De miről is van szó? A Nulla Hulladék tulajdonképpen egy hosszú távú célkitűzés. Lényege, hogy folyamatosan azon dolgozzunk, hogy kevesebb legyen a szemét. Először is termeljünk kevesebb szemetet (!!!), a megtermelt hulladékot pedig minél nagyobb arányban forgassuk vissza: használjunk illetve hasznosítsunk újra mindent, amit csak lehet. Miért van erre szükség? Egyre többen érzik, hogy az a mód, ahogy ma élünk, kiszolgáltatottá tesz bennünket, a tevékenységeinkkel akaratlanul is a magunk és mások egészségét, környezetét romboljuk. Az élelmiszereinket többnyire nem magunk termeljük, inkább (v)esszük a messziről érkező, agyoncsomagolt, ipari termékeket. Ha egy tárgyunk elromlik, akkor egyre inkább újat veszünk, s nem javít(tat)juk meg. Míg régen fel lehetett építeni egy házat kalákában, ma már egy létrát is nehezen kérünk kölcsön egymástól. Ülünk a tévé előtt órák hosszat, míg kinn az utca tele van szeméttel és senkinek sincs ideje összeszedni. Autózunk és közben panaszkodunk, hogy rossz a levegő, asztmás/allergiás a gyerek. Rengeteg tárggyal vesszük körbe magunkat, mert azt gondoljuk, hogy ezektől majd jobban fogjuk érezni magunkat. Aztán valahogy mégsem. Elsőre talán furcsának tűnik, de a Nulla Hulladék megközelítés a fenti problémákra is megoldást keres. Nem egy kész recept, hanem egy hozzáállás, amely a mindennapokat fokozatosan egy takarékosabb, önellátó és önszerveződő életmódra állítja át. A különböző hulladékkezelési módok (komposztálás, újrahasznosítás, javítás, cserebere) mellett tehát fontosnak tartja azt is, hogy az emberek ismerjék meg önmagukat, a képességeiket, a közösségekben rejlő erőt, a valódi önellátás élményét. A fentiekből következik, hogy a Nulla Hulladék cél elérése nem csak az önkormányzaton vagy a kormányzaton múlik, szerepe és feladata van benne a lakosságnak, az iskolának, a vállalkozóknak, tulajdonképpen mindenkinek. A helyzet Hajdúböszörményben A Hajdúböszörményben képződő hulladék mennyisége sajnos egyértelműen nő. A szelektív hulladékgyűjtés területén már történtek előrelépések (pl. komposztládaosztás a lakosságnak, közintézmények szelektív papírgyűjtése), de ezek továbbfejlesztésére illetve új programelemek bevezetésére van szükség ahhoz, hogy valódi hulladékcsökkentést lehessen elérni. De mit javasol a Nulla Hulladék terv a nagyobb arányú hulladékcsökkentés érdekében? Például az alábbiakat: 1. Elsődleges cél, hogy a lakosság zöldhulladéka a városban maradjon, így ezt nem kell szállítani, helyben fel lehet dolgozni és talajjavításra felhasználni. Erre a legjobb megoldást a házi komposztálás jelenti. Elvileg Böszörmény 12178 háztartásának 90%-a vonható be a házi illetve a közösségi komposztálásba. Ennek 30-40%-ára ki lehetne terjeszteni az első ütemet. A lakosság komposztkerettel való ellátásának költségeit a drága – és a komposztálás révén szükségtelenné váló – zsákos lombbegyűjtés megszüntetése fedezhetné. A kerti- és konyhai hulladékból keletkező komposzttal a talajok tápanyag-visszapótlása is megoldható, ami javítja a földek minőségét. Jelenleg tervezés alatt áll egy települési komposztáló telep kialakítása annak a szerves hulladéknak a kezelésére, amelyet házi komposztálásba nem lehet bevonni. 2. Minél többféle hulladék szelektív gyűjtésére kell lehetőséget teremteni! Már most is sok mindent elkülönítve lehet gyűjteni. Ezekre a lehetőségekre fel kell hívni a lakosság figyelmét. A legjobb az lenne, ha legalább a papírhulladékra illetve a csomagolások egy részére a hulladékos szolgáltató házhoz menő szelektív gyűjtést szervezne, azaz közvetlenül a háztartásoktól szállítaná el ezeket a szelektált hulladékokat. A hajdúböszörményi tervek között szerepel egy hulladékudvar létrehozása is, melynek előkészítése egyelőre elakadt. Ennek mielőbbi megvalósítása nagyon fontos, hiszen ez elősegítené a veszélyes hulladékok illetve a házaknál nem gyűjthető, de szelektálható egyéb hulladékok elkülönített gyűjtését. 3. A fentiek mellett konkrét hulladékcsökkentő intézkedésekre van szükség, például arányos és differenciált szemétdíj bevezetésére, a tárgyak javításának/cseréjének, azaz újrahasználatának népszerűsítésére, fogyasztási szokásaink újragondolására, közösségépítésre. Ehhez először is el kell kezdeni beszélgetni arról, hogy hogyan is élünk, s hogyan szeretnénk élni. Valóban akarunk-e minden nap egy kukányi szemetet kidobni és ezért sok pénzt fizetni, vagy jobb lenne például csereberélni amink van, illetve rászorulókhoz juttatni a felesleget megjavíttatni amit még lehet, munkát adva embereknek, akik értenek ehhez komposztálni a konyhai és kerti hulladékot (az értékes komposztot talajjavításra lehet használni) megtermelni magunknak, amit lehet, és/vagy a helyi piacon csomagolás nélkül vásárolni vegyszermentes termékeket megtanulni egymástól mesterségeket (pl. ruhát, polcot nem csak venni, de saját kezűleg készíteni is lehet) olyan településen lakni, ahol az emberek közösen tartják rendben a falut, segítenek egymásnak kisebb házkörüli munkák elvégzésében ahol az emberek nem csak segítséget várnak, hanem maguk is tesznek valamit a településükért, a közösségért. Hajdúböszörmény szerencsésnek mondható, mert a helyi Zöld Kör a rendszerváltás óta végez szemléletformálást és valósít meg konkrét programokat a hulladékcsökkentés érdekében. Honlapjukon hozzáférhető Hajdúböszörmény Nulla Hulladék Terve is. Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) Teljes élet – nulla hulladék. www.nullahulladek.hu Jelenleg az alábbi hulladékáramok külön gyűjtésére van lehetőség: gyógyszerek: Gyógyszertárakban, valamint gyógyszert árusító egyéb helyeken (drogéria, benzinkút) gyűjtődobozok találhatóak, ezekben helyezhetőek el a lejárt szavatosságú illetve felesleges gyógyszerek. használt sütőolaj: Jó pár éve van már erre szakosodott begyűjtő cég (pl. a Biofilter Kft.), ezért pl. önkormányzati fenntartású konyhákban, éttermekben megvan a lehetőség a sütőolaj különgyűjtésére. Gyűjtőhordó rendelhető más helyekre is, ahol egy adott idő alatt adott mennyiségű olaj összegyűlik és valaki vállalja a hordó ill. a gyűjtés felügyeletét. fénycső, kompakt fénycső: 2005 óta a gyártók és forgalmazók kötelesek visszagyűjteni. Visszagyűjtő helyek a villamossági nagy- és kiskereskedések telephelyei, egyes barkácsáruházak és hipermarketek. elemek: Az elemeket árusító üzleteknek kötelező visszavenniük ezeket, még akkor is, ha a visszavitt elemet nem ott vásároltuk. Emellett közintézményekben elhelyezett gyűjtőládákban, valamint a www.rebat illetve relem.hu oldalakon megtalálható gyűjtőpontokon adhatóak le. akkumulátorok: A mobiltelefon- és notebook akkumulátorokat az ilyen termékeket árusító üzleteknek kötelező visszavenniük, akkor is, ha nem ott vásároltuk és nem veszünk helyette másikat. elektronikai hulladékok: Minden elektronikai készülékeket árusító bolt köteles elromlott/kidobandó elektronikai eszközeinket visszavenni, amennyiben a boltban hasonló funkciójú, új készüléket vásárolunk (de csak egész eszközöket, alkatrészeket nem). Egyelőre a kisebb üzletek ezt nem mindig tudják teljesíteni, ugyanakkor a nagyobbak közül sok átveszi az elektronikai hulladékot akkor is, ha nem veszünk újat. Hasznos információk itt: www.electro-coord.hu gumiabroncsok: Ezeket gépjárműszervizekben, autóbontóknál, gumiszerelő műhelyekben lehet leadni. Műanyag, papír és üveg hulladékok: Hajdúböszörményben 2005 áprilisában helyezték ki az első háromfrakciós gyűjtőszigeteket, és jelenleg 44 helyen lehet a műanyag-, papír- és üvegfrakciókat elkülönítetten gyűjteni. Az 500 nm-nél nagyobb eladóterű üzletekben kötelező visszagyűjteni az italcsomagolásokat és a műanyag szatyrokat. A fenti hulladékokat az önkormányzat által szervezett veszélyeshulladék-gyűjtő akciókon is be lehet gyűjteni a lakosságtól.