A termékdíj törvény múlt heti módosításának egyik fontos, közérdeket sértő eredménye, hogy a visszagyűjtött hulladék anyagában történő hasznosítása esetén is 100 százalékos termékdíj-visszatérítés érhető el. Ez ellentmond a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvényben és az Európai Unió hulladék keretirányelvében megfogalmazott prioritásoknak, amelyek szerint az újrahasználat előbbre való, mint az újrahasznosítás. A fenti intézkedéssel ugyanis az eddig csak az újrahasználatra vonatkozó kedvezményt kiterjesztették a kevésbé támogatandó újrahasznosításra is.

A KvVM a termékdíjas egyeztető folyamat során megrendelt egy életciklus-elemzést, amely az italcsomagolások gyártásának, forgalmazásának, begyűjtésének és feldolgozási módjainak környezeti terhelésével foglalkozik. A vizsgálatot minden érdekcsoport örömmel fogadta. A tanulmány elkészült, de csak a bizottsági munka utolsó napján láthattuk egy prezentáció formájában, a háttértanulmány pedig azóta sem elérhető. Nem volt róla érdemi vita, nagyobb baj, hogy egyáltalán nem vették figyelembe a vizsgálat tanulságait a termékdíj törvény módosításakor. A vizsgálat megállapításai közül több alapjaiban változtathatja meg a csomagolásokról és ezek gyűjtéséről, hasznosításáról alkotott elképzeléseinket és a mostani gyakorlatot.

Újrahasználat és újrahasznosítás. Mi a különbség? A visszaváltható csomagolás esetén a fogyasztó visszaviszi azt a kereskedőhöz, és visszakapja a csomagolás árát, vagyis csak a tartalomért fizet. A gyártó a begyűjtött csomagolásokat épségben visszaszállítja üzemébe (azzal a vissza fuvarral, amivel odafelé a kereskedőhöz viszi az árut), mossa és újratölti. Az újrahasznosítás során a vásárló megveszi a terméket az árnak gyakran felét kitevő eldobó csomagolással együtt, majd azt ingyen elviszi a szelektív gyűjtőszigetekre, amit ismét csak az ő adójából finanszíroznak. Az onnan begyűjtött hulladékot a szigetektől egyenként és fajtánként elszállítják, a hasznosítónál egy erre a célra épült – környezeti terhelést is jelentő – üzemben bezúzzák, tisztítják, csomagolják, majd exportálják, mert itthon a papír kivételével gyakorlatilag nincs feldolgozóipara az így keletkező másodlagos nyersanyagnak. Nyilvánvaló, hogy a második eljárás jóval nagyobb környezetszennyezéssel (számítsuk bele a szállítást, energiaigényt stb. is) jár, amit természetesen az utolsó fillérig a fogyasztó fizet meg. A minisztérium által készített életciklus-elemzés előzetes eredményei szerint a 3. vagy 4. újratöltés már egyértelmű környezeti előnyt hoz, ezért a jogalkotásnak ezt figyelembe kell vennie.

A vizsgálat másik elgondolkodtató tanulsága a HuMuSz értékelése szerint, hogy az üveg és az alumínium csomagolások minden grammját vissza kell gyűjteni, mert nagyon komoly terhelést okoznak, ezzel szemben felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a PET-gyűjtést az eddigi módon preferálni.

„A Hulladék Munkaszövetség a köztársasági elnökhöz fordul levelében azért, hogy ne írja alá a termékdíj törvény módosítását.” – nyilatkozta Szilágyi László a HuMuSz elnöke. „Elfogadhatatlan, hogy minisztérium által megrendelt tudományos elemzés által is igazolt tényeket egész egyszerűen figyelmen kívül hagyják a törvényalkotók. A HuMuSz szakmai vitát kezdeményez a sajtó nyilvánossága előtt az LCA tanulságairól, a lehetséges folytatásról, a további vizsgálatok finanszírozásáról, az eredmények megvitatásának intézményeiről, jogalkotási konzekvenciáiról. A hulladékcsökkentést fontosnak tartó több ezer szimpatizánsunk nevében elvárjuk a Parlamenttől, hogy a lakosságot, a társadalmi érdekeket képviselje, ne a kereskedők érdekeit szolgálja ki.”

A HuMuSz álláspontja szerint a vizsgálatokat folytatni kell, méghozzá a nyilvánosság bevonásával. Fontos kérdés, hogy ki finanszírozza a méréseket, és kinek kell adatokat szolgáltatni. Az eredményeket minden érdekcsoport bevonásával közösen kell értelmezni, és figyelembe kell venni a jogalkotásban.

A Hulladék Munkaszövetségről
Hulladék Munkaszövetség 15 magyar környezetvédő szervezet szövetségeként működő független társadalmi szervezet. A Hulladék Munkaszövetség célja ráébreszteni az embereket arra, hogy a szemét keletkezése nem természetes. A hulladék a gondolkodásunkban kezdődik. A szervezet munkatársai és önkéntesei olyan termelési és fogyasztási rendszerek kialakításáért dolgoznak, amelyek fenntarthatóak és nem keletkezik bennük hulladék. Ebben partnernek tekintik a lakosságot, az állami és a gazdasági szféra döntéshozóit. Eszközeik a tanácsadás, a tájékoztatás, a szemléletformálás, a lobbi és a közösségi együttműködések ösztönzése a fenntartható jól lét érdekében.

További információ:
Szilágyi László, elnök
e-mail: [email protected]
mobil: +36 30 441-3448
Hulladék Munkaszövetség
1111 Budapest, Saru u. 11.
Tel/fax: 06 1 386-2648

Letölthető változat