Miért jó a szalmaház?

Sokakban fel sem merül annak a lehetősége, hogy a szalmából akár házat is lehet építeni. Pedig már több mint 100 évvel ezelőtt is sok házikót készítettek belőle a tengerentúlon. Sőt, ezek egy része még ma is áll! Manapság egyre többen jönnek rá, hogy ebből a mezőgazdasági hulladékból, valamint más természetes illetve újrahasznált építőanyagokból ugyanolyan komfortos házat lehet építeni, mint téglából vagy betonból. Sőt! Egy szalmaház esetén bizonyíthatóan egészségesebb belső klíma érhető el, ráadásul oly módon, hogy közben a környezetünket sem terheljük olyan mértékben.

 A szalmaházak teljes életciklusuk alatt kímélik a környezetüket, ugyanis kiváló hőszigetelő képességüknek köszönhetően alig igényelnek fűtést, így gazdaságos az üzemeltetésük is. Az építésükről elmondható továbbá, hogy a szalma természetességének, formálhatóságának köszönhetően kiválóan alkalmas kalákás építésre is. Az ily módon készített házak mind fenntarthatósági, mind gazdasági szempontból előnyösek. Egy kalákás építkezésnek közösségformáló ereje van. Helyi anyagokból, helyi munkaerő segítségével hoz létre maradandót, ezzel is a zöld értékeket gazdagítva.

A mátraballai szalmakunyhó építése

2009 szeptemberében demonstrációs jelleggel, kalákában készült egy „szalmakunyhó” Mátraballán. A néhány négyzetméteres fedett építményt úgy terveztük meg, hogy helyben található, természetes építőanyagok felhasználásával készülhessen - lehetőség szerint minél nagyobb arányban. A megrendelő saját akácosából került ki a ház tartószerkezete. Az épület terheit akác cölöpök közvetítik a talaj felé. A cölöpök talajnedvesség elleni tartósságát úgy növeltük, hogy a kérget lehántoltuk, és újrahasznosított fáradt olajjal itattuk át. A cölöpökről induló akácgerendákat és oszlopokat a korhadás kockázatának csökkentése érdekében szintén lehántolva, de gömbfaként építettük be. A szerkezeti kapcsolatokat hagyományos ács jellegű kötésekkel oldottuk meg. Az oszlopok között helyeztük el a közeli földről vásárolt szalmabálákat. Ezeket 4-5 cm vastag vályogvakolattal láttunk el, hogy a szerkezet az időjárási és környezeti hatások ellen védve legyen. A nedvességre érzékeny falszerkezetet körben nagy eresztúlnyúlású extenzív zöld tető védi. Ezt helyben megtalálható szárazságtűrő növényfajok egyedeivel ültettünk be.

A szervezői munkáról - röviden

 A szalmakunyhós „workshop” ötlete már régebben megszületett, hiszen nem csak a külföldi példákban, hanem a magyar tradicionális népi építészetben is megvannak a gyökerei az ilyen kalákás építkezéseknek. A szervezés elhatározásától számítva körülbelül 2-3 hónap alatt sikerült a kunyhót megtervezni, a szükséges dolgokat beszerezni, és az eseményt kikürtölni. Egy főszervező koordinálásával 2-3 ember dolgozott a program előkészítésén, nekik körülbelül 4-5 egyesületi tagunk segített. A konkrét megvalósításban (a kunyhó építésében) az önkéntesek/résztvevők is komoly szerepet vállaltak.

 Az eseményt kizárólag elektronikus formában, csakis ingyenes felületeken hirdettük. Zöld szervezeteket, hálózatokat kerestünk meg, majd idővel magától terjedt az esemény híre. A kunyhót eleve úgy terveztük meg, hogy a mérete és funkciója alapján ne legyen sem engedély-, sem bejelentés-köteles. Ezzel sikerült megspórolni az engedélyezési eljárással járó időt, költségeket és adminisztrációt. Természetesen nagyobb épület és bonyolultabb funkció esetén szükséges az engedély, amit egyedi szerkezetként részletes engedélyezési és kivitelezési dokumentációval lehet csak legálisan megkapni.

 Jó döntésnek bizonyult, hogy az évenként Mátraballán megrendezésre kerülő Burgonyafesztivál eseményének idejére szerveztük a kalákát, mert így a változatosabb program miatt több látogatót sikerült odacsábítani. A tapasztalatok tükrében viszont elmondhatjuk, hogy érdemes lett volna jobban elkülöníteni a csupán érdeklődő-bámészkodókat és a kalákában tevékenyen résztvevőket. Ugyancsak hasznos lett volna vetésforgóba szervezni a résztvevők csoportjait, hogy így szabályozott keretek között minél több munkafázis kipróbálására nyíljon lehetőség. Az ilyen kalákás tevékenység szervezésekor érdemes az emberekkel önkéntes szerződést kötni, hogy a vonatkozó jogi követelményeknek is megfeleljünk.

Az eredmény

A kivitelezés három napja alatt az építésben közel 100 önkéntes és érdeklődő vett részt, és ennél is többen követték figyelemmel az eseményeket. A kalákának és a helyi természetes anyagoknak köszönhetően nem csak környezetkímélő, de nagyon gazdaságos is volt az építkezés. A több százezer forint értékű esőbeálló létrehozása csupán pár tízezer forintba került, hiszen az anyagok többségét ingyen vagy olcsón szereztük be, továbbá az önkénteseknek köszönhetően a munkadíj sem növelte a bekerülési költséget. A sikeres rendezvényen sokan megtapasztalhatták, hogy egy építkezés lehet természetközeli és élvezetes esemény is, miközben a pénztárcát is kíméli.

Hasonló kiskerti építmények, gazdasági épületek és komoly családi házak építésében, tervezésében azóta is szívesen működünk közre. Tevékenységünket nemcsak a szalmaházak építésére szeretnénk korlátozni, hanem más természetes, környezet- és energiatudatos építési módokat is fel kívánunk karolni. A közeli és távoli jövőben szalmaépítő kalákákon kívül például vályogozó, nádazó, napelem-készítő szakkörök szervezését/társszervezését tervezzük. Ezek során szívesen működünk közre más szervezetekkel is.