Egy család, amely nem termel hulladékot

chameidesDave Chameides kaliforniai ökológus 2008. január 1-én nagy elhatározásra jutott: a család csak annyi hulladékot "termel", hogy egész évben ne legyen szükség kukájának ürítésére. Az események alalkulását "365 Days Of Trash" című blogjában rögzítette. Célját elérte. Kis pincéje az év végén sincs csordultig tele szeméttel, ellentétben azzal, amit jósoltak neki. A Chameides-család (a családfő, a feleség és két gyermek) hulladéka kb. 15 kilogrammot tesz ki. Kétszázszor kevesebbet, mint egy átlag amerikaié.


Los Angeles-i házában, néhány utcányira Hollywoodtól, a 39 éves operatőr blogjában rögzítette környezetvédő erőfeszítéseinek krónikáját. A hulladékot fajtái szerint szétválogatta és különböző módon kezelte. "Ha amerikai szokásnak hódolnék, pincém ma tele lenne műanyag palackokkal" - mondja. Ám ők csak csapvizet isznak. A legnagyobb szemétszaporítók a csomagolások, de neki ezt is sikerült a minimálisra csökkentenie.

A főzéshez szükséges alapanyagokat edénybe, kimérve vásárolja. Az ajándékokat, még a karácsonyiakat is, szintén ajándékruhába csomagolja, így a gyerekek tulajdonképpen dupla ajándékot kapnak, ami nagyon tetszik nekik, ő pedig nem fizet kétszer a különböző dobozokért: egyszer, amikor megvásárolja, és másodszor, amikor szemétdíj ellenében megszabadul tőlük.

A szerves hulladékokat, mint például a gyümölcshéjakat, egy műanyagdobozban gilisztákkal komposztáltatja. Így lényegében csak mérgező hulladékok gyűlnek, ilyenek az égők, az elemek, az autó olajszűrője, az elhasznált merevlemezek. Házának egy részét napelemek látják el energiával, kocsija használt étolajjal működik. Chameides esküszik, hogy nem áldozza fel életminőségét; frissebb termékeket fogyasztanak, pénzt takarítanak meg, nem élnek barlangi ember módjára, mint ahogy egyesek hiszik.

2008. évi hulladékuk 2009 januárjában sem kerül a szemétgyűjtőbe, hanem kiállítják Hartfordban (Connecticut), a szemétmúzeumban, ahol azt láthatják az érdeklődők, hogyan fejlődött a hulladékkezelés története.