Pontos információnk nincs arról, hogy mit takar környezetbarát lufi, de tapasztalataink szerint a biológiailag lebomló műanyagokat szokták ezzel a jelzővel illetni, legyen szó szívószálról, műanyag zacskóról vagy bármi egyéb, egyszer használatos műanyag eszközről.

Több környezetvédelmi civil szervezettel közösen a tavalyi évben kiadtunk egy állásfoglalást a biológiailag lebomló műanyagokkal kapcsolatban, amelynek fő üzenetei:

Először azért köszönjük meg a Lidl európai szupermarketláncnak, hogy legalább próbálkozott. A műanyagok okozta szennyezés hatalmas kihívás. Sajnos, csakúgy, mint sokan mások, ők is figyelmen kívül hagyták a műanyag-újrahasznosítás toxikus oldalát. Amíg a műanyagválság megoldására irányuló erőfeszítések nincsenek teljesen tisztában a műanyagok mérgező tulajdonságaival, addig azt kockáztatják, hogy a ma megoldásai a holnap problémái lesznek.

Négy magyarországi nagyvárosban, Pécsett, Veszprémben, Kecskeméten és Debrecenben nyit az IKEA új, külsős, tehát nem a cég által fenntartott átvételi pontokat, ahol a használt bútorok leadhatóak. A kezdeményezéssel az a cél, hogy 2030-ra az IKEA teljes mértékben megvalósítsa a körforgásos gazdaságot: minden termékét úgy tervezi meg, hogy azok később újraértékesíthetőek és felhasználhatóak legyenek. Így nemcsak a cég vesztesége csökkenhet, hanem a hulladék mennyisége is – jelzik közleményükben.

Puskás Krisztina életútjából talán sorsszerű, hogy ő maga papírtáskák és ékszerek designereként vált ismertté. Eredeti végzettsége szerint ugyanis hulladékkezelő technikus, azaz – ahogy ma nevezik – környezetvédelmi szakember. Aztán sokféle dologgal foglalkozott, mígnem évekkel később, designerként visszatalált ahhoz, ami iránt már tizenévesen is elköteleződött. Nyolc éve hulladékból teremt értéket, tetszetős használati tárgyakat. Azt mondja, a kézműves munkának nincs nálunk akkora becsülete, mint más országokban.

Miért okoz kárt az ember a környezetének? Van válasza az ökológiai szemléletű környezetpszichológiának erre?

Pár mondatban nem lehet 25 év munkáját összefoglalni, ezért is lesz egy külön kerekasztal-beszélgetés a Nulla Hulladék Konferencián a szervezet volt vezetőivel. Azonban addig is álljon itt egy rövid képes összefoglaló:

A műanyag hasznos és jó dolog, megkönnyíti hétköznapjainkat, fontos része az ipari gyártásnak, szinte minden szegmensben széles körűen használják. Amióta a modern ember tömegtermelésben gyárt és minden nap használ műanyag tárgyakat, az az idő úgy kb. hat évizedre tehető mostanáig. Ezalatt, pontosabban 2017 közepéig úgy kb. 8,3 millió tonnát gyártottunk le ebből az anyagból, de ez a szám természetesen napról-napra növekedett azóta, s most is növekszik - s az is tény, hogy ennek az elképzelhetetlenül nagy mennyiségnek a 91 százalékát mindmáig nem hasznosítottuk újra. 

Ahogy Kína gazdasága erősödött, fontossá váltak számára is a környezetvédelmi szempontok, illetve az életszínvonal emelkedésével saját lakossága is egyre több hulladékot termelt, így telítődni kezdett a nyugati világ feleslegének felszívására berendezkedett saját piaca. Ráadásul az Egyesült Államok és Európa korábban visszaélt a helyzetével: sokszor válogatottnak mondott, de valójában szennyezett szemetet sózott Kínára, egyszerűen kukának nézve Ázsiát.