Tudd, hogy mit miért teszel!
Endrei Juditot sokan még mindig a televíziózással kapcsolják össze, bár egyre többen tudják róla azt is, hogy az utóbbi évtizedben jó néhány közösségépítõ projektet, egyesületet hozott létre. Olyan, egyre fontosabbá váló témák elkötelezett, aktív szószólójává vált, mint a környezettudatos, egészséges életmód, vagy a középkorúak, elsõsorban a nõk karriertervezése, életpálya-módosítása. Ezért kerestük meg azzal, hogy legyen a KukaDiéta versenyünk háziasszonya. Legnagyobb örömünkre Judit elvállalta a felkérésünket, hiszen õ maga is törekszik arra, hogy egészséges és környezetbarát háztartást vezessen. Kolontár Elvira interjúja.
A környezetvédelem a saját otthonunkban kezdõdik - erre kíván rávilágítani a HuMuSz lakossági kampányával. Te és a családod milyen lépéseket tesztek a környezet megóvásáért?
Sok apró lépésben, fokozatosan változtattuk meg a szokásainkat. Ha valamit egy hónapig másképp csinálsz, az már szokássá válik. Például szép lassan szinte minden lámpánknál áttértünk az energiatakarékos égõkre, ez nagyon fontos lépés volt, bár továbbra is mániákusan kapcsolgatom le a lányaim után a villanyt. A fûtésen is spórolunk, ahogy tudunk, éjszakára például mindig visszavesszük a hõfokot. A családban mi leginkább zuhanyozni szeretünk, ezzel is tudjuk csökkenteni a vízfelhasználásunkat, csak néha veszünk kádfürdõt. A kerti növényeink is már csak az égi áldásra számíthatnak.
Amióta bevezették a szelektív gyûjtést, azóta mi is csináljuk, bár én úgy tapasztaltam, hogy ezen a területen még nagy hiányosságok vannak, hiszen sokszor szinte kifolyik a szemét a gyûjtõkbõl, és gyakran minden egyebet is a szelektív szigetek mellé dobálnak. Sajnos Szentendrén is sok az illegális lerakó, de a természetben is. Mi nagyon sokat járunk kirándulni, és bizony sokszor tapasztaljuk, milyen szemetesek az erdeink. Egyértelmû, hogy nem dobunk el semmit, és az erdei szemétgyûjtõben sem hagyjuk ott a szemetet, inkább hazahozzuk, és itthon dobjuk ki. Ezeket szép fokozatosan kezdtük el csinálni, de ma már mind-mind az életünk részévé vált.
A kampánynyitó Nulla Hulladék Napunkon többek között azt vállaltad, hogy következõ lépésként veszel egy vízszûrõt. Ez milyen pozitív változásokat eredményezett nálatok?
Valóban megvettük már a vízszûrõt, mostantól már nincs szükség arra, hogy a bevásárlóközpontokból szállítsuk haza a nejlonba csomagolt ásványvizes kartonokat, mint eddig. Egyrészt benzint spórolunk ezzel, másrészt nem kell a flakonokat zsugorítani és eldobni. Véleményem szerint a szemléletváltásnak az is része, hogy az ember végiggondolja tágabb összefüggéseiben is, hogy mi az olcsóbb, mi a drágább. A vízszûrõvel sokkal olcsóbban juthatunk jó minõségû vízhez, hiszen ha utánaszámolunk, ennél a legolcsóbb ásványvíz is drágább. Emellett a környezetet is megkíméljük a felesleges csomagolásoktól.
Ugyanezt az elvet követve két éve csak környezetkímélõ takarító- és mosogatószereket használok, amelyek a természetbe kikerülve néhány órán belül lebomlanak. A flakonon található papír és nyomdafesték is olyan anyagból készült, hogy ha netalán égetõbe kerülne, akkor sem szennyezi a környezetet. Persze ezeket a mûanyagokat is szelektáljuk, de mivel a beléjük töltött anyagok koncentrátumok, kevesebb kerül belõlük a gyûjtõbe. Ha innen közelítjük meg a kérdést, egyértelmû, hogy fajlagosan is olcsóbb bármilyen más hagyományos tisztítószernél.
Hol szoktátok a családi bevásárlásokat intézni?
A bevásárlóközpontokba járást sikerült azzal csökkentenünk, hogy az alapvetõ dolgokat egy internetes áruházban szerezzük be, ez kényelmes, mert mindent házhoz is szállítanak. De legjobban a szentendrei kis boltokat és a piacot szeretem, a húsféléket, gyümölcsöket, zöldségeket vagy például a tojást ezeken a helyeken veszem, megvannak a szokásos bejáratott helyeim. A multiknál majdnem minden olcsóbb, de nem vagyok meggyõzõdve arról, hogy a minõség is ugyanaz, mint a piaci áruk esetében.
Mit tesztek azokkal a dolgokkal, amikre már nincs szükségetek? Van-e olyasmi, amit elajándékoztok vagy továbbadtok?
A gyerekek kinõtt ruháit például mi is szeretjük továbbadni, annak idején mi is szívesen fogadtuk, ha kaptunk gyerekruhát. Az egyesületben pedig tervezzük, hogy mi is rendezünk egy „garage sale"-t, ami Amerikában igen elterjedt megoldás, ott még a tehetõs háziasszonyok sem szégyellik eladni a háztartásukban feleslegessé vált, ám még használható tárgyakat. Nekem nagyon tetszik, ahogy szépen berendezik a garázst, az arra járók pedig olcsón hozzájuthatnak a nekik már felesleges tárgyakhoz, ruhákhoz, díszekhez, de akár komolyabb háztartási cikkekhez is. Nemsokára mi is tetõ alá hozunk egy ilyen jellegû vásárt, ahol a háztartásban még használható tárgyakat áruljuk, a befolyt összegbõl pedig jótékonykodni szeretnénk .
Használtok-e újrahasznosított anyagból készült termékeket?
Ezt a jópofa kis hamutartót például Párizsból hoztuk. Egy hajléktalantól vettük, a Pompidou központ mellett árulta ezeket a kólásdobozból készült hamutartókat. Nekem nagyon szimpatikus volt, hogy nem a markát tartotta, és nem is fillérekért árulta, hanem két és fél euróért. Ez egy jó példa arra, hogyan lehet újrahasználni az egyébként környezetszennyezõ tárgyakat.
Ezen kívül sok újrapapírból készült noteszünk van otthon. Ha például választhatok, hogy mûanyagból készült vagy fatálcát vegyek, akkor az utóbbit fogom választani. Erre mondhatjuk, hogy újabb fát vágnak ki, viszont a mûanyag tálca a szemétbe kerülve szennyezi a környezetet, a fatálca nem.
Neked több könyved is megjelent, és könyvkiadód is van. A könyveidet rendszeresen viszed könyvtárakba - te magad is szoktál kölcsönözni?
Sokat jártam könyvtárba, amíg diák voltam, ma a gyerekeim is járnak, de õszintén bevallom, hogy a könyvek vásárlásáról nem tudok lemondani, otthon sok könyvet tartunk. Sokat járom az országot a könyveim révén, és az a tapasztalatom, hogy az én korosztályom, a középkorúak, idõsebbek is sokat járnak könyvtárba, hiszen a könyvek, a papír nem olcsó. Mi is törekszünk arra, hogy minél kevesebb papírt használjunk.
Ezt hogy tudjátok megoldani?
Minden papírlapot kétszer használunk, az egyik oldalon nyomtatott, de jegyzetelésre még használható papírt mi otthon piszkapapírnak hívjuk. A kisebbik lányom nagy környezetvédõ, ha valamit mégis feleslegesen kinyomtatok, azonnal megjegyzi: „Mama, tudod, hány fát vágnak ki ezért?"
Mélységesen felháborítanak a postaládákba dobált akciós újságok. Hihetetlen mennyiségû papír kerül emiatt feleslegesen a szemétbe. A hiper-szuper megjelenésû katalógusokat például olvasatlanul dobom ki, mert nem érdekelnek. Nem akarok az ilyen módon hirdetõ cégek ellen beszélni, lehet, hogy õk azt tapasztalják, hogy a prospektusaik révén nõ a forgalmuk, de én leginkább az interneten zajló kereskedelemben hiszek. Messzirõl indultam el az internet irányába, még öt évvel ezelõtt is azt mondtam, hogy az internet az én életembõl már kimarad. Aztán vettem egy nagy levegõt, és mégis elkezdtem használni. Ma már levelezésre, kapcsolattartásra igen gyakran használom, és ahogy már mondtam, az alapvetõ dolgokat egy internetes áruházból szerzem be. Sok mûszaki cikket is interneten keresztül vásároltunk. Én úgy látom, hogy el fog múlni ez a papírmizéria, az én gyerekeim már biztosan inkább az interneten kezdik el keresgélni, hogy mit hol vegyenek meg.
Ugyanakkor van egy számomra szimpatikus kezdeményezés: valamelyik multi áruház nemrég küldött egy levelet válaszborítékkal, hogy kérek-e reklámot, ha nem, akkor nem küldenek többet. Ezt a többi áruház is bevezethetné.
Te magad a klubtalálkozóknak köszönhetõen gyakran találkozol az idõsebb korosztállyal. A középkorú vagy idõsebb korosztály számára lehet-e közösségi elfoglaltság a környezetvédelem? Mi a HuMuSz-nál számos olyan példát hallottunk, hogy egy-egy lakóközösségben nyugdíjasok szervezték meg a komposztálást, és õk felügyelik a folyamatot. Szerinted mik azok a zöld tevékenységek, amelyekkel az idõsebbek is szívesen foglalkoznak?
Egy alkalommal például Gyõrben voltunk, ahol megcsinálták az ország elsõ idõsek játszóterét. Az ottani társaság elmondta, hogy ha látnak valahol az árokparton szemetet, összekürtölik egymást, felkerekednek, és összegyûjtik. Elképzelhetõnek tartom, hogy közös nagytakarítást vagy szemétszedést mások is szerveznének, mert a tiszta környezet mindenkinek fontos.
Mennyire fontos a családi példa, a nõk, az anyák szerepe a környezetvédelmi szemlélet kialakításában?
Én úgy gondolom, hogy minden a családból indul el. Ha otthon egy kisgyerek megszokja, hogy a szemetet az utcán nem dobjuk el, vagy szelektáljuk a hulladékot, akkor felnõttkorában is ezt fogja folytatni. A gyermekeim generációjának szerintem ez már természetes lesz, vagyis ez egy fokozatos folyamat. Véleményem szerint a legfontosabb dolog, hogy tudatosan éljük az életünket: tudd, hogy mit eszel, mit iszol, mit miért teszel, mik a tetteid következményei, így minden szempontból jobb életet élhetsz.