Hírek vállalkozásoknak

2020. március 05. 12:54

A megunt, használt bútorokat márciustól visszavihetik a tulajdonosok az IKEA-nak. Nem ingyen természetesen, hanem eladhatják a vállalatnak, amely mint használt terméket kínálja tovább.

 

Négy magyarországi nagyvárosban, Pécsett, Veszprémben, Kecskeméten és Debrecenben nyit az IKEA új, külsős, tehát nem a cég által fenntartott átvételi pontokat, ahol a használt bútorok leadhatóak. A kezdeményezéssel az a cél, hogy 2030-ra az IKEA teljes mértékben megvalósítsa a körforgásos gazdaságot: minden termékét úgy tervezi meg, hogy azok később újraértékesíthetőek és felhasználhatóak legyenek. Így nemcsak a cég vesztesége csökkenhet, hanem a hulladék mennyisége is – jelzik közleményükben.

2020. március 05. 11:20

Különleges, egyedi táskáit, ékszereit látva az ember lányát elfogja a féktelen szerzésvágy. Ha pedig megtudja, hogy ezek a lenyűgözően szép, kézműves darabok papírhulladékból készültek, végképp jön a sárga irigység. Puskás Krisztina designer azonban egyáltalán nem tekint féltékenyen azokra, akik igyekeznek ellesni tőle az izgalmas kiegészítők készítésének módját, sőt, önzetlenül megosztja a fortélyokat bárkivel, aki jelentkezik hozzá egy-egy workshopra…

Puskás Krisztina életútjából talán sorsszerű, hogy ő maga papírtáskák és ékszerek designereként vált ismertté. Eredeti végzettsége szerint ugyanis hulladékkezelő technikus, azaz – ahogy ma nevezik – környezetvédelmi szakember. Aztán sokféle dologgal foglalkozott, mígnem évekkel később, designerként visszatalált ahhoz, ami iránt már tizenévesen is elköteleződött. Nyolc éve hulladékból teremt értéket, tetszetős használati tárgyakat. Azt mondja, a kézműves munkának nincs nálunk akkora becsülete, mint más országokban.

2020. március 05. 11:01

Vajon miért tagadják a klímaszkeptikusok a klímaváltozást? Miként jelenik meg a bűntudat a környezetszennyezés aspektusából? Valódi szorongás-e a klímaszorongás, betegségről van-e szó, amit kezelni kell és lehet? Miért állítjuk magunkról, hogy környezetkímélően élünk, például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ha a valóságban nem tesszük? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, az MTA doktorával, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanárával.

 

Miért okoz kárt az ember a környezetének? Van válasza az ökológiai szemléletű környezetpszichológiának erre?

 

2020. március 04. 15:58

Idén ünnepli 25. születésnapját az eredetileg öt környezetvédelmi civil szervezet által megalapított Humusz Szövetség (leánykori nevén: Hulladék Munkaszövetség). A szervezetnek a kezdetektől fogva a hulladékmegelőzés, környezetbarát hulladékkezelés népszerűsítése volt a fő célja, és a mai napig teszi mindezt környezeti nevelési, lakossági szemléletformálási, érdekérvényesítési és egyéb szakmai progjamjain keresztül. A negyedévszázados évfordulóról két eseménnyel emlékezik meg a Humusz (a márciusi rendezvények elmaradnak, új időpontokkal később fogunk jelentezni). Ünnepelj velünk Te is!

Pár mondatban nem lehet 25 év munkáját összefoglalni, ezért is lesz egy külön kerekasztal-beszélgetés a Nulla Hulladék Konferencián a szervezet volt vezetőivel. Azonban addig is álljon itt egy rövid képes összefoglaló:

Humusz történelem

 

 

2020. március 04. 08:10

Vajon megmérhető-e, hogy mennyit nyom a világon valaha gyártott műanyagtárgyak-és termékek együttes súlya? És ebből mennyit sikerült mindmáig újrahasznosítanunk? Nos, igenis megvannak az adatok erre is.

 

A műanyag hasznos és jó dolog, megkönnyíti hétköznapjainkat, fontos része az ipari gyártásnak, szinte minden szegmensben széles körűen használják. Amióta a modern ember tömegtermelésben gyárt és minden nap használ műanyag tárgyakat, az az idő úgy kb. hat évizedre tehető mostanáig. Ezalatt, pontosabban 2017 közepéig úgy kb. 8,3 millió tonnát gyártottunk le ebből az anyagból, de ez a szám természetesen napról-napra növekedett azóta, s most is növekszik - s az is tény, hogy ennek az elképzelhetetlenül nagy mennyiségnek a 91 százalékát mindmáig nem hasznosítottuk újra. 

2020. március 02. 12:01

 

Amióta 2017-ben Kína bejelentette, hogy nem fogad be több hulladékot a nyugati világból, és a példáját több ázsiai ország is követte, a szelektív hulladékgyűjtés és újrafeldolgozás nyugati rendszere vészesen inog. Valójában a problémák eddig is megvoltak, csak a fejlett világ rátolta őket a kínai rendszerre, nem törődve azzal, mi is történik pontosan a hulladékkal. Legrosszabb helyzetben jelenleg a papírhulladék-gazdálkodás van, mivel nyolcmillió tonna felesleg gyűlt össze a piacon. Ez annyira lecsökkentette a papírgyáraknál az átvételi árat, hogy az már nem fedezi a hulladékkezelőknél a begyűjtés, bálázás és szállítás költségét.

 

Ahogy Kína gazdasága erősödött, fontossá váltak számára is a környezetvédelmi szempontok, illetve az életszínvonal emelkedésével saját lakossága is egyre több hulladékot termelt, így telítődni kezdett a nyugati világ feleslegének felszívására berendezkedett saját piaca. Ráadásul az Egyesült Államok és Európa korábban visszaélt a helyzetével: sokszor válogatottnak mondott, de valójában szennyezett szemetet sózott Kínára, egyszerűen kukának nézve Ázsiát.

2020. március 02. 11:45

Beüzemelte pénteken, immár második alkalommal a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság azt a magyar fejlesztésű és kivitelezésű uszadékszedő láncot, amely a megáradt Tiszán érkező nagy mennyiségű szennyeződés összegyűjtésére szolgál - közölte a helyszínen az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az MTI-vel.

Láng István elmondta, a Tisza sodrásában érkező, illetve a hullámtérre kisodródott hatalmas mennyiségű szemetet kamerás felvétel jelezte a szakembereknek, ezért pénteken ismét munkába állították az uszadékszedő láncot. Előzőleg, február 4-én már összegyűjtötték ezen a módon a szemetet, akkor 100 köbméter volt az egész napi mennyiség.

A művelet egyre hatékonyabb, ugyanis pénteken délelőtt 11 óráig már 30 köbméter fölötti szemetet sikerült összeszedni - mondta.

2020. február 27. 11:36

Nem kizárt, hogy újra általánosan elterjedtté válnak a cserélhető akkumulátorral ellátott mobiltelefonok, okostelefonok, miután az Európai Unió egyes lapértesülések szerint olyan jogszabály előterjesztésén dolgozik, mely a fenntarthatóság jegyében kötelezővé tenné a gyártók számára az akár a felhasználó által is elvégezhető, egyszerűbb akkucserét.

Rövidesen újabb, a fenntarthatóság jegyében hozott szabályozást nyomhat le a mobilgyártók torkán az Európai Unió: Az egységes mobiltöltők után az Európai Bizottság illetékes szerve állítólag egy olyan jogszabály-tervezeten dolgozik, mely kötelezővé tenné a készülékgyártók számára az egyszerű(bb), akár a felhasználó által otthon is elvégezhető akkucserét.

2020. február 27. 10:48

A g7.hu korábbi cikkében beszámolt arról, hogy Ausztriában márciustól két nagy áruházlánc, a Billa és a Spar is elkezd egy bizonyos biotejet visszaváltható üvegben árusítani, és a lehetőséget a Spar magyarországi egysége is vizsgálja. Németországban szintén van üveges tej. Magyarországon azonban a többrétegű, eldobható kartondoboz az úr a tejpiacon, és környezetvédelmi szempontból aggasztó, hogy a PET-palack egyre népszerűbb.

Mivel a Billa és az osztrák Spar nem jótékonysági intézmény, de még nem is környezetvédő szervezet, joggal feltételezhetjük, hogy az ausztriai lépés mögött üzleti döntés, azaz üzleti kockázatvállalás van. Az osztrák viszonyok között azonban mindkét társaság úgy látja, hogy egy drága (átszámolva 600 forintos) biotejjel mégis érdemes elkezdeni tesztelni a piacot. Az elmúlt napokban több szakértővel is beszélgettünk arról, hogy Magyarországon van-e racionalitása ennek.

2020. február 25. 12:18

Az Európai Unió Körforgásos Gazdaság Csomagjához kapcsolódó jogszabálymódosítások hazai átültetése jelenleg zajlik. A csomag rengeteg olyan előremutató intézkedést tartalmaz, ami kiváló lehetőséget teremt mind a hulladékmegelőzés, mind az újrafeldolgozás terén. Miután a V4 országai mind elmaradásban vannak az EU-s célszámok teljesítésében, az országok környezetvédelmi szervezetei közös javaslatokat fogalmaztak meg a csomag hatékony bevezetésére.

Az International Visegrad Fund támogatából valósult meg a "Körforgásos Gazdaság Csomag visegrádi országokban történő hatékony bevezetésére tett javaslatok" c. tanulmány, amely végiveszi a hulladékos keretirányelvek és célszámok jelenlegi teljesülését a V4 országaiban, a fejlesztendő területeket, jógyakorlatokat, és nem utolsó sorban javaslatokat tesz a csomag végrehajtására vonatkozóan. 

A projektben résztvevő civil környezetvédelmi szakmai szervezetek:

Oldalak

Zöld üzleti hírek