A gazdálkodók felelőssége
Ajánlásaink gazdálkodóknak: mit tehetnek a környezet védelme érdekében?
I.) Tisztább termelés
1. A fogyasztói szükségletek újragondolása
Az üzleti szféra felelőssége a fenntartható fogyasztás előmozdításában a termékek és szolgáltatások tervezése, előállítása és szállítmányozása területein jelentős.
2. Az életciklus-szemlélet alkalmazása
A környezeti hatásokat nem csak egyetlen fázisban – például a termelés vagy a fogyasztás során –, hanem a ”bölcsőtől a sírig”, sőt a bölcsőtől a bölcsőig, azaz a termékek és szolgáltatások összes életszakaszában figyelembe kell venni. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert adatokat szolgáltat a többi eszköz alkalmazásához, például a környezettudatos terméktervezéshez, a környezeti termék-nyilatkozatokhoz, vagy a környezetbarát termék védjegyekhez.
3. Környezettudatos terméktervezés (öko-design)
A tervezők nem csak a klasszikus termelési és használati élet-ciklusokat veszik figyelembe, hanem a termék (vagy szolgáltatás) előállításához szükséges nyersanyagok kitermelésének, feldolgozásának, az előállítás helyére történő elszállításának, valamint a termék használati életfázisának, vagyis a hasznos élettartam lejárta utáni életciklusát is. A környezettudatos terméktervezés folyamata során ezen életciklus szakaszok alatt fellépő környezeti hatások csökkentésére vagy azok megszüntetésére koncentrálnak.
4. A BAT alkalmazása
5. Az öko-hatékonyság növelése
Az öko-hatékonyság a megelőző környezetvédelmi stratégiák folyamatos alkalmazását jelenti, amely egyaránt alkalmazható folyamatokra, termékekre és szolgáltatásokra. Folyamatok esetében a tisztább termelés a nyersanyagok hatékonyabb felhasználását, a veszélyes és mérgező anyagok kiváltását és az emissziók forrásuknál történő csökkentését jelenti. A termékek és szolgáltatások esetében a teljes életciklus során okozott környezetterhelés csökkentése áll a középpontban a nyersanyag kitermelésétől a végső ártalmatlanításig.
6. A környezetterhelést csökkentő folyamatirányítás
A veszélyes nyersanyagokat nem (vagy kevésbé) veszélyesekkel kell kiváltani.
A hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok használatát mellőzni kell, kiváltásukat meg kell oldani.
7. Környezet-központú irányítási rendszerek alkalmazása
A vállalatok teljes környezetvédelmi tevékenységére kiterjednek, azokat egy rendszerbe foglalják. Elsődleges céljuk a vállalati környezetvédelmi tevékenység átláthatóságának biztosítása. A szigorúbb feltételeket meghatározó EMAS-t kell előnyben részesíteni.
8. Környezetvédelmi számvitel (öko-kontrolling)
A környezetvédelem pénzügyi vonzatainak kiszámolása és elemzése. A megtérülési mutatók értelmezése és kiszámítása a környezetvédelmi hatásokkal járó beruházásokra. Az adatok összegyűjtése, elemzése és értelmezése; a kapott eredmények kommunikálása.
A környezeti számviteli rendszer egyik legfontosabb előnye, hogy a környezeti ráfordítások és hasznok felmérésével pontos képet ad a környezetvédelmi vezetők, illetve a döntéshozók számára a vállalat környezeti teljesítményéről, annak a vállalat pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról.
II.) Termékfelelősség
1. A kibővített termelői felelősség (Extended Producer Responsibility) elveinek önkéntes beépítése
Az EPR kibővíti a termelők, elosztók vagy importőrök korábban meghatározott környezeti felelősségét (pl. biztonsági, szennyezés-megelőzési és kezelési, valamint a termelési hulladékok megfelelő kezelésének pénzügyi és jogi felelősségét) a termékek teljes életciklusára. A termelők vagy importőrök felelőssége, hogy vegyék vissza vagy hasznosítsák újra a termékeiket, vagy adott esetben fizessék meg a termékek összegyűjtésének és újrahasznosításának költségeit.
Elsődleges funkciója a hulladék kezelési költségeinek és/vagy fizikai felelőségének áthárítása a helyi önkormányzatokról, és általában az adófizetőkről a termelőkre. A kezelési és elhelyezési költségek ezek után beágyazhatók a termék árába. Ez lehetővé teszi olyan piac kialakulását, amelyben az árak valósan tükrözik a termékek környezeti hatásait, és amelyben a fogyasztók döntéseiket ezek alapján hozhatják meg.
Ide tartozik még:
-
Tartós termékek gyártása.
-
Kötelező garanciavállalás.
-
Tájékoztatás és adatszolgáltatás az áruk és szolgáltatások biztonságáról: a kereskedők és hulladékfeldolgozók tájékoztatása a gyártott berendezésekben található alkatrészekről és alapanyagokról, továbbá a bennük található veszélyes, ártalmas anyagokról.
III.) Társadalmi kapcsolatok
1. Környezeti termék-nyilatkozatok (deklarációk)
A nyilatkozatok az információ-szolgáltatás révén lehetővé teszik a termékek és szolgáltatások környezeti szempontú összehasonlítását. A környezeti termék-nyilatkozatok végső célja tehát a megfelelő környezeti információk szolgáltatása révén a környezeti szempontból kisebb terhet jelentő termékek és szolgáltatások keresletének és kínálatának ösztönzése, így egy piac diktálta, folyamatos környezeti fejlődés indukálása.
2. Önkéntes megállapodások a lakossági csoportokkal
Az önkéntes megállapodások esetében – a megállapodás jellegétől függően – a jogi szankció lehetősége is felmerül. "Nyitott gyárkapukra" és nyilvános emissziós adatbázisokra van szükség.
IV.) Reklám, marketing
1. A fogyasztók megtévesztésének elkerülése
A hamis „zöldrefestést” minden vállalatnak kerülnie kell!
2. Önkorlátozás a reklámok stílusát és módszereit tekintve
A reklámozó cégek dolgozzanak ki saját reklámetikai kódexet!
Etikai megfontolásokból ne készíttessenek gyermekeket célzó reklámokat!
Kerüljék a szórólapok, a direkt mail és egyéb „nem-kívánt” reklámok alkalmazását!
V.) Kereskedelem és szolgáltatások
1. Megfelelő választék kínálása
Elsősorban az áruválaszték összeállításán illetve a termékeket kísérő fogyasztói tájékoztatók megfelelő kialakításán keresztül demonstrálhatja a kereskedő saját elkötelezettségét a környezetbarát fogyasztás- és szemlélet elterjesztéséhez.
Környezetbarát, tartós és javítható termékeket kell árusítani.
2. Visszavételi könnyítések
A kereskedők tegyék könnyebbé a termékek és csomagolások visszaváltását.
3. A szervízhálózatok bővítése
4. Alternatív szolgáltatások
Alternatív, környezetkímélő szolgáltatásokat kell működtetni (pl. bioboltok, újrahasználati központok (reuse centerek), kifőzdék, közösségi éttermek, közös mosodák, stb.).
VI.) Hulladékkezelés
1. A vállalkozások hulladékainak szelektálása és hasznosítása
2. Környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetése
A szenes erőművek fokozatos kiváltásával az ipari hulladék mennyisége legalább évi 6 millió tonnával (közel harmadával) csökkenhet.
A szennyvíziszapokat, a növénytermesztési és erdészeti hulladékokat komposztálni kell.
3. A veszélyes hulladékok előkezelése
A vörösiszap, az erőművi és a hulladékégetési maradékok, a fúrási iszapok és a fémkohászati hulladékok jelentős részét megfelelő előkezeléssel a környezetre nem veszélyes hulladékká lehet és kell átalakítani.
Zöld üzleti hírek
-
A műanyagszennyeződés 86 százaléka ázsiai folyókon keresztül jut az óceánokba2021. február 03. 13:45
-
Cselekvésre és tudatos döntésekre van szükség2021. február 03. 13:24
-
Európában 2018-ban 61,8 millió tonnányi műanyagot használtak el2021. február 03. 12:53
-
Vállaljuk mind, hogy #újrahasználjuk! Írd alá te is a #WeChooseReuse kötelezettségvállalást!2021. január 08. 13:48
-
Infografikákon mutatja be az Európai Parlament a legfontosabb tudnivalókat.2021. január 06. 11:54
-
Sajnos egyikük sincs a csúcskibocsájtók között2021. január 05. 10:10
-
Szokatlan, ám ízletes hozzávaló lehet a szobadíszből2021. január 05. 09:56
-
Még meg kell határozni a betétdíjas rendszer működtetéséhez kapcsolódó konkrét előírásokat2020. december 15. 18:17
-
Megjelent a friss rendelet2020. december 10. 15:31
-
Van-e okunk ünnepelni?2020. december 10. 14:08
- ‹ előző
- 10 / 210
- következő ›