Sajnos ez így van, mondhatnánk, de - hacsak nem akarjuk ezentúl a párnánkban rejtegetni megtakarításainkat – valahova mégiscsak el kell helyeznünk a pénzünket. Talán sokaknak meglepő, de van más választásunk. Nyugaton az emberek etikai szempontból is egyre inkább figyelemmel kísérik nem csak vásárlásaik, de befektetéseik hatásait is.

Ez az oka annak, hogy ma már nem csak az ökológiai- és/vagy fair trade gazdálkodásból származó áruk, de a közösségi bankoknak nevezett pénzintézetek is egyre nagyobb teret nyernek. Szerencsére a hazai, környezeti és szociális szempontból felelős polgárokban bízva nálunk is megjelent az első – 70%-ban magyar, 30%-ban pedig a területen tapasztalatokkal rendelkező spanyol vállalat tulajdonában lévő – közösségi bank, a Magnet Bank.

De mit is jelent pontosan a közösségi bank, és mit jelent a pénzünk fölötti ellenőrzés megtartása ebben az esetben? A Magyar Közösségi Bank felelős befektetési és hitelezési politikája, valamint működési filozófiája miatt keresi a kapcsolatot a valódi társadalmi értéket létrehozó, illetve kiemelten környezettudatos vállalkozásokkal. Ilyenek lehetnek a biogazdálkodást, a zöld energia fejlesztést, a környezet- és természetvédelmet, a kutatás-fejlesztést, a munkahelyteremtést, a szociális célokat vagy akár az egészségügyi ellátást szolgáló beruházások.

Ezt a gyakorlatban a következőképpen kell elképzelnünk. Ha valaki ellátogat egy Magnet bankfiókba, hogy pénzt fektessen be, és történetesen a megújuló energiaforrások elterjedését tekinti szívügyének, akkor egyszerűen kiválasztja a „zöld energia” kategóriát. Ezt követően meghatározza, hogy milyen magas az a kamat, amit a pénzéért kér. Ennek maximuma az aktuális banki alapkamat szintjétől függ, és jelenleg kb. 5%. Ezután a pénzintézet az összeget 3%-kal magasabb kamattal továbbítja a megjelölt területen tevékenykedő hitelkérő számára. A futamidő lejártával a befektető – ahogy minden más bank esetében is – megkapja a fix kamatnak megfelelően megnövekedett összeget. Ilyen módon a Magnet versenyképes kamatot nyújt a pénzét elhelyezni vágyónak, miközben igazán kedvező hiteleket is biztosít az etikus vállalkozások számára. Miközben megtakarításaink etikus vállalkozások megvalósulását segítik, abban is biztosak lehetünk, hogy nem kockáztatjuk a befektetett pénzt, hiszen az Országos Betétbiztosítási Társaság - a törvényeknek megdelelően - garanciát vállal ezekre a betétekre is.

Emellett a stabilitás kérdésében azt is ki kell emelnünk, hogy a Nyugat-Európában már évtizedek óta működő közösségi bankok a gazdasági válság idején sem szorultak egyetlen országban sem állami segítségre. Mindemellett természetesen ezek a bankok is profitot termelnek tulajdonosaiknak: tavaly a magyar közösségi bank adózott nyeresége mintegy 440 millió forint volt. A bank tavalyi mérlegfőösszege pedig 53 milliárd forint, szemben a 2008-as 35,23 milliárd forinttal. (Az adózás utáni nyereség 2008-ban 293 millió forintot ért el.) Salamon János, a bank vezérigazgatója elmondta azt is, hogy az évente elért banki nyereség 10 százalékának felhasználásáról a betétesek döntenek. Ez úgy történik, hogy a közösségi adományozási program keretében a betétesek az elhelyezett pénzük arányában dönthetnek arról, milyen civil szervezetnek, alapítványnak adják nyereségrészüket. Azaz a tavalyi évben 44 millió forinttal járultak hozzá a kiválasztott szervezetek – a társadalom számára fontos - munkájának támogatásához.

Elmondhatjuk tehát, hogy ez egy igazi „nyertes-nyertes” szituáció, több irányból is: mi nyugodtak lehetünk afelől, hogy pénzünk biztonságban gyarapodik és elégedettséggel tölthet el minket az a tudat, hogy a világunk jobbá tételébe fektettünk be, eközben etikus vállalkozások olcsó hitelhez juthatnak és még társadalmilag fontos szervezetek is támogatást kaphatnak.

Schmidt Gergő