméket eladni. Sőt, a kedves olvasó talán még be is skatulyáz majd, mint büdös hippit.
Az igazság az, hogy nem vagyok hippi, és tudtommal büdös sem. Azok viszont, akik eladják neked a terméküket azzal a felkiáltással, hogy mosakodj vele naponta, ugyanazok a cégek, akik a hidratálókat is rád sózzák, így két termék áráért kapod meg azt, amit könnyedén megőrizhetnél.
Ha szappanmentessé akarsz válni, akkor a legjobb előnyben részesítened a zöldségeket, gyümölcsöket és dióféléket az étkezéseid során. Csökkentsd a húsféléket és az erősen feldolgozott termékeket az étlapodon. Ezzel megkíméled a tested a mérgektől és magadat is a kellemetlen testszagtól. A tisztaság valójában belülről származik.
Készült a Guardian cikke alapján. Írta Mark Boyl a Freeconomy közösség alapítója.
szerk.: Schmidt Gergő