A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a koronavírus az ivóvíz fertőtlenítése során – a jellemzően használt (0,2-0,5 mg/l) szabadaktívklór-koncentrációnál – pillanatok alatt inaktiválódik, így az a szolgáltatott vezetékes ivóvizet nem veszélyezteti. A megfelelő minőségről a víziközmű-szolgáltatók folyamatos és rendszeres vizsgálatokkal győződnek meg.

A körforgásos gazdaság koncepciójába egy égetőmű például sehogyan sem illeszthető bele. De még az unió ajánlásában is hangsúlyosan arról van szó, hogy a hulladékot nem energetikai céllal kell hasznosítani, ugyanis ez a technológia – az égetés – csupán az újrafeldolgozás sokkal drágább, viszont hosszú távon kártékonyabb konkurenciája lesz. Az erőforrások, a nyersanyagok elégetése nem körforgás, szabaduljon fel akármennyi – amúgy nem túl sok – energia.

Mit mutat a szavak, kifejezések előfordulása?

Maga a környezeti nevelés kifejezés csak a Kémia, a fenntarthatóság pedagógiája kifejezés ebben a formájában csak a Biológia fejezetben szerepel.

A környezeti érték vagy a környezetvédelem, természetvédelem, környezettudatosság szavakkal sok helyen találkozhatunk ugyan a szövegben, de nem abban az értelemben, hogy ezek globális felelősségünk részei.

Pontos információnk nincs arról, hogy mit takar környezetbarát lufi, de tapasztalataink szerint a biológiailag lebomló műanyagokat szokták ezzel a jelzővel illetni, legyen szó szívószálról, műanyag zacskóról vagy bármi egyéb, egyszer használatos műanyag eszközről.

Több környezetvédelmi civil szervezettel közösen a tavalyi évben kiadtunk egy állásfoglalást a biológiailag lebomló műanyagokkal kapcsolatban, amelynek fő üzenetei:

Először azért köszönjük meg a Lidl európai szupermarketláncnak, hogy legalább próbálkozott. A műanyagok okozta szennyezés hatalmas kihívás. Sajnos, csakúgy, mint sokan mások, ők is figyelmen kívül hagyták a műanyag-újrahasznosítás toxikus oldalát. Amíg a műanyagválság megoldására irányuló erőfeszítések nincsenek teljesen tisztában a műanyagok mérgező tulajdonságaival, addig azt kockáztatják, hogy a ma megoldásai a holnap problémái lesznek.

Négy magyarországi nagyvárosban, Pécsett, Veszprémben, Kecskeméten és Debrecenben nyit az IKEA új, külsős, tehát nem a cég által fenntartott átvételi pontokat, ahol a használt bútorok leadhatóak. A kezdeményezéssel az a cél, hogy 2030-ra az IKEA teljes mértékben megvalósítsa a körforgásos gazdaságot: minden termékét úgy tervezi meg, hogy azok később újraértékesíthetőek és felhasználhatóak legyenek. Így nemcsak a cég vesztesége csökkenhet, hanem a hulladék mennyisége is – jelzik közleményükben.

Puskás Krisztina életútjából talán sorsszerű, hogy ő maga papírtáskák és ékszerek designereként vált ismertté. Eredeti végzettsége szerint ugyanis hulladékkezelő technikus, azaz – ahogy ma nevezik – környezetvédelmi szakember. Aztán sokféle dologgal foglalkozott, mígnem évekkel később, designerként visszatalált ahhoz, ami iránt már tizenévesen is elköteleződött. Nyolc éve hulladékból teremt értéket, tetszetős használati tárgyakat. Azt mondja, a kézműves munkának nincs nálunk akkora becsülete, mint más országokban.

Miért okoz kárt az ember a környezetének? Van válasza az ökológiai szemléletű környezetpszichológiának erre?