Tanácsadói program az Egyesült Királyságban

angliaA Nagy-Britanniából (Anglia, Wales, Skócia) és Észak-Írországból álló Egyesült Királyságban kb. 60 millióan élnek. A szigetországban a természetvédelemnek (különösen a madárvédelemnek) komoly hagyományai vannak, ám a környezetvédelem intézményrendszere - a többi európai országhoz hasonlóan - a XX. század második felében alakult ki. Ezen belül először a légszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatása volt a legfontosabb téma, a hulladékok sorsa csak később került a figyelem középpontjába.

 

Szabályozás

1990-ben stratégiát fogalmaztak meg – A környezetvédelem fehér könyvében –, mely szerint a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás elsődleges fontosságú. Célul tűzték ki, hogy a hulladékok újrahasznosításának aránya 2000-re érje el a 25%-ot. Az 1990-ben elfogadott környezetvédelmi törvény új szabályozást és ellenőrzési rendszert hozott, többek között megkövetelte a helyi önkormányzatoktól, hogy kössenek szerződést a háztartási hulladék ártalmatlanítására. Ezt követte két újabb jogszabály a hulladékkezelők számára előírt biztonsági intézkedésekről és a csomagolási anyagok hasznosításáról a nagy cégeknél. 1996-ban bevezették a hulladéklerakási adót, amelynek célja az újrahasználat és újrahasznosítás ösztönzése és a hulladékcsökkentés elősegítése volt.

A brit környezetvédelmi minisztérium négy füzetet adott ki, amelyek a helyi hatóságoknak adnak tanácsokat a következő témákban:

Jutalom az elért eredményért: a háztartások valamilyen anyagi ellenszolgáltatást vagy utalványt kapnak, amely arányos a hulladékcsökkentés mértékével.

Jutalmazási rendszer az élelmiszer-áruházban: a vásárlókat a törzsvásárlói kártyájukra kerülő pontokkal vagy egyes termékekre szóló utalvánnyal jutalmazzák, ha a visszaváltó rendszer keretében újrahasznosítják a hulladékokat.

Díj az újrahasznosításért: az újrahasznosítási versenyben jó eredményt elérő háztartások díjakat nyerhetnek.

Intenzív oktatás: az oktatási program ösztönzi a lakosság részvételét a hulladékcsökkentési és újrahasznosítási programban.

 

A hulladéklerakási adó amelyet a lerakókra kerülő anyagokra vetnek ki, az egyetlen példa arra, hogy a környezetpolitika országos szintű gazdasági eszközt alkalmaz. Összegét évente határozzák meg, a szerves anyagok adója magasabb. A befolyt összegre a helyi non-profit szervezetek pályázhatnak, és (egyebek között) hulladékcsökkentési és újrahasznosítási projektekre használhatják.

 

A hulladékártalmatlanítást egy kormányzati testület, az Angol Környezetvédelmi Ügynökség szabályozza. Az ő feladatuk a fenntartható hulladékstratégia elkészítése. Ebben a stratégiában megtalálható az ismert sorrend: megelőzni, újrahasználni, újrahasznosítani, hasznosítani, de sajnos ennek megvalósítása nem kötelező, a kitűzött feladat csak a hulladék kezelése és az újrahasznosítás arányának javítása.

 

Eredmények

 

A hulladékstratégia a lakossági hulladékcsökkentés kérdését nagyrészt a helyi hatóságokra bízza. Maga a kormány is indított egy programot, amellyel a lakossági hulladék mennyisége szempontjából meghatározó gyártókat célozza meg. A televíziókban és az újságokban a fenntarthatósággal foglalkozó átfogó kampány indult „Megteszed a magadét?" címmel, amely a hulladékokkal is foglalkozik.

Az Envirowise program

Az Egyesült Királyságban az 1990-es évek közepén indították el az „Envirowise” nevű programot. A program célja, hogy segítse a vállalatokat környezetvédelemi teljesítményük javításában. Ötleteket adnak például ahhoz is, hogy hogyan tudnak pénzt megtakarítani azáltal, hogy csökkentik a vállalatnál keletkező hulladék mennyiségét. A programot a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium és a Környezetvédelmi és Közlekedési Minisztérium közösen finanszírozza. Konkrét célként tűzték ki, hogy a hulladékcsökkentő intézkedések eredményeként országos szinten a programra szánt összeg (2007. márciusáig összesen 95,9 millió Euró) tízszeresét takarítsák meg.

A tapasztalatok azt mutatták, hogy a hulladék-megelőzés legfőbb gátja a vállalatok esetében az, hogy alábecsülik az így megtakarítható költségeket. Éppen ezért a program során nagy hangsúlyt helyeznek a tájékoztatásra, és a tanácsadó jellegű szolgáltatások működtetésére. A cégeket a lehetőségekről kiadványok segítségével tájékoztatják (pl. gyakorlati kézikönyv, környezetvédelemi útmutató, sikeres esettanulmányok példatára), továbbá ugyanezt a célt szolgálják a szemináriumok és a telefonos tanácsadás is. A 250 főnél kisebb cégek számára ingyenes konzultációs lehetőséget biztosítanak. Rengeteg információt el lehet érni a program honlapjáról is: http://www.envirowise.gov.uk

Az összköltség több mint felét fordítják marketing munkára. Használják a direkt marketing eszközeit (pl. posta, email),ezenkívül szemináriumokat, konferenciákat szerveznek, és ezekbe együttműködő partnerként bevonják a programban már sikereket elért cégeket. A folyamat során olyan régiós és helyi szintű klubok alakulását szorgalmazzák, amelyek fő célja, hogy tagjai ötleteket gyűjtsenek és cseréljenek a hulladékcsökkentés lehetséges módjairól, vagy a már megszerzett tapasztalatokról. 1999-ben országszerte kb. 50 klub működött 550 vállalat részvételével, 2002-re a klubok száma elérte a százat. Az Envirowise keretében készített felmérés szerint 1995-ben a vállaltoknak még csak 20%-a ismerte fel, hogy a hulladékmennyiség csökkentésével komoly megtakarítás érhető el, ám 1998-ra ez az érték már közel járt az 50 %-hoz.

Egy 2000 szeptemberi adat szerint a program a résztvevő vállalatok számára összesen 200 millió €/év megtakarítást hozott. A környezetvédelmi mérleg pedig a következő:

- csökkenő nyersanyag-felhasználás (240.000 tonna/év)

- kevesebb hulladék került a lerakókra (1.1 millió tonna/év)

- csökkenő vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás (46 millió köbméter/év).

 

Forrás:

http://onkormanyzat.humusz.hu